A személyiség

Fogalma Öröklött és szerzett; az egyéni élet során kialakult tulajdonságok, vonások sajátos egysége. Az egyén minden emberre érvényes, általános jellemzőkkel, is rendelkezik, az emberek azonban különböznek is egymástól. Az emberek közötti kapcsolatban az egyéni, egyik embert a másiktól megkülönböztető vonások jutnak érvényre. Ezért mondjuk, hogy minden embernek van egyéninisége.

Azokat az egyéni eltéréseket, melyeket a lelki jelenségek konkrét megnyilvánulásában mutatkoznak meg, lelki sajátosságoknak, tulajdonságoknak nevezzük.

Érett személyiség jellemzői   Biológiailag érett önmaga ellátásáról (öltözködés, étkezés, gondoskodni tud. Társadalmilag érett Képes alkalmazkodni környezetéhez, annak tilalmaihoz, engedélyeihez, szabályaihoz. Szabályokkal való összeütközés konfliktushoz vezet/het. Pszichológiailag érett Lelki igényeit a társadalommal összhangban tudja kielégíteni.

Az egészséges személység fejlődést, a lelki élet harmóniáját meghatározó tényezők Öröklődés  A személyiség kialakulásában döntő, de nem egyedüli meghatározó szerepe van az öröklődésnek, hiszen a környezeti hatások érvényesülését éppen az iker- és adoptáció kutatások eredményei támasztják alá.   Az öröklődés leginkább meghatározó szerepet a temperamentumok kialakulásában játszik.   Szervi (organikus) tényezők  Ép idegrendszeri struktúra (neuronok, szinapszisok), Jól működő belső elválasztású (endokrin) rendszer, ép genetikai állomány megléte. Környezeti tényezők.

A különböző személyiség típusok (klasszikus)   Hippokratész tipológiája (i.e. 400 körül): Kolerikus: lobbanékony, Melankolikus: lehangolt, szomorú Szangvinikus: bizakodó Flegmatikus: közönyös, nyugodt Jung (1933): Extrovertált: szereti a társaságot, Introvertált: kedveli a magányt. Kretschmer: Aszténiás: zárkózott, túlérzékeny, vagy hűvös, közömbös. Atletikus: fegyelmezett, s ezt váratlan kitörés szakíthatja meg, aprólékos. Piknikus: szélsőséges hangulat, érzelemgazdagság.

Napjainkban kibontakozó személyiségtipizálás Sikerorientált (sikerkereső) Kudarcorientált (kudarckerülő)

Szociálpszichológiai alapismeretek A szociológia vizsgálódási körébe tartozik: Egyes emberek társadalmi beilleszkedésének – szocializációjának – témaköre, A különböző közösségek – család, nevelés és az egyént körülvevő különböző csoportok – hatása a szocializációs folyamatra, A szocializációs során elsajátítandó társadalmi szerepek, és a szerepviselkedés elsajátításának folyamata, A különböző beállítódások és előítéletek elemzése.

A szocializáló fogalma: Tanulási folyamat, amely születéstől az emberek életének végéig tart. Ennek során az egyén megismeri önmagát,elsajátítja a társadalom normáit, szokásait, a társadalmi együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedési formákat.

Szociális érettség A társadalmi életre való alkalmasság, melynek elérése szinte élethosszig tartó tanulási folyamat eredménye. Szociálisan érett: Ismeri és elfogadja a társadalom által elfogadott erkölcsi normákat, Az erkölcsi normákat, beépíti azt a személyiségébe, sajátjának tekinti, annak szellemében él, betartását másoktól is megköveteli, A fejlett és jól működő Én-erő.

ÉN-ERŐ Az Én-erő több olyan személyiségsajátosság együttese, mely lehetővé teszi az egyén számára, hogy a beépült erkölcsi normái alapján, a megfelelő szerepkészlet birtokában, kritikus helyzetben is helyesen tudjon cselekedni.