Támogató rendszerek: önsegítés Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar1

A közösség lelki erőforrásai Clifford Beers 1935 Névtelen Alkoholisták- 3 alapító tag Erik Edin- svéd alkoholista, később rehabilitációs intézet működtetője ezek a példák jól mutatják, hogy a mentálhigiénés problémákon túljutott egyének hatékonyan képesek segíteni a hasonló problémákkal küszködőknek.

előzmények 1. Buchmuellerék iskolapéldája Pygnalion jelenség, Merton:”önmagát beteljesítő jóslat”

Csoportszintű megközelítés 2 vagy több, egymástól kölcsönös függésben és interakcióban álló egyén vmilyen cél érdekében közösen cselekszenek lehet: vezetői, feladat, érdekcsoport formális, vagy informális csoport

Legfontosabb mentálhigiénés csoport a család A csoportszemlélet szerint a csoport egyik tagjánál fellépő rendellenesség az egész csoport működési zavarának megnyilvánulása. Ezért nem elégséges csak a tünetet hordozó egyénnel foglalkozni. Legfontosabb mentálhigiénés csoport a család álkölcsönösség: görcsös ragaszkodás ahhoz, hogy jól vannak egymással, holott tele vannak elfojtott indulatokkal, feldolgozatlan sérelmekkel.

A család, mint csoport nemcsak a betegségek SZUPPORTÍV hálóként borítja be tagjait. Ez az emberi kapcsolatok hálója, egy emberként támogatják, segítik, érzelmileg felkarolják a háló közepében lévő megbillent egyensúlyú egyént.

Szupportív hálózat típusai A hálózat középpontjában nem az egyén, hanem a szervezet áll. 1. Primer csoport: ez a kiterjesztett család, egyházi vagy falusi közösség. 2. Közösségi kapuőrök: elsődleges szerepük van a közösségbe való beáramlás és kiáramlás ellenőrzésében. Hangadók, véleményvezérek. Háziorvos, pap, tanító 3. Szomszédsági csoportok 4. Önsegítő csoportok

Bion féle csoportbeosztás: 1. Mítoszokon alapuló csoport: egy, a csoporttól független transzcendens erő fogja majd a bajokon átsegíteni a csoportot 2. Munkacsoport: tudatosan törekszik a megoldásra, a feladat köré szerveződik.

Önsegítés fogalma A közösségi létezés elidegeníthetetlen rész az önsegítés. Többféle jelentéstartam kötődik hozzá: 1. Köznapi definíció: olyan önálló tevékenység, aminek eredménye, hogy a személyiség gazdagodik a megrendült érzelmi, kapcsolati,- lelki egyensúly helyreáll, új döntések és célok fogalmazódnak meg. pl. egy jól sikerült pályaválasztás, partnerkapcsolat, munkahely

3. Tudományos definíció: 2. Szűkebb értelemben: „ mindenapi segítést”, és a „professzionális segítséget” célszerű szétválasztani. 3. Tudományos definíció: az önsegítő csoportok általában azonos korú,-problémájú, közös célt kitűző azonos érdekeket megfogalmazó emberek, akik a kölcsönös segítség eszközével segíthetik, testi és lelki igényeik hatékonyabb kielégítését.

Önsegítés gyökerei /Gerevich József, 1989/ I. Történelmi: katasztrófák utáni állapot /Kropotkin, 1888/ chiliaszticusok /világvégét várók a középkorban/ robinhoodizmus délolasz társadalmi banditák összetartása szakszervezetek pab-ok, klubok, stb.

II. pszichológiai a XIX.-XX.sz.-i ellentmondások nyugati kultúra kontra keleti társadalmak /paternalisztikus viselkedés, önálló életvitelre való alkalmasság csökkenése/ „felnőtt típusú” kommunikációs minták kontra infantilis kommunikáció. Autoritással /tekintéllyel/ szembeni harc, tekintélyválság partnerkapcsolatra való törekvés

III. kulturális: pragmatizmus- adott társadalom érdeke-e a lelki egészség promóciójának hangoztatása társadalmi célok problémamegoldás struktúrája változás, mint érték kisebbségi csoportok egyenlőtlen fejlődése: szubkultúrák önsegítő csoportjai

IV. Vallási gyökerek személyesség problémaközpontúság hit, mint segítő erő V. politikai gyökerek a lakossági kontroll egy formája a hatalom felett lehetőséget ad a javításra

VI. egészségügyi gyökerek: lelki bajok medikalizálódása szomatikus problémák szociális, lélektani gyökerei beteg felelőssége a saját állapota

Csoport fejlődése 1. Kialakulás 2. Viták 3. Normaképzés 4. Teljesítés 5. szétválás

Önsegítő csoportok típusai 1. A csoport célja szerint: függ: a csoport létszámától, adott típusú problémától családi, házassági problémákra orientáltak csoportjai pszichológiai zavarban szenvedők csoportjai testi betegségben szenvedők csoportjai

2. A probléma súlyossága szerint: 1. Egészségesek önfejlesztő csoportjai 2. Stresszhatás alatt élők csoportjai viselkedési zavart korrigálók csoportjai /Anonim Alkoholisták/ túlélést biztosító csoportok /stigmatizáltak/

3. Hozzáférhetőség alapján: mennyire permeábilisak a falak, melyek az egyént vagy csoportot körbeveszik 1. Könnyen hozzáférhető csoportok: nem stigmatizálnak, vallásos hiten alapulnak sok esetben, vagy politikai természetűek 2. Nehezen hozzáférhető csoportok: stigmatizálnak, vagy túlságosan exluzívak, pl. tudományos társaságok

4. A csoport munka alapján: expresszív: a munka a szervezeten belül zajlik instrumentális: a szervezeten kívül tevékenykedő csoport /reform, propaganda, érdekképviseleti csoport/

A segítés filozófiája /C. Rogers/ Kliens- terapeuta /facilitátor/ beavatkozás- formázás eszközök: kongruencia elfogadás empátia

A segítés professzionális formái 1. Ventiláció 2. Szuggesztió 3. Meggyőzés, rábeszélés 4. Emocionális támogatás 5. Klasszikus nagy pszichotherápiák

Mi nem pszichoterápia? Hétköznapi segítési stratégiák: megnyugtatás, elterelés, tompítás /nem érdekes, ne foglalkozz vele/ meghallgatás, kibeszéltetés megvédés /hagyjátok, rossz napja van/ együttérzés /nekem is nagyon pocsék volt akkor/ ráébresztés /ha így viselkedsz, ne csodálkozz/ megerősítés /állj ki magadért/ tanácsadás /ha félsz, kapcsold be a rádiót/

Irodalomjegyzék Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Animula Kiadó, Budapest