Lelki egészség megőrzése, lelkiállapot és mitokondriális betegség Készítette: Gréci Judit Egészségfejlesztő-mentálhigiénikus Képek forrása:internet

AZ EGÉSZSÉG FOGALMA Egészségügyi Világszervezet szerint: teljes testi-lelki- szociális jól-lét, nem csak a betegség vagy nyomorúság hiánya Új, pozitív fogalom: jól érzem magam, az élet legkülönbözőbb területein meg tudok felelni önmagam és mások elvárásainak

LELKI EGÉSZSÉG FOGALMA Lelkileg egészséges az, aki dolgozni és szeretni tud Tud örülni és örömöt szerezni másoknak Negatív érzelmeket is ki tudja fejezni (harag, düh)

A magyar lakosság lelkiállapota Lelki betegségekből több van, mint más európai országokban Az alkoholisták száma 800 ezer fő A gyógyszerfüggők száma 400 ezer fő A befejezett öngyilkosságok száma 3000/év, de a megkísérelt ennél jóval több Minden 4. felnőtt az élete során legalább egyszer szenved lelki betegségben Minden 5. gyermek és fiatal magatartás-zavarral vagy lelki betegséggel küzd

Mindezek okai Felgyorsult világ, szerzési láz, hivalkodó fogyasztás Válások nagy száma Többgenerációs családok hiánya, gyerekek „burokban” nevelése Közösségi élet háttérbe szorulása Civil szervezetek kis száma A gazdasági válság miatt sokan féltik a jól-létüket, de jó oldala is lehet!

Lelki betegségek megelőzése Felgyorsult világunkban nem könnyű, de nem lehetetlen A külvilágot egy bizonyos mértéken túl ne engedjük be otthonunkba Menjünk ki a természetbe!

STRESSZ Stressznek nevezzük az olyan helyzeteket, amikor az ember úgy érzi, lelki vagy fizikai jól-léte veszélybe került Testi változások kísérik („Üss” vagy „fuss”) Nehéz volna kiiktatni és az nem is volna jó Kétféle stressz van: jó és megterhelő stressz, az illető hozzáállásán is múlik, hogy egy-egy helyzetet hova sorol

Stressz kezelése, javunkra fordítása Társas támogatás Megküzdés Iskolázottság/műveltség szerepe Kocogás Kacagás Relaxáció Optimizmus, szívósság

Leggyakoribb lelki betegségek Depresszió Pánikbetegség Szorongásos zavar, kényszer-betegség Skizofrénia Szenvedély-betegségek Gyermekkorban: hiperaktivitás, evés-zavar(serdülők, ifjak) Ritkábbak: értelmileg akadályozottak, autisták

DEPRESSZIÓ A nők 18-25, a férfiak 8-11%-a legalább egy depressziós epizódot átél életében Krónikus testi betegségek hajlamosítanak rá Biológiai és szociológiai háttértényezőit is ismerjük

DEPRESSZIÓ HÁTTERE Az idegsejtek közötti ingerület-átvivő anyagok (noradrenalin, szerotonin) hatásának csökkenése-biológiai ok Genetikai tényezők-családokban halmozódhat Szociológiai tényezők, élethelyzet-problémák Testi betegségek (gyakori: gyulladásos és funkcionális bélbetegség, koronária szívbetegség, stroke utáni állapot, sclerosis multiplex, váz-, izom-rendszeri betegségek)

Szociológiai rizikófaktorok -depresszió Fontos veszteségek (családtag, társ,hivatás- munkahely, egészség), gyász Társas támogatás hiánya Magány Megküzdési stratégiák közül az önbüntetés és ún. emóció-kiürítés („gőz kieresztése”, bosszú) gyakori alkalmazása Idősek-az első három faktor sokuknál halmozódik, megváltozott az idős ember társadalmi értékelése

Depresszió tünetei Szomorúság, érzelmi kiürülés Lelassult gondolkodás, önvád, öngyilkossági gondolatok Beszűkült figyelem Betegségtudat Szorongás, nyugtalanság Indíték-szegénység,munkateljesítmény zavarai Étvágy, testsúly, alvás körüli problémák

Tünetek folytatása Az aluszékonyság főleg a „téli” depresszióra jellemző Gyakori az „átalvási” zavar-hajnali ébredés után nem tud visszaaludni „Mikromán” (alulértékelő) gondolatok-”csúnya vagyok, buta vagyok, nem lehet engem szeretni” Veszélye az öngyilkosság 6-8 hónapos epizódokban zajlik, majd oldódik, de ezt nem szabad megvárni az öngyilkosság lehetősége miatt! Különleges formája a bipoláris betegség, ahol a búskomorság mániás epizódokkal változik

SZORONGÁSOS ZAVAROK A szorongás nem mindig kóros. Normál szorongás a stresszre adott válasz-reakció, amely segít a fenyegetettség leküzdésében Kórossá akkor válik, ha már nem segíti, hanem gátolja a megküzdést, erősebb a vélt vagy valós fenyegtettség által indokoltnál és testi tüneteket is okoz (szívdobogás-érzés, hasi panaszok, verítékezés, remegés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban)

Szorongás formái Generalizált szorongás („örökké aggódom”) Pánik-betegség:szorongásos roham, halálfélelem, megőrüléstől félelem,15-20 percig tart. A rohammentes időszakban a rohamtól való félelem rontja az életminőséget. A beteg kerüli azokat a helyzeteket, amelyben volt már rohama, így élettere beszűkül. Akár nem képes elmenni otthonról (ún. agora-fóbia)

SZORONGÁS FORMÁI 2. Fóbia: beteges félelem olyan dolgoktól, amelyek eredendően nem szorongást keltők-pl. rovaroktól, bezártságtól, járművekben tartózkodástól Kényszerbetegség: alapja egy kényszer-gondolat: pl. túl sok a baktérium, amely szorongást okoz, ezt próbálja kényszer-cselekedettel csökkenteni az illető, pl. állandó mosakodással, fertőtlenítéssel A szorongásos zavarok a lakosság kb. 10%-át érintik!!! Jól kezelhetők!

Hajlamosító tényezők Biológiai-genetikai tényezők (inger-átvivő anyagok!) Hormonális tényezők Méhen belüli és születés körüli problémák Gyermek bántalmazása, elhanyagolása Kóros tanulás „óvott gyermek” Társadalom befolyása Személyiség jellemzői

Élettani szorongások A személyiség-fejlődés velejárói Csecsemőkor: leeséstől 8-9 hónapos kor: leválási szorongás Csecsemőkor vége: idegenektől Kisdedkor: test sértésétől, fájdalomtól Óvodáskor: képzeletbeli lényektől Kisiskoláskor: szerepléstől

SZKIZOFRÉNIA „Tudathasadás”- a személyiség egyik része egészséges, másik része beteg A dopamin nevű ingerület átvivő anyag a központi idegrendszer egyes részein fokozottan, más részein a normálisnál kisebb mértékben van jelen Ezért vannak ún. „pozitív” (téveszmék, hallucinációk, agitáltság) és „negatív” (érzelmi elsivárosodás, gondolat-elvonás) tünetek

SZKIZOFRÉNIA FOLYTATÁS A betegek lehetnek veszélyesek önmagukra vagy másokra, de jellemzőbben félénkek A lakosság kb. 1%-át érinti Állapot-romlásokban (schub) és panaszmentes(ebb) időszakokban zajlik 15-35 éves korban indul, sok beteg gyermekként zárkózott, „magának való”, különc volt-újabb próbálkozások vannak, hogy ebben a fázisban avatkozzanak be

SZKIZOFRÉNIA JELLEMZŐK Hiányos betegség-belátás, emiatt gyakori a kezelés önkényes abbahagyása, a gondozásból elmaradás, pedig ma már jó gyógyszerek vannak

SZEMÉLYISÉGZAVAR A személyiség a belső tulajdonságaink összessége, a temperamentumból és a jellemvonásainkból áll Személyiség-vonásaink serdülőkorra kifejlődnek, de soha nincs késő a fejlődéshez A személyiségzavarok a mai pszichiátria legkomolyabb kihívásai

Személyiségzavarról beszélünk, Ha a kifejlődött személyiség-vonások: A beteget gátolják a változásokhoz való alkalmazkodásban Rugalmatlanok, a tapasztalatok hatására nem változnak, rosszul működő kapcsolatokhoz vezetnek Szenvedést okoznak a betegnek, de a környezetének is A beteg „én-azonosnak”, sajátnak tekinti őket, ezért nehéz kezeléssel befolyásolni A beteg úgy éli meg, hogy probléma nem vele, hanem a környezetével, körülményekkel van

Példák személyiségzavarra Szkizotíp személyiségzavar: különcök, szokatlan-furcsa megjelenés, viselkedés, gondolkodás, különös hiedelmek, túlbonyolított beszéd Nárcisztikus személyiségzavar: túlértékelik képességeiket,fennhéjázók, nem tűrik a kritikát, jogot formálnak bizonyos dolgokra

PÉLDÁK folytatása Anti-szociális személyiségzavar: figyelmen kívül hagyják mások személyiségi jogait, képtelenek indulataikat kontrollálni, gyakran követnek el bűncselekményt Borderline zavar: nem stabil az énképük, hangulatuk, másokhoz fűződő viszonyaik. Kapcsolataik kaotikusak. Impulzívak, gyakori az önsértés, öngyilkossági kísérlet. Sokukat gyermekkorban bántalmazták.

Lelki betegségek kezelése Több pillér Term. támaszok Gyógy- szeres Pszicho- terápia

Melyik szakemberhez forduljak? Pszichológus: bölcsész (nem orvos), lelki eszközökkel kezel- gyógyszeres kezelést nem alkalmaz. Elsősorban olyan ún. normál krízis-helyzetekkel foglalkozik, amely még ép-lélektanilag felfogható Pszichiáter: orvos, a lélek nem szervi betegségeivel foglalkozik („szoftver-problémákkal)

Szakemberek folytatása Neurológus: az idegrendszer szervi elváltozásaival foglalkozik („hardver”-problémák) Pszichoterapeuta: lélektani módszerrel gyógyító szakember. Ilyen képzettséget orvos vagy pszichológus szerezhet.

Szakemberek fellelhetősége Pszichológus: kórház-rendelőintézet (klinikai pszichológus), nevelési tanácsadó, családsegítő-, és gyermekjóléti szolgálat, oktatási intézmények: előzetes bejelentkezés Pszichiáter: rendelőintézet, nem beutaló-köteles szakrendelés, ált. időpontot kell kérni

Mi történik, ha elmegyek? Kérdésre a probléma elmondása saját szavainkkal, Családi és egyéni kórelőzmény felvétele Tesztek (teljesítmény és/vagy személyiség-tesztek) Sz.e. kiegészítő vizsgálatok (neurológiai, laboratóriumi, belgyógyászati) Az együttműködés kereteinek tisztázása

Gyógyszeres kezelés Nem állítja helyre a személyiséget, de a biokémiai eltérés javításával csökkenti a panaszokat, lehetőséget teremt a további lépésekhez (pszichoterápia, életvezetési problémák megoldása) Alapbetegségről, szedett gyógyszerekről be kell számolni!!! Nem hatnak rögtön!

PSZICHOTERÁPIÁK Pszichoanalízis Viselkedés-terápia Személyközpontú terápia Pszichodráma Relaxáció, autogén tréning, imagináció Csoportterápiák

Pszichoanalízis Kialakulása összefonódik a hipnózissal Freud rakta le az alapjait Tudatos/tudat-előttes/tudattalan: jéghegy-jelenség

Pszichoanalízis folytatása Pszicho-szexuális fejlődés szakaszai A tudattalanban lévő belső konfliktusok okozzák a betegséget, ezek tudatos szintre hozása a cél- az egyént feldolgozásra készteti. Magára talál a páciens,jobb életminőséggel él tovább, megtanulja önmagát analizálni

ANALÍZIS KERETEI Kellő intellektus, introspekció képessége szükséges hozzá Hosszadalmas Nem olcsó

Kognitív-,viselkedés- terápia A pszichoanalízis ellentételezéseként jött létre Az objektív, megfigyelhető emberi viselkedésre helyezi a hangsúlyt Keveset foglalkozik a múlttal Feltárják,milyen helyzetben jött elő a tünet (pl. fóbia), milyen tényezők tartják fenn a tünet-viselkedést

Kognitív-, viselkedés-terápia II. Terápiás terv, szigorú időhatárok, házi feladatok, a terapeuta ellenőrzi Feltárják a kellemetlen helyzetben jövő automatikus negatív gondolatokat és a hibás alapsémát, igyekeznek megváltoztatni ezeket Rövid terápia

Mitokondriális betegség és lelkiállapot A betegeknél gyakoribb a depresszió, szorongásos zavar, mint az átlag-lakosságnál, szkizofrénia és mentális retardáció is előfordul Az ingerület-átvivő anyagok szinapszisba (idegsejtek közti összeköttetés) áramlásához ATP szükséges, ez lehet a biológiai magyarázat

MITO és lelki betegség-szociológiai háttér A mozgás, érzékszervi működés (látás-hallás) romlásával az élettér, társasági programok lehetősége beszűkülhet Többen elveszítik társukat, barátaikat, vagy nem is találnak társat, nem mernek gyermeket vállalni. Ha vállaltak: szorongás a gyermek érintettsége miatt Súlyos esetben az egyén izolálódik (egyedül marad a világban)

Szociológiai magyarázatok 2. Aki már nem tud dolgozni vagy kénytelen foglalkozást, hivatást váltani, a karriert, munkahelyet meg kell gyászolni, plusz az anyagi helyzet romlik A romló fizikai állapot, a kiszolgáltatottság sokakat keserűséggel, félelemmel tölt el Szorongást kelt a kevés- a betegséget ismerő-szakember, szakrendelés,rehabilitációs intézmény, a hosszas várólisták

MIT TEHETÜNK? A depresszió és a szorongás ellen komoly védelmet nyújt a társas kapcsolati háló, fontos ennek megőrzése, újjáépítése, hasonló helyzetben levőkkel kapcsolat-felvétel (betegszervezetek) A megváltozott helyzetben próbáljuk meg megtalálni a pozitívumot, ha nehéz is

Mit tehetünk még? Informálódás, beteg-szerepből tanuló szerepbe emelkedés (kevésbé szorongunk azoktól a helyzetektől, amelyekről többet tudunk) Szükség esetén ne szégyelljünk szaksegítséget kérni (ma már nem jelent megbélyegzést). Fontos a szakemberrel a kölcsönös bizalom és szimpátia!

Érdekes újdonságok A táplálkozás-tudomány és az orvoslás felismerték az étrend és a lelki betegségek összefüggéseit.

Bélflóra-mentális betegségek kapcsolatának magyarázata Régi megfigyelés, hogy a fekélyes vastagbél-gyulladás,irritábilis bél-szindróma, coronária-történések, II.típusú cukorbetegség és a depresszió gyakran társuló állapotok Lehetséges, hogy nem ok-okozatról, hanem közös gyökerekről van szó Két teória: 1, IgG típusú (késleltetett) étel-allergiák 2, bélflóra-citokinek kapcsolata

Bélflóra-citokin teória A „nyugati”-cukorral, fehér liszttel készült ételekben bővelkedő, gyümölcsben, zöldségben, halételben szegény-étrend hatására a bélflórában csökken a Bifidobaktériumok, Lactobacillusok és Bacteroides speciesek csíraszáma, elszaporodik az E.coli Nő a bélfal áteresztő-képessége, módosul a tranzitidő

Teória folytatása A baktériumok által termelt toxikus anyagcsere-termékek fokozott mennyiségben kerülnek a keringésbe és átjutnak a vér-agygáton Emellett a módosult bélflóra a fehérvérsejtek citokin-termelését az IL-6 és TNF, vagyis a gyulladás-keltő citokinek irányába tolja el---”low grade” inflammatio(krónikus kisfokú gyulladás) Bizonyíték: depressziós epizódban gyakran emelkedett CRP és homocisztein-szint (Helsinki, 2010.)- gyulladást jelző vérvételi leletek

Hazai megfigyelések Dr. Fehér János és mtsai (Orvosi Hetilap 2011. szept. 8., 1477-1488. oldal)- fekélyes vastagbél-gyulladásban probiotikum, omega-3 zsírsav, D-vitamin és B-vitamin komplex adása nem csak a bélpanaszokat, hanem a társult depressziót is javította!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!