Róma

Itália őstörténete földrajzi viszonyok őslakók görögök punok (főniciaiak) italicus népek (latinok, samnisok, stb.) etruszkok

Etruszkok Kr.e. IX. századtól Itália északi részén telepednek meg, ismeretlen eredetűek (nincs nyelvrokonság) vas ismerete + kereskedelem fejlett városállamok laza szövetsége (12 város) vallás jóslások nagy szerepe (bél-, madárjóslás) művészet boltív használata csatornák, kövezett utak tóga

Alapítás legenda és a valóság kapcsolata Kr.e. 753 Romulus és Remus – a capitoliumi farkas – Aeneis Kr.e. 753 pásztorkodó latin törzsek – a hét domb és a város (urbs) kialakulása

A királyság kora mondák, történetek Kr.e. 753-510 között Romulus szabin nők elrablása Kr.e. 753-510 között Romulus ant[e] omnes, post hunc Numa, Tullus et Ancus,Tarquinius Priscus, (dein) Servius atque Superbus. társadalom vérségi alapon szerveződik alapító atyák (patres) és leszármazottaik – patriciusok nemzetségfők kísérői - cliensek később betelepülők, legyőzöttek – plebeiusok állam működése – király + vének tanácsa (senatus)

A köztársaság (res publica) Kr.e. 510 Tarquinius Superbus elűzése új berendezkedés - SPQR (senatus populusque romanus) senatus döntő szerepe tisztségek és tisztségviselők (magistratus) collegialitas annuitas népgyűlés comitia curiata (patriciusok gyűlése) comitia centuriata comitia tribuna

Főbb tisztségek consul – egyszerre ketten viselik – hadsereg irányítása censor – senatus névsorának összeállítása, vagyoni osztályokba sorolás 5 évenként (a megbízatás 18 hónapra szól) – jellemzően volt consulok viselték (consulares) prateor – legfőbb bíró quaestor – adók beszedése aedilis – városi rend fenntartása dictator – vészhelyzetben hat hónapos megbízatás pontifex maximus – vallási vezető

Plebeiusok küzdelme jogaikért Kr. e. 494 kivonulás a szent hegyre (mons sacer) – Agrippa küldetése (emberi test) – néptribunus (tribunus plebis) - vétójog Kr. e. 451-450. XII. táblás törvények (leges duodecim tabularum) – római jog alapjai perek menete, résztvevői jogterületek szétválása (bűntető, polgári) római polgárjog fogalma (civitas Romana) – választójog katonáskodási jog (kötelesség) perindítás joga fellebbezés joga vagyonhoz való jog házasság joga

Kr.e. 367 - egyik consul pelbeius - Licinius – Sextius földtörvénye Kr. e. 443-tól működött a censor, ö osztályba sorolta a római lakosságot vagyon alapján – katonai feladatok Kr.e. 367 - egyik consul pelbeius - Licinius – Sextius földtörvénye a földtörvény maximalizálta a közföldekből bérbe vehető föld mennyiségét 500 iugerum (125 ha) Kr. e. 326 eltörölték az adós rabszolgaságot

A terjeszkedés kezdetei védekező háborúk Kr.e. VII-IV. század etruszk hódítás gall támadás hódítás kezdetei – oka a földhiány Itália meghódítása – ager publicus latin népek szövetségessé válnak (korlátozott polgárjog) etruszkok leigázása gallok meghódítása görögök legyőzése – tarentumi háború – pyrrhoszi győzelem

A római hadsereg katonáskodás a római polgár kötelessége a fegyverzetről maga gondoskodik részesül a hadizsákmányból hadsereg alapegysége a legio új taktika – falanx helyett manipulus három sor alapfegyverzet: lándzsa, gerely (2 m), rövid kard, hosszú pajzs, sisak, mellvért a hadsereg élén a vezér (dux) áll győzelem esetén imperator titulus járt neki, nagy győzelem esetén diadalmenet (triumphus)

A pun háborúk 1. háború – Kr.e. 264-241. – kiegyenlített küzdelem tengeren Karthago, szárazföldön Róma erősebb fordulat – csapóhíd 2. pun háború – Kr.e.218-201. - visszavágó szövetségesek keresése ellenfél területén támadni Hannibal – Scipio Kr.e. 216. Cannae Kr.e. 202. Zama 3. pun háború – Kr. 149-146. Cato: ceterum censeo Cartahginem delendam esse

Háborúk következményei nagy számú rabszolga kiszorítja a szabad munkaerőt – kisbirtokos parasztság tönkremegy latifundiumok kialakulása társadalmi különbségek növekednek volt kisbirtokosok Rómába áramlása - proletárok senatori rend növekvő gazdagsága lovagrend (ordo equitum) felemelkedése hadsereg válsága – kevés a katona, vegyes a felszerelés gazdaság átalakulása – specializáció kezdetei irányítási nehézségek – túl nagy a birodalom

Társadalom átalakulása

Reformok Tiberius Gracchus Kr.e.133 Caius Gracchus Kr.e.124. Licinius féle földtörvény felújítása – földhöz juttatni a nincsteleneket – latifundiumok kárára Tiberiust híveivel együtt megölték Caius Gracchus Kr.e.124. néptribunus lovagok megnyerése – politikai szerep szövetségesek jogai colonia alapítások öngyilkosságba kergetik

Politikai küzdelem néppárt – populares senatus – optimaták gazdag plebeius származásúak cél a senatus hatalmának gyengítése senatus – optimaták maradjon minden a régiben éles politikai küzdelem – mindennapos utcai zavargások külső támadások Kr.e. II. század végén gallok numidiaiak (Iugurtha)

A hadsereg reformja Marius győzelmei (néppárti) hadseregreform kötelező szolgálat helyett zsoldosok. 16 évi szolgálat (ellátás, fegyverzet, zsold) a szolgálat letelte után földet kapnak, amelyen életük végéig gazdálkodhatnak - veteránbirtok. cohors taktika ütőképes, harcedzett hadsereg de drága hadsereg és hadvezére kölcsönösen függ egymástól – hadsereg megjelenik a politikai életben

Újabb viszályok Livius Drusus Sulla Kr.e. 82-79. szövetségesek háborúja Kr.e. 90-88. Sulla Kr.e. 82-79. Róma ellen vonul! dictator – néppártiak visszaszorítása postscriptio – („halállista”) Spartacus rabszolgafelkelése Kr. e. 74-71.

Válság elmélyülése - kiút kalózkodás fellendülése – Pompeius sikerei új tehetségek felbukkanása Cicero Iulius Caesar 1. triumvirátus – Kr.e 60. – Pompeius, Crassus, Caesar viszonylagos nyugalom

Iulius Caesar új hódítások – veni, vidi,vici egyeduralom Gallia megszerzése hű hadsereg óriási vagyon Crassus halála, Pompeius féltékenysége Alea iacta est Pharszalosz Kr.e. 48 egyeduralom

Caesar reformjai tisztséghalmozás veteránok letelepítése – földosztás (proletárok számának csökkentése) állami gabonafelvásárlás (panem et circenses) senatus létszámának 900 főre emelése polgárjog kiterjesztése aranypénz veretése naptárreform (Szoszigenész alapján) köztársaság lerombolása Caesar halála Kr.e. 44. március idusa

Újabb polgárháború Caesar gyilkosai (Brutus, Cassius) vissza akarnak térni a hagyományokhoz – már nem lehet Caesar örököse Octavianus és két hadvezére (Antonius és Lepidus) 2. triumvirátus – Kr.e. 43 Philippi Kr.e. 42 birodalom felosztása, majd viszály – Kr.e. 31 Actium Octavianus egyeduralma

Octavianusból Augustus Caesar örököse, de mindent másképp hírdet principátus rendszere primus inter pares A köztársaság titulusai, rendje fennmarad, de mégis egyeduralom alapja a hadsereg testőrség létrehozása (praetorianus) letelepítések kisebb hódítások (természetes határok) az új területek egy része uralkodói magánbirtok nem állami föld

A nyugalom kora pax romana látványos építkezések Ianus templom látványos építkezések régi erkölcsök támogatása tudatos véleményformálás – Maecenas Kr.e. 27-ben lemond címeiről – Augustusnak nyilvánítják dinasztialapítás – nem túl sikeres

Az örökség hatalmas birodalom számtalan provincia 1. pun háború – Sicilia, Sardinia, Corsica 2. pun háború – Hispania, Africa 3. pun háború – Macedonia, Achaia polgárháborúk kora – Gallia, Syria, Asia Octavianus – Aegyptus, Pannonia hatalmas és jó hadsereg – határok mentén és Rómában császárhoz hű hivatalnokszervezet erős gazdaság jólét