Készítette: Drávucz Marcell Szurikáta Készítette: Drávucz Marcell 2014.03.19.
Elnevezése A szurikáta vagy négyujjú manguszta (Suricata suricatta) a monguzfélék (régebbi, hagyományos besorolás szerint a cibetmacskafélék) családjának monotipikus neme. A szurikáta elnevezés a szuahéli nyelvből származik, jelentése „szirti macska”. 2014.03.19.
Elterjedése A Dél-afrikai Köztársaságban Fokföldtől Natalig, sőt Transvaalig, valamint Angolában, Namíbiában és Botswana déli részén honos. Az állomány legnagyobb része az Oranje folyótól délre él. 2014.03.19.
Alfajai Suricata suricatta suricatta Suricata suricatta iona Suricata suricatta marjoriae 2014.03.19.
Felépítése Testhossza mintegy 30 cm, ehhez jön még a 20–24 cm-es farok. Tömege az 1 kilogramot is elérheti.A hímek valamivel nehezebbek, mint a nőstények.A törpemongúzok után a legkisebb mangusztafaj. Teste karcsú és hosszúkás, lába rövid. Erős mellső lábain négy ujj található, amelyek 15 mm hosszúak, és az ásást segítik. Nem húzhatók vissza. Hátsó lábain a karmok rövidebbek, 8 mm-esek, a fára mászást segítik. Lábai bokáig szőrtelenek 2014.03.19.
Hangja A szurikáták által kiadott hangoknak pontos jelentésük van. A vészkiáltások jelzik a ragadozó típusát, és hogy mennyire sürgős elmenekülni. Emellett hallatnak pánik kiáltásokat, hívójeleket, és mozgásra is késztethetik társaikat. A körülményektől függően csicseregnek, trilláznak, morognak vagy ugatnak.Vészjeleik megkülönböztetik a földön mozgó vagy a levegőből támadó ragadozót. Így összesen hatféle vészjelet adhatnak, amire a csapat különbözőképpen reagál. A sürgős földi veszélyre menedéket keresnek, míg a sürgős légi veszély esetén lekuporodnak. Magát a támadót is keresik szemükkel a megfelelő irányban. 2014.03.19.
Életmódja A nyílt, füves területeket, száraz síkságokat, a bozótosokat és a sziklás terepet kedveli. Dél-Afrikában a ragadozók gyakori zsákmányállata: nemcsak a sakálok és améhészborzok (Mellivora capensis) vadásznak rá, hanem ragadozó madarak is. Mivel élőhelyén a növényzet nem elég sűrű ahhoz, hogy elbújhasson a nagyobb ragadozók elől, föld alatti kotorékokban él. Egy-egy kotorékban a járatok hossza elérheti a 3 m-t is. Táplálékuk 90 százalékát a rovarok teszik ki.Amikor a telep környékén már nincs mit enni, az egész csoport új otthon után néz. 2014.03.19.
Békát evő szurikáta Namíbiában 2014.03.19.
Életmódja Egy-egy telep akár harminc egyedből is állhat, és a kolóniában egyfajta „munkamegosztás” uralkodik. Amíg az állatok többsége táplálkozik, vagy éppen pihen, néhányan két lábra állva figyelnek, és vészjelekkel figyelmeztetik a csoport többi tagját, amikor ragadozó közeledik. Ekkor mindenki a föld alá menekül. A kicsinyeket felváltva őrzik és etetik és fokozatosan tanítják meg vadászni. Minden csapatban van egy domináns hím és egy domináns nőstény, amelyek valamivel nagyobbak a többieknél, és másképp is viselkednek. 2014.03.19.
Szaporodása A hím addig kurkássza a nőstényt, amíg az meg nem engedi, hogy párosodjon vele. A vemhesség 70–77 nap. Általában 2–4, de néha 5 kölyök születik. Az üreget három hetesen hagyhatják el először. A kis szurikáták 4–6 hetes korukig szopnak, de csak 9 hónaposan válnak ivaréretté. Addigra fokozatosan megtanulják a felnőttektől a túléléshez szükséges tennivalókat: milyen ennivalót hogyan szerezhetnek meg, hogyan bánhatnak el a skorpiókkal stb.Egy csapat évente akár három almot is felnevelhet. Várható élettartamuk 6 év. 2014.03.19.
Fenyegetések A Dél-Afrikai Köztársaságban nem kedvelik őket, mert építkezéseikkel termőföldeket tesznek tönkre, és veszettséget terjesztenek. Üldöztetése ellenére nincs veszélyben. Néha összetévesztik az észak-amerikai prérikutyákkal, Ezek azonban rágcsálók, így csak távolabbi rokonok. 2014.03.19.
Állatkerben Mókás külseje miatt igen kedvelik az állatkertekben; fogságban akár 12 évig is elélhet. Magyarországon állatkertekben messze a legkedveltebb mongúzfaj. Sok helyen tartják, így Budapesten, Nyíregyházán,Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten, Szegeden, Veszprémben és Jászberényben is. 2014.03.19.
Budapesti szurikáta 2014.03.19.
Köszönöm a figyelmet 2014.03.19.