Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön Ásvány -és kőzettan Glonczi Gyula

Az univerzum keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet George Gamov elméleti fizikus dolgozott ki Kant nyomán az ún. „Big-bang", a nagy robbanás elmélete. Eszerint a jelenlegi Univerzum egy ősanyag gigantikus robbanása következtében jött létre kb. 10-20 milliárd évvel ezelőtt.

A Föld szerkezete és kémiai összetétele Mai ismereteink szerint a Föld fejlődése során a forgás, a fokozatos lehűlés és a gravitáció eredményeképpen gömbhéjakba rendeződtek az anyagok. Ezeket a koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjakat összefoglalva geoszféráknak nevezzük.

Az ásványok és kőzetek keletkezése A kőzetek olyan nagy kiterjedésű ásványtömegek, illetve jellemző összetételű ásványegyüttesek, amelyek meghatározott természeti folyamatban egységesen képződnek, s a Föld szilárd kérgét alkotják. Az egy ásvány tömegéből álló kőzeteket monominerális vagy homogén kőzeteknek nevezzük. A kőzetek együttesen képződött ásványok jellemző társulása. A kőzetek keletkezésük szerint három nagy csoportra bonthatóak. ->

Magmás kőzetek 1) mélységi magmás kőzetek: akkor alakulnak ki, ha a felfelé haladó kőzetolvadék nem éri el a felszínt -> a lassan hűlő magma megreked, benne lévő kémiai anyagok kiválnak és megmerevednek. Például a gránit. 2) vulkáni kiömlési kőzetek: ebbe a csoportba tartozik valamennyi láva eredetű kőzet nagy területeket több száz méter vastagságban fednek le pl.: riolit, andezit, bazalt 3) vulkáni törmelékes kőzetek: a felaprózódott kiömlési kőzetek csoportja minden kiömlési kőzetnek megvan az aprózódott, tufa változata is: pl. riolittufa, andezittufa, bazalttufa

Bazalt

Üledékes kőzetek Törmelékes üledékes kőzetek: a fizikai aprózódás és a kémiai mállás során keletkezett kőzettörmelék felhalmozódik, ezeket hívjuk törmelékes üledékes kőzeteknek pl. homok, homokkő (legjelentősebb), lösz, agyag, márga Vegyi üledékes kőzetek: vegyi eredetű kőzetek csoportja (pl. kősó, mészkő, dolomit) szerves eredetű üledékes kőzetek szerves anyagokat tartalmazó kőzetek csoportja (pl. mészkő, kőszén, kőolaj)

Átalakult kőzetek A kőzetátalakulás a már meglévő kőzetnek újabb, más kőzetté való alakulását jelenti ilyen folyamat a Föld mélyében uralkodó hő és nyomás hatására megy végbe pl. gneisz, csillámpala, márvány

A kristály jellemzői A kristály (ógörög, krüsztallosz = jég) homogén, diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megnyilvánulása a sík lapokkal határolt mértani test.    Jellemzői Homogén (egynemű), kémiailag teljesen egységes, legkisebb része is az egész kristállyal azonos összetételű. Anizotróp. A kristály tehát egy homogén anizotróp test. Rendezett. A kristály tehát atomok, ionok, molekulák szabályos periódikus elrendeződése.

A kristálykémia története A XVIII. sz. második felében a svéd I. Bergmann figyelte meg elsőnek, hogy a kalcit és a kősó ütésre, az ezekre jellemző poliéderekre, "ütési idomokra" hullik. Ennek alapján vezette be R. J. Haüy 1784-ben az ún. dekreszcencia elvet, minek alapján a kristály hézag nélküli, kontinuális illeszkedésű poliéderekből áll, melyek irányoktól függő elrendeződése eredményezi a különböző kristályformákat.

A Bravais féle 14 elemi cella Bravais elméleti megfontolások alapján jutott arra a következtetésre, hogy a kristályokban a részecskék térrácsszerűen helyezkednek el, a részecskéket pedig egyszerűen pontoknak tekintette. Geometriai alapon igazolta, hogy a kristály külső szimmetriájával összhangban, az összes lehetséges kristályrácsok tizennégy féle elemi cellára vezethetők vissza

Köszönöm a figyelmet!