FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

Ökológiai lábnyom

Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

Népességrobbanás

Időszak Növekedés (millió fő) Időtartam ie.10000-ie.7000 -ig 5-10 3000 ie.7000-ie.4500 -ig 10-20 2500 ie.4500-ie.2500 -ig 20-40 2000 ie.2500-ie.1000 -ig 40-80 1500 ie.2500-időszám. Kezd. 80-160 1000 0-900-ig 160-320 900 900-tól 1700-ig 320-600 800 1700-tól 1850-ig 600-1200 150 1850-tól 1950-ig 1200-2500 100 1950-tól 1990-ig 2500-5300 40 1990-től 2085-ig 5300-10200 95

A népesség növekedése 1000-2000-ig 1000-ben 300 millió 1500-ban 500 millió 1804-ben 1 milliárd 1927-ben 2 milliárd (304 év) 1960-ban 3 milliárd (47 év) 1974-ben 4 milliárd (14 év) 1987-ben 5 milliárd (13 év) 1999-ben 6 milliárd (12 év)

Erdőterület és népesség a Földön

Kína és India Delhiben és Bombayban 30 millió ember lakik, a kettő együtt eléri az Egyesült Királyság lakóinak számát. Kínában már 45 olyan város van, mely 1millió fő feletti. Indiában 35 db 1 millió fő feletti város van, 2026-ra 70 ilyen lesz.

Az urbanizáció 1820-ban London1 millió feletti lélekszámú város 195o-ben 75, 1975-ben 191, 1985-ben 273 város volt 1 millió felett. Tokió 2omillió, Mexikóváros 31millió

Kína fogyasztás növekedése 2005-ben Kína használta fel a világon előállított nyersacél 26 százalékát, a rizs 32 százalékát, a gyapot 37 százalékát. Kína autóipara: Éves termelése 320 ezerről (1995) 2,6 millióra emelkedett. Kína 2015-re túlszárnyalhatja az évi 8 millió autót előállító Japánt és USA-t. Kínában 2005-ben 350 millió mobiltelefon-előfizető volt, 1996-ban még 7 millió volt.

Kínában a világ édesvízkészletének 8 %-a található, míg a népesség 22 %-a, az ország északi fele kiszáradóban van. 2004-ben a vízminőség ellenőrzése a Kína nagy folyóiból vett 412 vízminta 58%-a emberi fogyasztásra alkalmatlan. Indiában a szennyvíz 10%-át tisztítják. Kína termőföldjeinek 30 %-a elsavasodott. A világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában van. Indiában 4500 ha öntözött terület vált terméketlenné a textilipar szennyvíze miatt.

A népességrobbanás és a „túlfogyasztás” következményei Élelmiszerhiány (minőségi/mennyiségi éhezés) Anyag- és energiaválság Környezetterhelés, környezetszennyezés drasztikus megnövekedése Háborúk

Élelmiszerhiány

Anyag és energiaválság

A környezetszennyezés drasztikus megnövekedése

A környezetszennyezés drasztikus megnövekedése

Háborúk

Kibocsátott üvegház-hatású gáz mennyisége Termék (1 kg) Származási hely Megtett út km Kibocsátott üvegház-hatású gáz mennyisége kg fokhagyma Kína 18.000 2,6 Csirkehús Brazília 12.000 2,2 Uborka Spanyol-ország 2.600 0,6 Körte Ecuador 13.000 sárgarépa Hollandia 1.400 0,3

GLOBÁLIS PROBLÉMÁK Népességrobbanás Biológiai sokféleség csökkenése Éghajlatváltozás Ózonréteg elvékonyodása Víz-, levegő- és talajszennyezés Környezetegészségügyi problémák A környezeti problémák következtén előálló társadalmi-, gazdasági problémák

Hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom?

MIT TEGYÜNK?

A MEGOLDÁS Feladat: Ökológiai láblenyomat csökkentése a társadalom, az egyén és a család szintjén Hogyan? Önmérséklet, kevesebb fogyasztás mindenből! Eredmény: Minőségibb élet egy jobb környezetben!

TEENDŐK Közlekedés csökkentése, tömegközlekedés Energiatakarékosság és energiahatékonyság és ökoépítészet Megújuló energiaforrások alkalmazása Víztakarékosság Hulladékképződés csökkentése, majd megszűntetése Egészséges és környezetbarát élelmiszerek Tudatos vásárlás! – Tudatos fogyasztás!

Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható fejlődés a környezeti erőforrások olyan tartamos, fenntartható hasznosításán alapul, mely nem okoz irreverzibilis változásokat és úgy elégíti ki a jelen generációi szükségleteit, hogy teret hagy a következő generációk számára.

Herman Daly „hajója” A hajó (Föld) biztonságos közlekedéséhez két dolog szükséges, hogy ne rakjanak rá a merülési vonal által megengedettnél nagyobb terhet (eltartóképesség) és a terhet megfelelően osszák el a fedélzeten. A teher súlyával – a gazdaság és a természet méreteinek nagyságával – a makroökonómia foglalkozik, míg az elosztásával, azaz az erőforrások hatékony elosztásával, allokációjával a mikroökonómia.

Ökológiai közgazdaságtan A gazdaságot a természethez kell közelíteni, mint alrendszert be kell illeszteni a bioszférába. K. Bouilding: Fogyasztói társadalom kritikája + A környezeti erőforrások reális ára. E. Schumacher: A kicsi szép(1973).: Nincs létjogosultsága a mindenáron való gazdasági nevekedésnek. A gazdaság egész rendzserét ökológiai alapokra kell helyezni!

Környezetgazdaságtani irányzat A piacgazdaságon keresztül lehet a környezeti problémákat kezelni, oly módon, hogy meg kell változtatni, racionális irányba terelni a környezeti erőforrások hasznosítását. Képviselői: J. Cobb, H Daly, W. Nordhaus, J. Rowe, J. Tobin

Az irányzatok összegzése Mindkét irányzatban jelen van annak felismerése, hogy a gazdaság pazarlóan bánik a természeti javakkal, veszélybe sodorva ezzel a Föld eltartóképeségét. A természet nem képes semlegesíteni önmaga, a növekedésre koncentráló termelés okozta szennyeződést. A különbség a megoldási javaslatokban van.

Zöldülő nemzeti elszámolások A környezeti számvitel nemzetgazdasági elszámolásokat érintő ágát másképpen a természeti erőforrások számvitelének is nevezik. Az általános életszínvonal egy adott országban meglévő szintjének mérésére irányul. Abból a felismerésből indul ki, hogy a hagyományosan e célra használt GDP típusú mutatók nem alkalmasak feladatuk betöltésére. A kritika lényege abban áll, hogy a GDP nem veszi figyelembe sem a jólét nem-gazdasági dimenzióit-így például a levegő vagy általában a környezet minőségét- sem a természeti erőforráskészletekben bekövetkezett változásokat, hanem lényegében a gazdasági tevékenység szintjét mutatja. Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja.

GDP Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja. Nem tartalmazza a természet által nyújtott szolgáltatásokat, pedig ezek hatnak részben az életminőségre, részben pedig a gazdálkodás költségeire is. A megelőző célzatú energia- és anyagtakarékos megoldások negatívan befolyásolják a mutató értékét. Ez olyan különös helyzet kialakulásához vezet, hogy a környezeti károk elhárítása, a környezetvédelemre fordított összegek növeleik a GDP-t.

Alternatív mutatók NEW: Nettó gazdasági jóllét ISEW: Fenntartható Gzdasági Jóllét indexe GPI: Valódi Fejlődési Mutató Ökológiai láblenyomat, ökológiai index, ökológiai deficit

NEW NEW: Net Economic Welfare -Nettó Gazdasági Jóllét (W. Nordhaus, J. Tobin (1976)) GDP- hez hozzáadott tételek: szabadidő, saját munka, otthoni munka stb. GDP- ből levont tételek: környezetszennyezés, modern urbanizáció ki nem fizetett költségei stb. Eredmény: Az életminőség tényleges javulása elmarad és egyre inkább elszakad a gazdasági növekedéstől Az USA-ban már 1960-től erőteljesen mérséklődik NEW növekedése, míg a GDP növekedése 1960-tól ugrásszerűen megnő.

ISEW H. Daly és J. Cobb ISEW: Index of Sustainable Economic Walfare – Fenntartható Gazdasági Jóllét Indexe A gazdasági növekedés egy ponton túl jobban növeli a környezeti költségeket, mint a termelést, ezért ahelyett, hogy gazdagítaná elszegényíti a társadalmat. Az USA-ban 1980, Angliában 1976 óta csökkenést mutat, míg a GDP folyamatosan növekszik. (Egyre többet termelünk és költünk azért, hogy egyre rosszabb nívón tudjunk élni.

A RÓMAI KLUB

RÓMAI KLUB Róma -1968, Aurélio Peccei 10 országból 30 tag, max. 100 fő Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének és világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövőképek, problémák, katasztrófák előrejelezése Szemléletváltás elindítása (A Föld eltartóképessége nem korlátlan!)

Ökológiai lábnyom

Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

A Római Klub öt jelentése Öt jelentés a világ helyzetéről 1,2,4 jelentés: A Föld természeti környezete, környezeti erőforrásai tartósan biztosítani tudja e a gyors ütemben növekvő népesség ellátását? 3, 5 jelentés: A világmodell etikai oldala, igazságosabban működő intézmények (3.), emberek közötti szolidaritás erősödése (5.) 4. jelentés: A tudomány és technika szerepe

Az első jelentés (1972) Donella és Dennis Meadows (1972): A növekedés határai A Föld csak egy bizonyos határig képes elnyelni a szennyezőanyagokat, megújuló képessége véges és erőforrásai kimerülnek egyszer Számítógépes modellek alkalmazásával kimutatták, hogy a népesség és a gazdaság növekedése száz éven belül korlátokba fog ütközni. „Vegyes” fogadtatás, a módszerek kritizálása

A első világmodell mutatói Vizsgált időtartam: 1900-1970-2100 A világ népessége A nyersanyag készletek Az egy főre jutó élelmiszerkészletek Az egy főre jutó ipari szennyezés A környezet szennyezettségi foka Figyelembe vettek különböző változásokat (99), pl.: munkaerőlétszám, a föld átlagos használati ideje, népsűrűség, szolgáltatások, hektáronkénti terméshozam stb.

A első világmodell eredményei Az 1900-1970 közötti változások vizsgálata: A népességalakulása, az ipari termelés, a nyersanyagfogyasztás exponenciális növekedést mutat. Az 1970-2100 időszakra 12 modellt dolgoztak ki: 1. Normál (standard) modell 10. Stabilizált modell (népesség-1975) 12. Zéró növekedési modell

Standard világmodell Az ipari termelés és az 1 főre jutó élemiszer-fogyasztás 2000-2010-ig nő, majd a kimerülő nyersanyagok miatt rohamosan csökken A népesség száma egy ideig még exponenciálisan nő, majd 2050 táján az éhínség, a járványok hatására erőteljesen csökken 2060 tájékán az ipari termelés gyakorlatilag megszűnik, az élelmiszerelőállítás az 1/5-re, a nyersanyagfelhasználás az 1/20-ra zuhan A szennyezettségi fok a népességcsökkenés kezdetén jelentősen mérséklődik 2050-2100 között a népesség tovább csökken, a nyersanyagfelhasználás, az élelmiszertermelés minimális emelkedést mutat (fenntarthatóság ?)

Végkövetkeztetés Csak a „zéró növekedési modellek” adnak lehetőséget az emberiségnek a fennmaradáshoz!

A lehető legnagyobb mértékű elutasítás! Fogadtatás A lehető legnagyobb mértékű elutasítás! Szocialaista országok: szcientizmus vádja: a társadalmi mozgásokat nem társadalmi, hanem természeti módon determinálták Fejlődő országok: a modell a régiók közötti fejlődésbeli különbségek állandósítása Fejlett országok: Műszaki haladással és politikai döntésekkel a problémák megoldhatók

Az első jelentés „utóélete” – Túl a határokon (1992) A modell készítői is elfogadták, hogy sok tényezőt nem vettek figyelembe. A 1992-es munkájukban az 1970-es szennyeződési szintet vették figyelembe, de már 225 változóval dolgoztak és 14 modellt készítettek. Két alternatíva kidolgozása: Mi várható, ha minden marad a régiben? Mi várható, ha a politikában elmozdulás történik a népességnövekedés, az erőforrások kimerítése, a környezet pusztítása ellen?

Mi várható, ha minden marad a régiben? A gazdaság és a népesség növekedése a történelmi modell szerint folytatódik: A világ népessége 2040-ben 9 milliárd fő, a környezetszennyezés nő Hatalmas beruházásokra lesz szükség, hogy növeljék a mg. termelékenységét, kompenzálják a nem megújuló erőforrások készleteinek kimerülését Az óriási beruházások következtében megtorpan a gazdasági növekedés, csökken az élelmiszertermelés, növekszik a halálozási arány

Mi várható változás esetén? 1995-től 2 gyermekes családmodell A világ népessége stabilizálódik 8 milliárd fő alatt. Nem kell az élelmiszertermelés fokozására, a környezetszennyezés csökkentésére óriás beruházásokat megvalósítani A pénzt környezetbarát technológiák kidolgozására lehet fordítani. 100 éven belül az egységnyi ipari termék előállításához szükséges nem megújuló energiahordozók mennyisége 80 %-al, a szennyezőanyagkibocsátás 90%-al csökken. A világ 2100-ig képes lesz annyi 1 főre jutó fogyasztási javat előállítani, mint Ny-Európa 1990-ben.

A második jelentés (1974) Fordulóponton az emberiség (Mesarovic, Pestel) Az 1. jelentés fejlesztése: regionális-társadalmi különbségek, vallási különbségek, fogyasztási szokások az egyes térségekben Regionalizált, többszintű világmodell, az eltérő sajátságú régiókkal elősegíti, meggyorsítja a válságok felismerését és kezelését Objektív szempontok mellett a szubjektív szempontok vizsgálata (pl.: vallás)

A régiók 1. Észak-Amerika, 2. Nyugat-Európa, 3. japán, 4. Ausztrália, Dél-Afrika, Izrael 5. Kelet-Európa, 6. Latin Amerika, 7. Észak-Afrika, Közép-Kelet, 8. Trópusi Afrika, 9. Dél-Ázsia, 10. Kína, Észak-Korea, Mongólia, É-Vietnám Csoportok: Fejlett(1.-4.), Szocialista világ(5.,10.), Fejlődő (6-9)

Eredmények Az 1. jelentés megerősítése, pontosítása A világméretű krízisek megelőzése csak interdiszciplínális szemlélettel, együttműködve lehetséges A krízisek elkerüléséhez minden régióban mindenkor jó gazdasági és szociális állapotokra, előrelátó tervezésen alapuló szerves fejlődésre van szükség A differenciálatlan, „vad” növekedés a válságok bekövetkezését gyorsíthatja

A harmadik jelentés (1977) A nemzetközi rend átalakítása-RIO (Tinbergen) Hogyan kell átalakítani a világ intézmény-rendszerét, hogy mérséklődjönek a regionális különbségek „Új világrend” akcióprogram, fejlődők felzárkózásának gyorsítása (fegyverkezés csökkentése, születésszabályozás, urbanizáció mérséklése, nemzetközi valutarendszer átalakítása Helyi és nemzetközi célok összehangolása INTERDEPENDENCIA

A negyedik jelentés A hulladékkorszak után (Gábor Dénes) Az OECD felméréseire támaszkodva a tudomány és a technika szerepét elemezte. Kérdés: A tudomány és a technika milyen módon segítheti a világ megnövekedett szükségleteinek kielégítését A tudomány és a technika jövőbeni szerepe csak az lehet, hogy olyan eljárásokat gondol ki és valósít meg, melyekkel csökken az anyag- és energiafelhasználás, így kevesebb hulladék és szennyezőanyag képződik.

A ötödik jelentés Célok az emberiség számára (László Ervin) A társadalmi háttér, a szociális és politikai problémák, az egyén helye, szerepe és felelőssége a globalizált világban A változó világban a társadalmi kapcsolatoknak is meg kell újulniuk, az innovávió elkerülhetetlen Létszint hierarhia

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELVEI A FENNTARTHATÓSÁG, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELVEI

Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható fejlődés a környezeti erőforrások olyan tartamos, fenntartható hasznosításán alapul, mely nem okoz irreverzibilis változásokat és úgy elégíti ki a jelen generációi szükségleteit, hogy teret hagy a következő generációk számára.

1. A holisztikus megközelítés elve a problémák rendszer jellegűek, összefonódottak a problémák csak komplex módon oldhatók meg

2. Az integrációs elv a környezet, a gazdaság, és a társadalom minden elemének integrálása a környezeti-, a gazdasági-, és a társadalomi érdekek integrált megjelenítése új, integrált intézményrendszer, a szektorokra osztottság helyett

3. A tartamosság elve „A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön!” A környezeti erőforrásokkal való tartamos bánásmód, mely a jövő fejlődéséhez is forrásokat hagy, nem okoz visszafordíthatatlan változásokat, teret enged a jövő generációinak is.

4. A megelőzés és elővigyázatosság elve Amikor egy tevékenységet fenntarthatóként határozunk meg, ez azon alapul, amit ma tudunk róla. Legyünk óvatosak azokkal a tevékenységekkel, amelyek befolyásolhatják a környezetet, gondosan tanulmányozzuk az ilyen tevékenységek hatásait és tanuljunk gyorsan hibáinkból

5. Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve Az emberiség történelme során szerzett együttélési tapasztalata a természettel a fenntartható fejlődés biztosítéka. Az ún. civilizált világ termelési és fogyasztási kultúráinak elterjedése a természeti erőforrások gyors kizsákmányolásához vezet.

6. A helyi erőforrások hasznosításának elve A fenntartható fejlődés a természetes környezet meglévő erőforrásaira épít. Helyben kell feltárnunk és mozgósítanunk az erőforrásokat az azokra épülő gazdaság megtervezésével.

7. A környezetadekvát hasznosítás elve Általános, hogy olyan ökológiai rendszereket akarnak alkalmassá tenni bizonyos termékszerkezet kialakítására, melyek arra nem alkalmasak. Ilyenkor a természetes környezetet alakítják át és próbálják a kívánt állapotban tartani. Ez csak állandó energiabefektetéssel lehetséges, mert a rendszer vissza akar térni a természetes állapothoz.

8. A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve l A fenntarthatóság, a stabil rendszer záloga a sokféleség, melyet meg kell őriznünk, mert szükségünk van a stabilitásra. Jelenleg éppen az ellenkezője folyik, fajokban, élőhelyekben elszegényítjük környezetünket, csökkentjük a rendelkezésünkre álló területeket. Mg.-i-, kulturális sokféleség stb.

9. A nem anyagi értékek haszon elve Létezésünk minőségét az anyagi és anyagiakban nem mérhető javak egyaránt meghatározzák. A nem anyagi javak megléte előfeltétele az egyének és a társadalom anyagi gazdagságának. A természeti erőforrások biztonsága, a környezet teljesítőképes-ségének a megőrzése, az iható víz, a tiszta levegő, a szennyezésmentes környezet, a táj esztétikuma mind-mind létezésünkhöz szükséges, pénzben nem kifejezhető.

10. A természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejűségi elve A természeti erőforrások egy időben történő használata és megőrzése a hagyományos szemléletben kibékíthetetlen ellentmondásnak tűnik. Valójában a klasszikus környezetvédelmi megoldások korában a környezeti problémák megoldására fordított pénzeszközöket a már megtermelt anyagi javakból kell elvenni. Ez a tény hátráltatja, hogy a társadalom egésze a környezeti gondok megoldása mellé álljon, hiszen ez esetben önmagát kell korlátoznia, anyagi javaiból kell elvenni.

11. Az eltartóképesség szerinti használat elve „A Föld ki tudja elégíteni mindenki igényét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát!” A bioszféra eltartóképessége egy adott tudományos-technikai színvonalon megszabja az eltartható egyedek számát. Ennek az összefüggésnek mindhárom eleme kölcsönhatásban van egymással. A nem megfelelő egyedszám a tűrőképességet meghaladhatja, s ez esetben akár a tudományos-technikai színvonal növelése esetében is csökken az eltartóképesség. Ez kezdetben bizonyos egyedcsoportok életkörülményeinek leromlásával, majd egyedszám csökkenésével járhat.

12. A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve A természeti rendszer egészében és alrendszereiben is érvényesül az anyagáramoltatásának ciklusossága. A termelői és lebontói folyamatok a rendszer elemeinek összekapcsoltságán keresztül, helyi és globális szintű biogeokémiai ciklusokba áramlanak. A humán gazdaságot jobbára lineáris termelői és fogyasztói kapcsolatok jellemzik.

13. A szubszidiaritás elve elve A szuszidiaritás lényege az arra még alkalmas, lehető legalacsonyabb szervezeti szinten történő döntéshozás. A döntés szempontja a nagyobb struktúrák felé való érdekegyeztetés, a fenntarthatóság elvei, valamint a környezeti, társadalmi, és gazdasági érdekek összeegyeztetése.

14. A koegzisztencia elve A fenntartható fejlődéshez tartozó új struktúra lényege a monolitikus rendszer felváltása egy elemeiből szerveződő, kicsiny szervezeti és gazdasági egységekből felépülő változatos rendszerrel.