Animáció: Dr. Surányi István Képváltás: kézi vezérléssel SZINYEI MERSE PÁL 1845 – 1920 Animáció: Dr. Surányi István Képváltás: kézi vezérléssel

Szinyei Merse Pál: festő, 1845-ben született Szinyeújfalun (ma Szlovákia). 1864-től 1869-ig a müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke. Bár ott egyik mestere K. Piloty volt, mégis G. Courlet friss természetszemlélete, majd később Böcklin tiszta erőteljes színei hatottak rá. Művészetében az ember és a táj kapcsolata, a természeti valóság gyengéd szépségeinek „örömteli megragadása” foglalkoztatta. Az élet szeretetét s a természet szépségeit sugárzó művei (Anya és gyermekei, Szerelmespár, Hinta, Ruhaszárítás), után 1873-ban alkotta élete főművét, a magyar festészet egyik gyöngyszemét, a Majálist. E képe, mely egy domboldalon uzsonnázó társaságnak festői ábrázolása pompás színeivel, oldott körvonalaival a napfénytől sugárzó ragyogásával a francia impresszionisták törekvéseit előzte meg. A maga korában azonban meg nemértést s heves ellenállást váltott ki, mely alkotóját hosszú évekre elkedvetlenítette. A birtokára visszavonult Szinyei csak ritkán vette kezébe az ecsetet, bár csodálatos festményeket alkotott (Lilaruhás nő, Pacsirta, családtagjainak arcképe). A Majális c. festményének 1896-i kiállítása, s ezúttal aratott nagy sikere után Szinyei a hazai művészeti közélet egyik vezető alakja lett. 1905-től 1920-ban bekövetkezett haláláig a Képzőművészeti főiskola igazgatója volt. Késői alkotásai (Hóolvadás, Őszi táj) a nagybányai iskola felfogásaihoz állnak közel.

ZSIGMOND ÖCCSE CSIBUKKAL 1866; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

MÁLYVÁK 1868 – 1869 körül; Fővárosi Képtár, Budapest

ANYA ÉS GYERMEI I. 1868 – 1869; Salgó gyűjtemény New York

SZINYEI MERSE BÉLA ÉS ISTVÁN 1868; Magángyűjtemény

FÜRDŐHÁZIKÓ FIÚVAL 1868; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

HINTA 1869; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

RUHASZÁRÍTÁS 1869; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1870; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest SZERELMESPÁR 1870; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

VIHAR A STARNBERGI TAVON 1972; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1872; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest MAJÁLIS I. VÁZLAT 1872; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1873; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest MAJÁLIS 1873; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

ZÖLD GYEPEN 1873; Magángyűjtemény

CSECSEMŐ FÉLIX 1874; Magángyűjtemény

LILARUHÁS NŐ 1874; Magyar Nemzeti Galéria

A MŰVÉSZ FELESÉGE SÁRGA RUHÁBAN 1876 – 1878; Magángyűjtemény

A TAVASZ ÉBREDÉSE 1878; Magángyűjtemény

LÉGHAJÓ 1878; Magyar Nemzeti Galéria Budapest

A MŰVÉSZ FELESÉGE FŐKÖTŐBEN 1879; Magángyűjtemény

PACSIRTA 1882; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

HORGÁSZÓ FÉLIX 1883; Magángyűjtemény

ALMAVIRÁG 1894; Xantus János Múzeum, Győr

1884; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest HÓOLVADÁS 1884; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

PIPACSOS MEZŐ 1896; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1901 körül; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ŐSZI TÁJ 1901 körül; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1901 körül; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest TÉL 1901 körül; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1902; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest PIPACS A MEZŐN 1902; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

SZUROKFENYŐ 1904; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1911; Mikszáth KÁLMÁN Emlékmúzeum, Horpács VIRÁGZÓ ALMAFÁK 1911; Mikszáth KÁLMÁN Emlékmúzeum, Horpács

FA ALATT 1911; Magángyűjtemény

LABDARÓZSA 1911; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

CAPRI 1916; Magánygyűjtemény

„Picturát megtanulni nem lehet, csak egy mestertől, s ez a természet „Picturát megtanulni nem lehet, csak egy mestertől, s ez a természet. Ez a mester azonban csak annak tárja fel gazdag kincseit, aki becsületes, őszinte és naív, s hozzá mindig hű marad. Az megláthatja utolérhetetlen szépségeit.” SZINYEI MERSE PÁL KÉPEK: „HÍRES FESTŐK”. Kiadó: Eaglemoss Int. Ltd. Magyarországi fióktelepe. 26. szám. ISSN: 1419-9181