Miskolc Tóth Zoltán A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van…

A tőzsdei kereskedés Néhány szó a befektetésekről Befektetési döntések alapjai Elmélet és valóság

A tőzsdei kereskedés

Mi is az a tőzsde? piac, amely térben és időben koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot legfontosabb szerepe: tőkeallokáció a vállalati szektor finanszírozásának a közvetítője (a bankszektor mellett)

Mitől tőzsde a tőzsde? szervezett piac önszabályozó információs központ transzparens, nyilvános árfolyamalakulás egynemű, helyettesíthető termékek

Termékek értékpapírok áruk (commodity) devizák származtatott termékek: –határidős (futures) –opciós

Nyílt kikiáltásos kereskedés Elektronikus kereskedés Kereskedési technikák

Nyílt kikiáltásos kereskedés

Kereskedési technikák, rendszerek I. Box megbízások Parkett Üzletkötők Nyílt kikiáltásos kereskedés

Elektronikus kereskedés

Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés

Befektetések, értékpapírok

Megtakarítási lehetőségek Készpénz Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok

A pénzügyi közvetítői rendszer BANKOK PÉNZPIAC TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK MEGTAKARÍTÓKMEGTAKARÍTÓK VÁLLALATOKVÁLLALATOK TŐKEPIAC BETÉTEK HITELEK RÉSZVÉNYEK KÖTVÉNYEK FORRÁS

Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas Alapvető értékpapír típusok

Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza –1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek –Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft 1.Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2.Önálló jövedelemforrássá válhat 3.Tartalék a jövőre Mi szükségünk a befektetésekre?

Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne 1.Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? 2.Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

1.Mekkora kockázatot hajlandó vállalni?

Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1% Az éves hozamok eltérése az átlagtól

A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX:21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX:24,6% MAX: 4,2%

Kockázat a tőkepiacon  A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége  A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

Diverzifikáció - portfolió A részvények kockázata két részre osztható –Egyedi kockázat –Szisztematikus vagy piaci kockázat A részvények egyedi kockázata kiküszöbölhető diverzifikációval –Portfolió hozama a papírok hozamának súlyozott átlaga –A portfolió összesített kockázata függ a papírok együttmozgásától (korreláció) –15-20 papírig gyors kockázatcsökkenés tapasztalható –Hatékony portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb hozamot biztosítja

Diverzifikálás… Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus) Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Eszközök száma a portfolióban Kockázat

Eredmény 2 hónap után Diverzifikáció

Eredmény 1 év után Diverzifikáció

2.Milyen időtávban gondolkozik?

Mi az, hogy hosszú táv? Forrás: NASD Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény- befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el- múlt 80 évben: Befektetés futamideje

A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz Az esetek hány százalékában bizonyult jobb befektetésnek a BUX index, mint azonos időszakban a MAX index az elmúlt 10 évben:

A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz A BUX index hozama a befektetés időtávja szerint az elmúlt 10 évben:

Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő Milyen időtávra fektessünk?

Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet. Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja biztosítani (tökéletesen jövőbe lát). Mekkora lett a vagyona 1999 végére? A tökéletes befektető esete (9,6 kvintrillió) (Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona)

„Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

Alapvetően három irány Aktív stratégia: A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés. Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés. Passzív stratégia: Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni. Benchmark-követés pl.: BUX ETF Mi alapján hoznak befektetési döntést?

A technikai elemzés pillérei 1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

Egy tipikus példa – Elliot hullámok Egy ciklus 5+3 részből áll: emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

Most mit csináljunk?

Utólag könnyű

A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft) A valós, belső érték meghatározása

Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

Mit jelent a bolyongás a BÉT-n? T napi hozam T+1 napi hozam

„Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is. Az árfolyamok néha meglódulnak, máskor pedig zuhannak, de alapvetően a cég valódi teljesítménye körül mozognak.” (André Kostolany)

„Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

Elmélet és valóság Valóban ennyire racionális a piac?

Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor (Superbowl Indicator) (Ha AFL nyer → bessz, ha NFL nyer → hossz, 85%!) Piaci bessz és szoknyahossz Néhány alapvető befektetői gyakorlat

„A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását” A TUTI elmélet!

Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK Mi a baj az elméletekkel?

„Ki tudom számolni az égitestek mozgását, de nem tudok számolni az emberek őrületével” (Sir Isaac Newton)

Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb Van-e a piacnak memóriája?

1.Január effektus 2.Mikulás rallie 3.Mark Twain hatás 4.Péntek hatás 5.Kisvállalati hatás Néhány piaci anomália

1. Január effektus A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. Lehet adózási oka Portfolió átrendezések Év eleji általános optimizmus

2. Mikulás rali A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

3. Mark Twain hatás Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni. A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. „

4. Péntek- 5. Kisvállalti hatás Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk

Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

A piac szerkezete Budapesti Érték- tőzsde Szekció tagok Bankok, brókercégek Szekció tagok Bankok, brókercégek KELER Elszámolási szolgáltatások ajánlatok Kereskedési adatok BefektetőkBefektetők BefektetőkBefektetők Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT)

8.30 -tól ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedési idő – kereskedési szakaszok A kereskedés szakaszai Nyitó szakaszSzabad szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás Záró szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Azonnali piacon ajánlatgyűjtés Határidős piacon

A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

Az értékpapír ügyletek elszámolása

A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó

A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER ELADÓELADÓ VEVŐVEVŐ Megbízó

A tőzsdei ügyletek elszámolása T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: –1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként –1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget? - A származékos piac és technikai daytrade

Származékos piac a BÉT-en Deviza termékek Futures 10 devizára és 33 crossokra + opciók Árupiac Gabona, Arany határidős és opciós ügylet Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy- re és államkötvényre Kamat termékek Részvény index BUX és BUMIX futures, BUX opció Egyedi részvények Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre

A határidős ügylet  Határidős ügylet: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz előre rögzített áron, meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére.  Határidős piacokkal kapcsolatosan a legfontosabb fogalom a tőkeáttét.  A piac szereplői fedezeti ügyletkötők, spekulánsok, arbitrazsőrök

A határidős vételi és eladási ügylet Pozíció értéke Alaptermék lejáratkori ára Kötési ár Határidős vételi ügylet Határidős eladási ügylet

Az azonnali és a határidős ár kapcsolata

Változások az adózásban szeptember 1-től szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:

Hogyan kezdjük el? Először is kell valamekkora kezdő összeg ! Értékpapír számlát kell nyitni egy befektetési szolgáltatóknál Befektetési szolgáltatók (bank vagy brókercég) listája megtalálható a tőzsde honlapján ( És már el is lehet kezdeni a tőzsdézést… + sok-sok információt lehet találni a befektetési stratégiákról az interneten és könyvekben

Ajánlott olvasmányok Jaksity György: A pénz természete Malkiel: Bolyongás a Wall Street-en Lefavre: Egy spekuláns feljegyzései André Kostolany könyvek Edwin Lefevre: Reminiscences of a Stock Opeartor, B. Graham & D. Dodd: Security Analysis, B. Graham: The Intelligent Investor, A Warren Buffett portfolió Pring: Technical Analysis Explained

Kochmeister-díj A Budapesti Értéktőzsde 2007-ben is meghirdeti a Kochmeister-díjat, amellyel olyan tehetséges fiatalokat kíván jutalmazni, akik előre meghatározott, a tőzsdével, tőkepiaccal, a pénzügyi öngondoskodás témájával kapcsolatos témakörökben a legjobb tanulmány(oka)t készítik el.

Kérdések…