Technocratic Excesses What (among others) drove Pécs 2010 into an unmanageable situation Péter Inkei, Kraków, 27 January, 2009

2004 – first call, 400 words, balanced objectives. Eleven candidates – second call, 990 words, technocratic excesses. Seven invited candidates.

A NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA PÁLYÁZATOT HIRDET AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010 CÍM ELNYERÉSÉRE Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által hozott, az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat évekre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról rendelkező 1419/1999/EK határozatnak az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó államok részvételi lehetőségére tekintettel módosuló rendje értelmében 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa-címet. A cím elnyerésére kiírt minősítő előpályázaton elért eredmény alapján a kulturális miniszter meghívja Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron városait a pályázat második fordulójába. A programsorozat célja, hogy a kulturális és kreatív szektor teljesítményeit katalizátorként használva hatékonyan alakítsa ki vagy alakítsa át egy- egy régió arculatát, foglalkoztatási szerkezetét. Az Európa Kulturális Fővárosa-cím elnyerésére kiírandó pályázat alapvető elvárása egy, a kulturális, közlekedési, turisztikai és informatikai alapú nagyberuházásokon keresztül megvalósuló infrastrukturális és városfejlesztési program kidolgozása az adott régió stratégiai céljainak és jövőképének megfelelő egységes koncepció mentén. A kulturális alapú fejlesztések gazdaságélénkítő és esélykiegyenlítő hatásainak kihasználásával a program nagy hangsúlyt helyez a régióban élők versenyképességének a tudáskészletekhez és kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli növelésére. A második pályázati szakasz pályamunkáinak minden esetben részletesen kibontva kell tartalmazniuk azt az alapkoncepciót, amely világossá teszi, hogy az adott város miképpen gondolkodik önmagáról, miképpen képzeli el önmaga szerepét Magyarországon és Európában, miképpen értelmezi a városban való életet mint kulturalitást, valamint miképpen kívánja a kulturális és a kreatív szektor bevonásával az adott város (régió) mindennapi életét megváltoztatni. A város és a régió stratégiai céljait, jövőképét átgondolt, egységes módon megfogalmazó alapkoncepció hiányában a pályázat nem fogadható el! A fentiek értelmében a pályázatban a következő prioritásoknak kell érvényre jutniuk: - Egységes, átgondolt, erőteljes, a város és a projekt sajátságaiból egyszerre eredő koncepció mentén kidolgozott pályázati anyag. [Koncepció] - Összehangolt, kulturális alapú város-, település- és régiófejlesztési elképzelések megléte, amelyek magukban foglalják a kulturális, turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztését is. [Kulturális alapú városfejlesztés] - A város és a régió hosszú távú gazdasági fejlődésének elindítására vagy biztosítására és pozitív társadalompolitikai hatások elérésére alkalmas elképzelések, amelyek komoly hangsúlyt helyeznek az elsősorban társadalmi célú utóhasznosítás hosszú távú kérdésére. [Hosszú távú fejlődés biztosítása. Fenntarthatóság] - A gyermekek és az ifjúság kulturális, művelődési lehetőségeinek szélesítésére és a gyermekek képesség-fejlesztésére, a képzettség általános növelésére koncentráló projektek hangsúlyos jelenléte. [Gyermekek és ifjúság] - A pályázatban foglalt elképzelések jelentős turisztikai hatás (növekedés) kiváltására legyenek alkalmasak. [Turisztikai hatás] - A vázolt elképzelések regionális méretekben tervezettek legyenek. [Regionalitás] - A város és környezete összeurópai kontextusban való elhelyezése. [Európai kontextus] - Innovatív, az új mediális technológiák lehetőségeire építő művészeti és kulturális formák hangsúlyos jelenléte. [Innovativitás] - A természeti és az épített örökség fejlesztése, (újra)hasznosítása, beleértve az ipari örökséget is. [Természeti és épített örökség] - Széles körű társadalmi részvétel biztosítása és a civil szektor bevonása formáinak komplexitása. [Társadalmi aktivitás és a civil szektor széles körű bevonása] A második forduló pályázatainak tartalmazniuk kell: - Az első fordulóban beadott pályázati elképzelések részletes, program-struktúrákat is átfogó kidolgozását.* - Az egyes beruházások és fejlesztések megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányt [megvalósíthatósági tanulmány]. - Pénzügyi tervet. A pénzügy tervezés terén el kell különíteni az ún. működtetési költségeket (programköltségek, szervezet-működtetési költségek, marketing- és kommunikációs költségek) és a beruházások költségeit. 990 words, 1 st page

2 A projektek tervezése során fel kell tüntetni: - az önkormányzati önerő mértékét - a célzott állami támogatás iránti igényt, - a magánszektorból érkező források várható nagyságát, - az egyéb, főképpen uniós forrásokból lehívható fejlesztési forrásigényeket. - Az egyes, megvalósítandó nagyberuházások fenntarthatóságára és a Kulturális Főváros-év utáni működtetésére vonatkozó terveket és számításokat * A „program-struktúrák kidolgozása” hangsúlyozottan nem az egyes kulturális, művészeti, közösségi programok konkrét tervét jelenti, hanem az általános koncepcióból következő tematikus irányok kreatív megjelenítését! A pályázat koncepcionális részét nyomtatott formában angol és magyar nyelven, a megvalósíthatósági tanulmányt, a pénzügyi tervet és a fenntarthatóságra vonatkozó számításokat CD-formátumban vagy CD-formátumban és nyomtatott formában, angol és magyar nyelven kérjük eljuttatni. A pályázatban külön, jól értelmezhető módon fel kell tüntetni a jelentős fejlesztést és beruházást jelentő kulcs- vagy húzóprojekteket. Az első forduló koncepcionális keretei között új kulcsprojektek kidolgozására lehetőség van. A pályázat és a város fejlesztésének alapjait képező kulcsprojektek tervezése során minden esetben ki kell dolgozni: - milyen módon képes az adott projekt a gyermekkori kulturális élmények erősítésére és az ifjúsági réteg fokozott megszólítására - mennyiben képes az adott projekt az oktatáson kívüli képzés és a közművelődés hatékony elemévé válni - mennyiben járul hozzá a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítéséhez, azaz mennyiben segíti a kulturális alapszolgáltatások rendszerének kiépítését és/vagy erősítését - milyen módon kívánja a város a város szélesebb régiójában található kistelepülések számára megkönnyíteni a projekt eredményeihez való hozzáférést - mennyiben járul hozzá az adott kulcsprojekt a helyi vállalkozások számának növeléséhez - milyen hatással lehet az adott kulcsprojekt a helyi munkahelyteremtés folyamataira - mennyiben segíti a város és környezete turisztikai fejlődését - milyen informatikai fejlesztési elképzelések megvalósításával jár együtt az adott kulcsprojekt megvalósítása - milyen infrastruktúra-fejlesztési igényekkel és lehetőségekkel jár együtt az adott projekt megvalósítása A kulcsprojektek eredményindikátorait minden esetben a fenti elvárás-rendszerhez igazodva kell a pályázat készítőinek meghatározni. A második forduló bírálati szakaszában az első forduló bíráló bizottságának összetétele változik: amellett, hogy az első forduló bizottságában résztvevő államigazgatási szereplők a második forduló bizottságának tagjai maradnak, a bizottság civil szakértői oldalról bővül és változik, valamint kiegészül négy fő nemzetközi független szakértővel. A nemzetközi szakértő bizottság döntés-előkészítő szakmai ajánlását ad a kulturális miniszternek a cím odaítélésére alkalmas város vagy városok tekintetében. Szakmai döntésében a bíráló bizottság indokolt esetben több város pályázatát is ajánlhatja a szakminiszternek. A szakmai bírálati szakaszt követően a kulturális miniszter tesz javaslatot Magyarország Kormányának a címet elnyerő várost illetően. Arról, hogy 2010-ben melyik magyar város legyen Európa Kulturális Fővárosa, Magyarország Kormánya dönt. A szakmai bírálat során a bíráló bizottság a jelen pályázati kiírás szövegében meghatározott és az első pályázati kiírás elveivel megegyező prioritás- rendszer érvényesülését vizsgálja. A pályázatok elbírálása során előnyt jelent, ha a pályázó az épület-tervekre nemzetközi tervpályázatot kíván kiírni és ha programokat kíván szervezni a címet el nem nyerő városoknak a program-sorozatba való bevonására words, 2 nd page

A NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA PÁLYÁZATOT HIRDET AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010 CÍM ELNYERÉSÉRE Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által hozott, az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat évekre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról rendelkező 1419/1999/EK határozatnak az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó államok részvételi lehetőségére tekintettel módosuló rendje értelmében 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa-címet. A cím elnyerésére kiírt minősítő előpályázaton elért eredmény alapján a kulturális miniszter meghívja Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron városait a pályázat második fordulójába. A programsorozat célja, hogy a kulturális és kreatív szektor teljesítményeit katalizátorként használva hatékonyan alakítsa ki vagy alakítsa át egy-egy régió arculatát, foglalkoztatási szerkezetét. Az Európa Kulturális Fővárosa-cím elnyerésére kiírandó pályázat alapvető elvárása egy, a kulturális, közlekedési, turisztikai és informatikai alapú nagyberuházásokon keresztül megvalósuló infrastrukturális és városfejlesztési program kidolgozása az adott régió stratégiai céljainak és jövőképének megfelelő egységes koncepció mentén. A kulturális alapú fejlesztések gazdaságélénkítő és esélykiegyenlítő hatásainak kihasználásával a program nagy hangsúlyt helyez a régióban élők versenyképességének a tudáskészletekhez és kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli növelésére. A második pályázati szakasz pályamunkáinak minden esetben részletesen kibontva kell tartalmazniuk azt az alapkoncepciót, amely világossá teszi, hogy az adott város miképpen gondolkodik önmagáról, miképpen képzeli el önmaga szerepét Magyarországon és Európában, miképpen értelmezi a városban való életet mint kulturalitást, valamint miképpen kívánja a kulturális és a kreatív szektor bevonásával az adott város (régió) mindennapi életét megváltoztatni. A város és a régió stratégiai céljait, jövőképét átgondolt, egységes módon megfogalmazó alapkoncepció hiányában a pályázat nem fogadható el! A fentiek értelmében a pályázatban a következő prioritásoknak kell érvényre jutniuk: - Egységes, átgondolt, erőteljes, a város és a projekt sajátságaiból egyszerre eredő koncepció mentén kidolgozott pályázati anyag. [Koncepció] - Összehangolt, kulturális alapú város-, település- és régiófejlesztési elképzelések megléte, amelyek magukban foglalják a kulturális, turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztését is. [Kulturális alapú városfejlesztés] - A város és a régió hosszú távú gazdasági fejlődésének elindítására vagy biztosítására és pozitív társadalompolitikai hatások elérésére alkalmas elképzelések, amelyek komoly hangsúlyt helyeznek az elsősorban társadalmi célú utóhasznosítás hosszú távú kérdésére. [Hosszú távú fejlődés biztosítása. Fenntarthatóság] - A gyermekek és az ifjúság kulturális, művelődési lehetőségeinek szélesítésére és a gyermekek képesség-fejlesztésére, a képzettség általános növelésére koncentráló projektek hangsúlyos jelenléte. [Gyermekek és ifjúság] - A pályázatban foglalt elképzelések jelentős turisztikai hatás (növekedés) kiváltására legyenek alkalmasak. [Turisztikai hatás] - A vázolt elképzelések regionális méretekben tervezettek legyenek. [Regionalitás] - A város és környezete összeurópai kontextusban való elhelyezése. [Európai kontextus] - Innovatív, az új mediális technológiák lehetőségeire építő művészeti és kulturális formák hangsúlyos jelenléte. [Innovativitás] - A természeti és az épített örökség fejlesztése, (újra)hasznosítása, beleértve az ipari örökséget is. [Természeti és épített örökség] - Széles körű társadalmi részvétel biztosítása és a civil szektor bevonása formáinak komplexitása. [Társadalmi aktivitás és a civil szektor széles körű bevonása] A második forduló pályázatainak tartalmazniuk kell: - Az első fordulóban beadott pályázati elképzelések részletes, program-struktúrákat is átfogó kidolgozását.* - Az egyes beruházások és fejlesztések megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányt [megvalósíthatósági tanulmány]. - Pénzügyi tervet. A pénzügy tervezés terén el kell különíteni az ún. működtetési költségeket (programköltségek, szervezet-működtetési költségek, marketing- és kommunikációs költségek) és a beruházások költségeit.

2 A projektek tervezése során fel kell tüntetni: - az önkormányzati önerő mértékét - a célzott állami támogatás iránti igényt, - a magánszektorból érkező források várható nagyságát, - az egyéb, főképpen uniós forrásokból lehívható fejlesztési forrásigényeket. - Az egyes, megvalósítandó nagyberuházások fenntarthatóságára és a Kulturális Főváros-év utáni működtetésére vonatkozó terveket és számításokat * A „program-struktúrák kidolgozása” hangsúlyozottan nem az egyes kulturális, művészeti, közösségi programok konkrét tervét jelenti, hanem az általános koncepcióból következő tematikus irányok kreatív megjelenítését! A pályázat koncepcionális részét nyomtatott formában angol és magyar nyelven, a megvalósíthatósági tanulmányt, a pénzügyi tervet és a fenntarthatóságra vonatkozó számításokat CD-formátumban vagy CD-formátumban és nyomtatott formában, angol és magyar nyelven kérjük eljuttatni. A pályázatban külön, jól értelmezhető módon fel kell tüntetni a jelentős fejlesztést és beruházást jelentő kulcs- vagy húzóprojekteket. Az első forduló koncepcionális keretei között új kulcsprojektek kidolgozására lehetőség van. A pályázat és a város fejlesztésének alapjait képező kulcsprojektek tervezése során minden esetben ki kell dolgozni: - milyen módon képes az adott projekt a gyermekkori kulturális élmények erősítésére és az ifjúsági réteg fokozott megszólítására - mennyiben képes az adott projekt az oktatáson kívüli képzés és a közművelődés hatékony elemévé válni - mennyiben járul hozzá a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítéséhez, azaz mennyiben segíti a kulturális alapszolgáltatások rendszerének kiépítését és/vagy erősítését - milyen módon kívánja a város a város szélesebb régiójában található kistelepülések számára megkönnyíteni a projekt eredményeihez való hozzáférést - mennyiben járul hozzá az adott kulcsprojekt a helyi vállalkozások számának növeléséhez - milyen hatással lehet az adott kulcsprojekt a helyi munkahelyteremtés folyamataira - mennyiben segíti a város és környezete turisztikai fejlődését - milyen informatikai fejlesztési elképzelések megvalósításával jár együtt az adott kulcsprojekt megvalósítása - milyen infrastruktúra-fejlesztési igényekkel és lehetőségekkel jár együtt az adott projekt megvalósítása A kulcsprojektek eredményindikátorait minden esetben a fenti elvárás-rendszerhez igazodva kell a pályázat készítőinek meghatározni. A második forduló bírálati szakaszában az első forduló bíráló bizottságának összetétele változik: amellett, hogy az első forduló bizottságában résztvevő államigazgatási szereplők a második forduló bizottságának tagjai maradnak, a bizottság civil szakértői oldalról bővül és változik, valamint kiegészül négy fő nemzetközi független szakértővel. A nemzetközi szakértő bizottság döntés-előkészítő szakmai ajánlását ad a kulturális miniszternek a cím odaítélésére alkalmas város vagy városok tekintetében. Szakmai döntésében a bíráló bizottság indokolt esetben több város pályázatát is ajánlhatja a szakminiszternek. A szakmai bírálati szakaszt követően a kulturális miniszter tesz javaslatot Magyarország Kormányának a címet elnyerő várost illetően. Arról, hogy 2010-ben melyik magyar város legyen Európa Kulturális Fővárosa, Magyarország Kormánya dönt. A szakmai bírálat során a bíráló bizottság a jelen pályázati kiírás szövegében meghatározott és az első pályázati kiírás elveivel megegyező prioritás- rendszer érvényesülését vizsgálja. A pályázatok elbírálása során előnyt jelent, ha a pályázó az épület-tervekre nemzetközi tervpályázatot kíván kiírni és ha programokat kíván szervezni a címet el nem nyerő városoknak a program-sorozatba való bevonására.

(From 1 st page) The programme aims to effectively shape or re-shape the image and employment structure of a region, using the performance of the cultural and creative sectors as catalysts. The basic expectation of the Cultural Capital of Europe call is to elaborate an infrastructural and urban development programme to be realised through culture-, transport-, tourism- and information technology-based major investments along a coherent concept of the given region’s strategic objectives and future visions. Exploiting the effects of culture-based developments on boosting the economy and on equalising chances, the programme emphasises the increase of the competitiveness of the inhabitants of the region through the broadening of their access to stocks of knowledge and to cultural goods.

(From 2 nd page) In the course of planning the key projects the following must be elaborated in every case:  To what extent the given key project contributes to the increase in the numbers of local entrepreneurs;  What effect the given key project can have on processes of creating local jobs;  The realisation of what kind of information technology development ideas is entailed by the realisation of the given key project;  What kind of infrastructure development requirements and opportunities are entailed by the realisation of the given project. Determine the output indicators of the key projects along the above set of expectations.