Lakosság sugárvédelme Munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai Összeállította: Déri Zsolt B.- A.- Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum Ajánlott irodalom: 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet

A sugárvédelem célja A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása. A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának társadalmilag elfogadható szintre való csökkentése. A dolgozók védelme A környezet (lakosság) védelme A páciens védelme

A LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE KÜLSŐ (külső sugárzás: D [Gy], E [Sv]) főleg gamma BELSŐ (belső sugárforrás: A [Bq], E [Sv]) alfa, béta, gamma A SUGÁRTERHELÉS FORRÁSAI: Mesterséges Természetes (NORM: Naturally Occurring Radioactive Materials) Mesterségesen megnövelt természetes (TENORM: Technologically Enhanced Naturally Occurring Radioactive Materials)

Lakosság külső és belső összes sugárterhelése 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet Lakosság külső és belső összes sugárterhelése Mesterséges forrásokból származó sugárterhelés Kivéve az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozással, a nem foglalkozásszerű betegápolással, az orvosi kutatásban való önkéntes részvétellel járó sugárterhelés Dóziskorlátok 1 mSv/év effektív dózis, szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis, bőr 50 mSv/év egyenérték dózis 1 cm2 területre átlagolva Különleges körülmények mellett, egyedi évre vonatkozóan OTH engedélyezheti: E > 1 mSv/év, de E < 5 mSv/5 év A lakosság természetes sugárforrásokból származó sugárterhelésére nincs szabályozás.

Lakosság külső és belső összes sugárterhelése 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet Lakosság külső és belső összes sugárterhelése Dózismegszorítás (az ALARA elv gyakorlati alkalmazása) Meghatározott forrásból származó, lehetséges személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor használatos Adott forrásra, foglalkozási területre és lakossági csoportra vonatkozik Értékét az OTH határozza meg. ~ 0,1 mSv/év

16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet 2. számú melléklet III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek Mindenképp elkerülendő (elnyelt dózis, 2 nap alatt): egésztest, csontvelő < 1 Gy szemlencse < 2 Gy bőr, ivarmirigy < 3 Gy pajzsmirigy < 5 Gy tüdő < 6 Gy Sugársérült: bőr > 6 Gy, szemlencse > 2 Gy, egyéb > 3 Gy, egésztest > 250 mSv

to: a beavatkozás kezdete 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet Elkerülhető dózis Elkerülhető dózis to to: a beavatkozás kezdete

16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet 2. számú melléklet III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek 1. sz. függelék – optimált beavatkozási szintek (elkerülhető dózisok): Elzárkóztatás E =10 mSv/2 nap Kimenekítés E = 50 mSv/1 hét Jód-profilaxis D(t) = 100 mGy Ideiglenes áttelepítés: elrendelés: E = 30 mSv/hó visszavonás: E = 10 mSv/hó Végleges áttelepítés: E = 1 Sv/élettartam

Természetes és mesterséges forrásokból származó átlagos éves effektív dózisok UNSCEAR 2008

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK MUNKAVÁLLALÓK ESETÉBEN 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról Rendelet: 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Radon elleni védekezés csak a munkahelyeken ! 29

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Előzmény: 26/1960. ÉM sz. utasítás Megtiltja egyes salakok és pernyék lakóépületek céljára történő felhasználását. 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet végrehajtásáról A Rendelet 12. §-a megrősítette a 26/1960. ÉM sz. utasításban foglaltakat. A Rendeletet a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet hatályon kívül helyezte. A 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendeletet az 1996. évi CXVI. Törvény, majd a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet hatályon kívül helyezte 30

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról VII. Fejezet: Felhatalmazó rendelkezések 68. § (2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: g) a radon- és radon leányelem-koncentrációk elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontból való korlátozását; 31

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról III. Fejezet: Hatósági engedélyezés, ellenőrzés és felügyelet 24. § (1) Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el az építőanyagok gyártásához felhasznált, illetve a külföldről behozott alapanyagok, továbbá a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok és egyéb termékek radioaktivitásának ellenőrzését. VII. Fejezet: Felhatalmazó rendelkezések 68. § (2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: h) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének szabályait; 32

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Jelenleg a lakótéri radontól származó sugárterhelés csökkentésére szabályozás nincs! Rendelet előkészítés: MTA Sugárvédelmi- és Környezetfizikai Bizottság Oktatási- és Gyakorlati Sugárvédelmi Munkabizottság. Az új atomtörvény végrehajtásának hatósági előkészítése, Paks, 1996. október A radon aktivitáskoncentráció éves átlaga meglévő és új épületre: 600 Bq/m3 Előterjesztés: Módosítási javaslat az “Építmények, egyéb létesítmények létesítésének közegészségügyi követelményeiről” ESzCsM rendelettervezethez Budapest, 2002. augusztus Cselekvési szint 500 Bq/m3 átlagos éves radon aktivitáskoncentráció. 8. § (7) Az ionizáló sugárzás vonatkozásában a cselekvési szinteket külön jogszabály tartalmazza. A módosítás elfogadásával, vagy elutasításával kapcsolatban visszajelzés nem történt. 33

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április 1) Meglévő épületekre a radon-koncentráció elfogadható szintje lakó- és középületekre 400 Bq/m3 éves átlagban, a radon-koncentráció meghatározását minőség-biztosítással rendelkező mérő-laboratórium végezheti. 2) Kivitelezés előtti (tervezési) szakaszban a) a radon-koncentráció elfogadható szintje új lakó- és középületekre 200 Bq/m3 éves átlagban, az épületek tervezőit, kivitelezőit tájékoztatni kell az adott körülmények között lehetséges radon-koncentráció mértékéről és a koncentráció csökkentésének lehetséges módjairól. 34

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április az épületek tervezése, kivitelezése során figyelembe kell venni az építési területen mért talajgáz radon-koncentráció értékét. Ennek megfelelően: < 10 kBq/m3 Nincs teendő 10 - 50 kBq/m3 Egyszerű tervezési óvintézkedések alkalmazása indokolt > 50 kBq/m3 Összetett tervezési óvintézkedések alkalmazása indokolt A radon-koncentráció meghatározását minőség-biztosítással rendelkező mérő-laboratórium végezheti. 35

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április Az építőanyagok aktivitás-koncentrációira vonatkozó szintek A kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagnak sugárvédelmi szempontból a következő feltételeket kell kielégítenie: CRa CTh CK + + < 1 és CRa < 150 Bq·kg-1 300 Bq·kg-1 200 Bq·kg-1 3000 Bq·kg-1 Ci az egyes radionuklidok átlagos aktivitás-koncentrációja az építőanyagban, Bq/kg egységben Az építőanyagok gyártásánál olyan alapanyagok használhatók fel, amelyek biztosítják, hogy a késztermék megfeleljen a fenti követelményeknek. Az építőanyagok aktivitás-koncentrációjának meghatározását minőség-biztosítással rendelkező mérőlaboratórium végezheti. 36

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április Jogi problémák: Rendelet = Korlát, vagy cselekvési szint (kötelező vonatkoztatási szint) A legtöbb EU-tagállamban alkalmazott ajánlott vonatkoztatási szint nem illeszthető be a magyar rendeleti szabályozásba ! Az építőanyagokra vonatkozó országonként különböző aktivitáskoncentráció korlátok akadályozhatják az EU-n belül az árúk szabad forgalmazását 2003. júniusa óta a rendelettervezettel kapcsolatban újabb fejlemény nem történt. 37

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Megjegyzés: 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről 1. § (4) A forgalomba vagy használatba kerülő termékek, technológiák és szolgáltatások (a továbbiakban együtt: termékek) környezetbarát vagy környezetkímélő (a továbbiakban együtt: környezetbarát) minőségét környezetbarát megkülönböztető jelzésként a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által megbízott szervezet (a továbbiakban: Szervezet) javára a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott - e rendelet melléklete szerinti - védjegy mint megkülönböztető jelzés (a továbbiakban együtt: védjegy) tanúsítja. 2. § (3) A pályázati tájékoztató tartalmazza az általános pályázati feltételeket, a környezetbarát minőség megállapítására vonatkozó követelményeket és minősítési feltételeket, valamint a minősítő-tanúsító rendszer fenntartására és a minősítő eljárás költségeire fordítandó nevezési, valamint védjegyhasználati díjakat. 3. § (4) Környezetbarát minősítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítő egyéb termékkel összehasonlítva, az azonos vagy jobb termékminőség mellett, a környezeti hatást igazoló életútelemzés alapján, számszerűsített adatokkal bizonyított módon megfelel a pályázati tájékoztatóban foglalt feltételeknek. 38

HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEK LAKOSSÁG ESETÉBEN Megjegyzés: KvVM Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság 13. Kőszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei pórusbeton termékekhez (2002. október 16.) A termék radioaktív koncentrációja nem haladhatja meg az építőanyagok természetes radioaktivitására vonatkozó Sugárvédelem 112 sz. EU irányelv (Radiation Protection 112 Radiological Protection Principles concerning the Natural Radioactivity of Building Materials) adatainak megfelelő alábbi Földkéreg világátlag értékeket: Radioaktív koncentráció Bq/kg: 226Ra 232Th 40K Földkéreg világátlag 40 400

Hogyan tovább? ?

Hogyan tovább? Rendelet tervezetek? Kockázati indexre Lakótéri radon aktivitás-koncentrációra Mérés, ellenőrzés, korlátozás rendszere Meglévő rendeletek módosítása? 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Munkahelyi radon: módosítás, pontosítás … Kockázati index: kiegészítés Lakótéri radon: kiegészítés Dózisbecslés egyedi esetekre Útmutató a nemzetközi szakirodalom alapján Képzés, továbbképzés, előadások … Szabvány? 40

A sugárvédelem célja A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása. A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának a más (nem sugárveszélyes) ipari tevékenységek esetén előforduló kockázati szintre való csökkentése. A dolgozók védelme A környezet (lakosság) védelme A páciens védelme

3. MESTERSÉGESEN MEGNÖVELT TERMÉSZETES Sugárvédelem SUGÁRTERHELÉS: Az emberi testet érő ionizáló sugárzás hatása, amely következtében károsodás jön létre. SUGÁRTERHELÉS BELSŐ KÜLSŐ 1. TERMÉSZETES 2. MESTERSÉGES 3. MESTERSÉGESEN MEGNÖVELT TERMÉSZETES

Az ionizáló sugárzás elleni védekezés általános elvei

Külső sugárterhelés Külső sugárforrások: Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések. Röntgen berendezések, lineáris gyorsító Zárt sugárforrások. A radioaktív anyag olyan módon van valamilyen anyagba beágyazva, vagy olyan ellenálló burkolat veszi körül, amely rendeltetésszerű használat során megakadályozza a radioaktív tartalom környezettel való érintkezését. Külső sugárforrásból eredő nagy dózisú sugárterhelés, leginkább sugárbalesetek esetén fordul elő. Általános: az egész testet éri a sugárzás. Helyi (lokális): a test csak egy jól körülhatárolt részét éri a sugárzás.

Védekezés külső sugárterhelés ellen Műszaki sugárvédelem - építészeti lehetőségek, - munkahelyek megfelelő kialakítása, Általános gyakorlati módszerek (kombinálható) - idővédelem, - távolságvédelem, - sugárelnyelő rétegek alkalmazása

Idővédelem: Az elnyelt dózis a sugárzásban eltöltött idővel arányosan nő! Csökkentés lehetőségei: - felkészülés: a munkafolyamat átgondolása, szükséges eszközök előkészítése, - begyakorlás: inaktív körülmények között, - létszám meghatározása (min. 2 fő), - tartózkodási idő korlátozása.

Távolságvédelem: Az elnyelt dózis a távolság négyzetével fordítottan arányos! A távolság növekedésével bekövetkező dózisteljesítmény-csökkenésre igaz a négyzetes csökkenés törvénye, D ~ 1/r2 .

TÁVOLSÁGVÉDELEM

dózisállandó [Gym2/GBqh] Távolságvédelem Pontforrás sugárzási tere: , ahol K(E): a dózisállandó, D : a sugárforrástól r távolságban lévő pontban a levegőben elnyelt dózisteljesítmény [Gy/h], A: a sugárforrás aktivitása [GBq] . nuklid dózisállandó [Gym2/GBqh] Co-60 305,4 Tc-99m 14,1 I-125 0,945 I-131 50,2 Cs-137 75,9

Távolságvédelem: Az elnyelt dózis a távolság négyzetével fordítottan arányos! A távolság növekedésével bekövetkező dózisteljesítmény-csökkenésre igaz a négyzetes csökkenés törvénye, D ~ 1/r2 . Legfontosabb szabályok: Radioaktív készítményt szabad kézzel megfogni tilos, Eszközök használata (csipesz, távfogó), Távirányítás A hasznosítani kívánt direkt sugárnyalábba nyúlni tilos

Sugárelnyelő rétegek alkalmazása elektromágneses sugárzás (röntgen, gamma) kölcsönhatása az anyaggal Párhuzamos nyalábok esetében: I  Io·e-x Szórt nyaláb esetén: I ≈ B(x)·Io·e-x m gyengítési együttható felezési rétegvastagság: ln2/m tizedelő rétegvastagság  3 felező rétegvastagság B(x) felhalmozódási tényező („build-up” faktor) védőfal védőfal detektor detektor sugárforrás sugárforrás kollimátor

A SUGÁRZÁS ÁRNYÉKOLÁSA BETONNAL 1 MeV energiájú gamma-sugárzás árnyékolása betonnal

Sugárelnyelő rétegek alkalmazása Megfelelő anyagból és méretezett sugárvédelmi falak, rétegek, vértek alkalmazhatósága. Primer sugárzásra (használati és szivárgó sugárzás) Szórt sugárzásra Szekunder sugárzásra (pl. fékezési rtg.) Meghatározó a sugárzás típusa (, , , rtg., stb.) Béta-sugárzás: vékony műanyag rétegek (Z < 13) esetleg alumínium (Z = 13). Foton-sugárzás ellen: nehéz elemek (Fe, Pb, beton) Neutron sugárzás ellen: ütköztetés protonokkal (víz, parafin, stb.).

Sugárelnyelő rétegek alkalmazása: A röntgensugárzás elleni védekezésben legáltalánosabban használt fémek (ólom, vas, cink stb.), illetve építőanyagok (beton, tégla, barit, ólomüveg stb.), sugárgyengítését ólomegyenértékben kell kifejezni. Ólomegyenérték (jelölése: mm Pb): megadja, hogy a kérdéses anyag adott rétege sugárgyengítési szempontból milyen vastag ólomrétegnek felel meg. Ha a szabvány mást nem ír elő, az ólomegyenérték 90 kV csőfeszültségre és 2,5 mm AI felező rétegvastagsággal jellemzett sugárminőségre vonatkozik.

MSZ 824 M4. Különböző anyagok ólomegyenértéke Az alkalmazott csőfeszültség, kV 50 75 100 150 200 250 300 Az anyag Ólomegyenérték mm Pb neve és sűrűsége, t/m3 Vastagságacm Tömör tégla' 1,6 10 12* 20 25* 30 40 0,6 0,8 0,9 0,8 0,8 1,0 1,1 0,76 0,97 1,1 0,97 0,97 1,26 1,58 1,1 1,7 1,2 1,7 1,7 2,3 3,0 1,8 2,2 2,5 2,1 2,1 3,1 4,2 2,2 2,7 3,1 2,6 2,6 4,0 5,5 - 3,8 4,5 3,7 3,7 6,0 8,3 Baritbeton és vakolat** 3,2 1,0 2,0 2,5 5,0 7,5 0,9 1,5 1,8 0,9 0,7 0,6 0,6 1,8 2,7 3,3 1,8 1,4 1,3 1,4 2,3 3,3 4,0 2,2 1,7 1,7 1,8 - - - 4,3 3,4 3,6 3,9 - - - 5,9 5,0 5,6 6,1 Acél 7,8 0,1 0,3 0,5 3,0 - 0,1 0,2 0,1 0,1 - - - 0,5 0,5 0,3 0,3 - - - 0,9 0,9 0,5 0,4 0,3 0,3 - - - 0,9 0,8 0,8 0,8 - - - 2,5 2,3 2,8 3,3 - - - 4,0 3,7 4,9 6,3 *; ** anyagok eltérő sűrűsége, illetve vastagsága esetén a táblázat értékeit az eltéréssel arányosan korrigálni kell. *A 12 cm és a 25 cm vastag téglafalra vonatkozó ólomegyenértékek a korrekciós módszerrel számítottak.

A RÖNTGENSUGÁRZÁS ÁRNYÉKOLÁSA ÓLOMMAL

fogröntgen, kisállatfelvételező MSZ 824 mellékletek M2. A hazai sugárvédelmi méretezési gyakorlatban alkalmazott ólomegyenértékek (tájékoztatás) 4. táblázat Munkahely Névleges feszültség kV ólomegyenérték mm Pb Használati sugárzás Szórt és szivárgó sugárzás* Terápia, mammográfia, fogröntgen, kisállatfelvételező 50 70 0,5 1,5 Diagnosztika 125 150 3,0 4,0 1,0 * Épületszerkezetekben a szórt és a szivárgó sugárzás elleni védelem követelményeit a tömör téglából (1,6 t/m3) épült, gondosan fugázott és vakolt, 12 cm vastag fal kielégíti. Diagnosztikai, valamint felületi és közelterápiás munkahelyek sugárvédelmi tervezéséhez a 4. táblázatban foglalt ólomegyenértékek a következő feltételek között használhatók fel: 125 kV vagy nagyobb névleges feszültségű röntgenberendezés esetén a sugárforrás-védelem távolsága legalább 2 méter; a védett hely nem tartozik a 2.4. szakaszban felsorolt létesítményekhez és a röntgenrészleghez nem tartozó állandó munkahelyhez; a munkaterhelés nem haladja meg az M1. fejezet 3. táblázatának vonatkozó értékeit; ha a védendő hely adottságai nem felelnek meg a felsorolt feltételek valamelyikének, akkor a sugárvédelmi méretezést részletes számításokkal célszerű igazolni.

A személyzet sugárvédelme kardiológia, endoskopia Ólomgumi kötények sebészet körkörös képerősítőkhöz kardiológia, endoskopia nagyobb mozgékonyság fogászat

A személyzet sugárvédelme Pajzsmirigy-védő gallér Egyéni védőeszközök Ólomgumi kesztyű Pajzsmirigy-védő gallér

Védekezés belső sugárterhelés ellen Nyitott radioaktív készítmény vagy nyitottá vált zárt sugárforrás környezettel való érintkezése alkalmával történhet: elcseppenés, porlódás, gőz-, illetve gázképződés. Belső sugárterhelés: a radioaktív anyag belégzéssel, lenyeléssel, felszívódással a szervezetbe kerül. Védekezés: megelőzés (munkahely kialakítás, rendszabályok betartása) Izotóplaboratórium (használat)

Belső sugárterhelés BELSŐ sugárterhelés: A szervezetbe radionuklid, radioaktív anyag kerül. A bejutás módja: belélegzés légutak lenyelés gyomor-, bélrendszer felszívódás ép, vagy sérült bőrfelület beadás orvosi beavatkozások

Dekontaminálás Felületi radioaktív szennyeződés eltávolítása (beavatkozási szint). Folyamatai:  nedves lemosás, dörzsölés (víz,lúg,sav,stb.),  különböző eszközök (csipesz, kefe, papírvatta  védőfelszerelés (köpeny, gumikesztyű, álarc, csizma)  eljárás pontossága  minimális mentesítő készlet elérhetősége

Védőfelszerelések, védőruházat - munkáltató biztosítja, - nincs kihordási ideje, - viselés kötelezősége Takarítási eszközök - megléte, - alkalmazhatóság feltételei - tárolási lehetősége, körülmények, - takarítási útvonalak kezelése

A radioaktív anyag a szervezetben lerakódik a behatolás helyén, a vérkeringéssel, ill. a nyirokrendszerrel továbbhalad az ún. kritikus szervek felé (amelyben a radionuklid előszeretettel felhalmozódik) felhalmozódás kiürülés Fizikai felezési idő: T1/2,fiz a nuklid bomlása Biológiai felezési idő: T1/2,biol a nuklid kiürülése a szervezetből Effektív felezési idő: T1/2,eff a szervezetben lévő nuklid aktivitásának tényleges csökkenése , azaz

Sugárterhelés becslése nyitott sugárforrások felhasználása esetén Több nuklid egyidejű szervezetbe kerülése esetén: ahol ET: teljes effektív dózis Hp(d): a külső sugárforrásból eredő személyi dózisegyenérték Ii, ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége Ii, inh: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége e(g)i,ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid egységnyi aktivitásából eredő (lekötött) effektív dózis E(g)i,inh: a szervezetbe belélegzéssel jutott i-edik nuklid egységnyi aktivitásából eredő (lekötött) effektív dózis

Sugárterhelés becslése nyitott sugárforrások felhasználása esetén Több nuklid egyidejű szervezetbe kerülése esetén: ahol DL: effektív dóziskorlát munkavállalókra (20 mSv) Hp(d): a külső sugárforrásból eredő személyi dózisegyenérték Ii, ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége Ii, inh: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége ÉFEKi,ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves felvételi korlátja ÉFEKi,inh: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves felvételi korlátja

Kezelés Aspecifikus: az elsődleges lerakódási hely megtisztítása orrüreg (kitörlés, kifújás) légutak (köhögés) gyomor (hánytatás, gyomormosás, hashajtó beadása) bőr (eltávolítás-dekontaminálás) tiszta, langyos víz, szappan, enyhe savas vagy lúgos vegyszerek, testszőrzet mosása, eltávolítása, … sebészeti beavatkozások, a szem azonnali kiöblítése El kell kerülni a szennyeződés szétkenését. Specifikus: a szövetekbe, szervekbe jutott radionuklidok eltávolítása speciális gyógyszerrel, vagy gyógyhatású szerrel. jódtabletta – pajzsmirigy berlini-kék (kálium-ferri-ferrocianid) – cézium, rubídium kelátképzők (kálcium-alignát, báriumszulfát) – stroncium, rádium A kezelések csak akkor hatásosak, ha közvetlenül a szennyező anyag szervezetbe kerülése után elkezdődnek.

Munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai

A dolgozók védelme Munkavállaló sugárveszélyes munkahelyen (16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet): az a személy, aki akár teljes időben, akár részidőben vagy időszakosan munkát végez a munkáltató számára, és akinek a foglalkozásával összefüggő sugárvédelemmel kapcsolatos elismert jogai és kötelezettségei vannak. Önmagát alkalmazó személyt úgy kell tekinteni, mint akire a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei egyaránt érvényesek

Az ionizáló sugárzás alkalmazása Ionizáló sugárzást kibocsátó (létrehozó) berendezések Radioaktív anyagot nem tartalmaznak Röntgen berendezések Lineáris gyorsítók Radioaktív anyagok Zárt sugárforrások Nyitott készítmények

Az ionizáló sugárzás alkalmazása Orvosi Diagnosztika Terápia Kutatás Ipari Anyagvizsgálat Folyamatirányítás Atomenergetika Egyéb Mezőgazdaság Sterilizálás

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Általános előírások Dóziskorlátok betartása Dolgozók Lakosság Optimálás ALARA-elv A munkavállaló köteles betartani az MSSZ (Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat), valamint a hatósági engedélyek előírásait.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Általános előírások Az engedélyes gondoskodik Az előírt tárgyi és személyi feltételeinek teljesítéséről, a szükséges biztonsági berendezésekről, az ionizáló sugárzás elleni védőeszközökről, a berendezések és eszközök hatékonyságának ellenőrzéséről, a sugárvédelmi műszerek működőképességéről, kalibrációjáról és hitelesíttetéséről.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Általános előírások A sugárveszélyes munka végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges, akik közül legalább az egyik megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel rendelkezik. Ez a személy felelős a sugárvédelmi előírások betartásáért.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Általános előírások A sugárveszélyes munka végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges, akik közül legalább az egyik megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel rendelkezik. Ez a személy felelős a sugárvédelmi előírások betartásáért. Röntgenfelvételezést és -átvilágítást egy - megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű - munkavállaló is végezhet

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Általános előírások Radioaktív anyagokról (készítményekről) a külön jogszabályban előírt nyilvántartást kell vezetni. Radioaktív anyagot (készítményt) magyar nyelvű műbizonylat nélkül forgalmazni nem lehet. Radioaktív anyagot (készítményt) használaton kívül elzárva, engedélyezett tárolóhelyen kell tartani. A tárolóhely külső hozzáférhető felületén a környezeti dózisegyenérték teljesítmény a 20 Sv/h értéket nem haladhatja meg. Radioaktív anyag tárolására, illetve a radioaktív hulladék átmeneti tárolására fokozottan tűz-, robbanás- és korrózióveszélyes hely nem jelölhető ki.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez A munkahelyek besorolása A munkaterületek besorolása és a követelményrendszer betartatása az engedélyes kötelezettsége. Ellenőrzött terület az évi egyéni sugárterhelés meghaladhatja az 1 mSv effektív dózist az egyenérték dózis > 1/10 dóziskorlát (pl.: radiográfia) a radioaktív szennyeződés terjedését vagy az esetleges sugárterhelés valószínűségét korlátozni kell. (pl. meleglaboratórium)

ELLENŐRZÖTT TERÜLET

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez A munkahelyek besorolása Ellenőrzött terület határait egyértelműen kell kijelölni a bejutást ellenőrizni kell a bejáratot a sugárveszélyre utaló jelzéssel és felirattal, valamint a munkaterület, illetve munkahely megnevezésével kell ellátni a munkaterület - a telepített röntgenlaboratórium kivételével - műszeres sugárvédelmi ellenőrzését biztosítani kell

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez A munkahelyek besorolása Ellenőrzött terület csak az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenység végezhető, és csak a tevékenységekhez szükséges eszköz vagy anyag tartható, kivéve az ipari radiográfiát, ahol indokolt esetben időben elkülönítve más jellegű anyagvizsgálatok is végezhetők ha a külső sugárterhelés az évi 6 mSv effektív dózist meghaladhatja, a személyi dózismérő mellett, a helyszínen leolvasható személyi dózismérőt vagy hang-, illetve fényjelzést adó egyéni dózisszintjelzőt is használni kell. Ezek beszerzéséről a munkáltató gondoskodik.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez A munkahelyek besorolása Felügyelt terület Különleges sugárvédelmi intézkedések és biztonsági szabályok alkalmazására szabályos körülmények között nincs szükség. Minimális követelményrendszert az MSSZ tartalmazza. Indokolt (Sv. Szolgálat) esetben A bejárat megjelölése Sugárvédelmi műszerezettség A véletlen bejutás megakadályozása határolással, ill. jelzéssel: > 20 Sv/h, ill. > 50 Sv/alkalom bármely 2 óra átlagára ≤ 2,5 Sv/h Az ellenőrzött és a felügyelt terület kijelölésének feltételeit rendszeresen felül kell vizsgálni.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Zárt radioaktív sugárforrással vagy röntgencsővel működő műszerrel, berendezéssel végzett munkák alapvető előírásai Gépkönyve, az érvényben lévő sugárvédelmi előírásoknak megfelelő magyar nyelvű kezelési utasítást is tartalmazzon. Nagyjavítást, átalakítást követően a berendezés csak bizonylatolt sugárvédelmi mérés után vehető használatba. A sugárvédelmi mérés elvégzése, vagy elvégeztetése a javítást, átalakítást végző feladata, aki a mérések eredményeit jegyzőkönyvben rögzíti és ezt az engedélyes rendelkezésére bocsátja.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Zárt radioaktív sugárforrással vagy röntgencsővel működő műszerrel, berendezéssel végzett munkák alapvető előírásai A zárt sugárforrások zártságát, illetőleg felületi tisztaságát használatba vétel előtt a gyártó, ezt követően az MSSZ-ben meghatározott időközönként és módon, az engedélyes e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezővel ellenőrizteti. Zárt sugárforrás magyar nyelvű műbizonylatának eredeti példányát a sugárforrás végleges elhelyezéséig az engedélyes őrzi.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Zárt radioaktív sugárforrással vagy röntgencsővel működő műszerrel, berendezéssel végzett munkák alapvető előírásai Berendezést lejárt felhasználási idejű sugárforrással üzemeltetni tilos. A felhasználási idő a szolgálati időhöz igazodik. Ha a gyártó nem határozza meg a szolgálati időt, a felhasználási időt - szakértői vélemény alapján - a megyei intézet állapítja meg. Az így megállapított felhasználási idő maximális időtartama 15 év. A felhasználási idő az OSSKI szakvéleménye alapján legfeljebb két esetben, és összesen tíz év időtartammal meghosszabbítható.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Zárt radioaktív sugárforrással vagy röntgencsővel működő műszerrel, berendezéssel végzett munkák alapvető előírásai A sugárforrást a besugárzás végeztével állandó tároló helyére kell juttatni. A biztonságba helyezés megtörténtéről a kezelőnek sugárzásméréssel meg kell győződnie. Az engedélyes gondoskodik a használatból kivont zárt sugárforrás végleges tárolóhelyre való szállításáról. Az elszállítást jelenteni kell a megyei intézetnek és a radioaktív anyagok központi nyilvántartójának.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Zárt radioaktív sugárforrással vagy röntgencsővel működő műszerrel, berendezéssel végzett munkák alapvető előírásai Nagy aktivitású zárt sugárforrás (gyártó/forgalmazó) köteles gondoskodni a sugárforráshoz és a sugárforrástartóhoz rendelt egyedi azonosító sorszámról sorszám a sugárforrásra és a sugárforrástartóra legyen vésve vagy bélyegezve, vagy a sugárforrástartó legalább a sugárforrás jellegéről adjon tájékoztatást a sugárveszélyre figyelmeztető megfelelő jelzés

Nagy aktivitású sugárforrást alkalmazó munkahelyek Tervezhető dózisok, mérhető dózisteljesítmények Dóziskorlátok (a tervezhető max. sugárterhelés) Foglalkozási : 50 mSv/év és 100 mSv/5 év Dózismegszorítás (a tervezett besugárzó járuléka) Foglalkozási : 6 mSv/év Lakossági : 0.3 mSv/év Mérhető dózisteljesítmény referencia szintek Foglalkozási, általános : 20 µSv/h, vezérlőben : 2.5 µSv/h Lakossági, általános: 2 µSv/h Nem állandó tartózkodási helyeken figyelmeztetés kihelyezése nélkül megengedhető érték: 20 µSv/h Az állandó tartózkodási helyeken szokásos mérhető értékek: a háttér nagyságrendje (kivéve: direkt sugárzásnak kitettek) A személyzet sugárterhelése: < 1 mSv/év

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai Nyitott radioaktív készítményekkel kapcsolatos rendszeres munkavégzés, továbbá nyomjelzéstechnikai, mezőgazdasági vizsgálat, kísérlet esetén a radioaktív anyaggal kapcsolatos előkészítő művelet csak izotóplaboratóriumban végezhető. Az izotóplaboratórium kialakításának és felszerelésének biztosítania kell a külső és a belső sugárterhelés elleni védelmet. Az izotóplaboratórium kialakításával és felszerelésével kapcsolatos követelmények alapvetően a felhasznált radioaktív izotóp aktivitásától, fajtájától és a felhasználás, illetve a végzett műveletek típusától függnek. Nyitott radioaktív készítmény izotóplaboratóriumon kívüli felhasználását vizsgálati típusonként kell megtervezni és engedélyeztetni. Az ismételt vizsgálatot be kell jelenteni a Sugáregészségügyi Decentrumnak.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai Az izotóplaboratórium kialakításakor azt a munkaterületet, ahol radioaktív izotóppal kapcsolatos műveletet végeznek és a munkavégzésre létesített egyéb munkaterületeket egymástól elválasztva kell elhelyezni. Nyitott radioaktív izotópot felhasználó munkahely bútorzatának, felszerelési tárgyainak, padlózatának és falainak kiválasztásánál, illetve kialakításánál követelmény a szennyezettségtől való mentesíthetőség. Porlódással, párolgással járó művelet elszívófülkében, illetve szárazkamrában végezhető. Az engedélyes gondoskodik arról, hogy az izotóplaboratóriumból ellenőrizetlenül radioaktív anyag ne kerüljön ki. Az izotóplaboratóriumban keletkező radioaktív hulladékokat osztályozva kell összegyűjteni, és gondoskodni kell a hulladék lebomlásig vagy elszállításig történő tárolásáról.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai Az izotóplaboratórium területén azt a munkaterületet, ahol a munkavégzés el nem hárítható következményeként a H*(10) időlegesen > 20 μSv/h értéket, az erre utaló figyelemfelkeltő táblával kell ellátni. A laboratóriumban egyszerhasználatos eszközöket kell használni, amennyiben ez nem növeli meg indokolatlanul a keletkező radioaktív hulladék mennyiségét. Minden sugárveszélyes munkahelyet el kell látni az ott felhasznált izotópok fajtájának és aktivitásának, valamint az elvégzendő feladatoknak megfelelő, sugárvédelmi célokat szolgáló munkaeszközökkel, egyéni védőeszközökkel, dekontamináló anyagokkal és magyar nyelvű kezelési utasítással rendelkező sugárvédelmi mérőműszerekkel. .

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai Abban az izotóplaboratóriumban, ahol nagy a radioaktív belső szennyeződés veszélye, a munkavállalók személyi ellenőrzését a belső szennyeződés vizsgálatával is ki kell egészíteni. A vizsgálat szükségességét és módszerét az MSSZ határozza meg. Radioaktív anyag belégzését vagy lenyelését, vagy ennek gyanúját a munkavállaló a munkahelyi sugárvédelmi megbízottnak és a munkahely vezetőjének haladéktalanul bejelenti. Az egyéni védőfelszerelés viselése - az MSSZ-ben rögzített módon - kötelező. Ellenőrzött területen a radioaktív izotóppal kapcsolatos munkavégzés körén kívül eső tevékenységet végezni (pl. étkezni, kozmetikai készítményt használni), illetve a munkavégzéssel össze nem függő tárgyat bevinni, ott tárolni nem lehet.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai Radioaktív anyagok, illetve készítmények nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy az alapján követhető legyen a radioaktív anyagokkal kapcsolatos minden művelet, az anyag részét vagy egészét hol és milyen körülmények között tárolják. A hiányt a Sugáregészségügyi Decentrumnak külön jogszabály alapján be kell jelenteni. A 65 napnál rövidebb felezési idejű radioaktív hulladékot a laboratórium köteles az átmeneti hulladéktárolóban tárolni mindaddig amíg az radioaktív hulladéknak minősül. Az átmeneti hulladéktárolóban lévő anyagokon fel kell tüntetni a hulladék jellegét, az izotóp fajtáját, a benne lévő aktivitás becsült értékét és a leadás (elhelyezés) dátumát.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai Nyitott radioaktív készítményt felhasználó laboratóriumban mentesítő készletet kell készenlétben tartani, amiről az engedélyes gondoskodik a laboratórium munkaterületeinek, a munkavállalók létszámának, a felhasznált radioaktív készítmények aktivitásának és fajtájának figyelembevételével. A mentesítő készletet a munkaterület közelében, könnyen elérhető, felirattal megjelölt helyen kell tárolni, és használatára a munkavállalókat ki kell oktatni. A készlet csak a szennyezettség mentesítésére használható. A munkahely falainak, padlójának, felszerelésének szennyeződése esetén a szennyezett felületek közvetlen mentesítése - a munkahelyi sugárvédelmi megbízott irányításával - az ott dolgozó munkavállalók feladata.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai 5. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai Ha a szennyeződés a tevékenység megszűnését követően derül ki, a mentesítés és a mentesítés eredményességét igazoló inaktívvá nyilvánítási eljárás kezdeményezése a szennyezett terület tulajdonosának kötelezettsége. A baleset során bekövetkező veszélyhelyzet elhárítását, illetve a szennyezettség felszámolását megfelelő, a 2. számú mellékletben meghatározott sugárvédelmi szakismeretekkel rendelkező szakember irányítja. 4. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez: Sugárvédelmi képzés és továbbképzés Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzésre kötelezettek, akik … nukleárisbaleset-elhárítás területén intézkedési joggal felruházott vezetők, akik veszélyhelyzetben végzett tevékenységekre adhatnak utasítást.

Radon elleni védekezés munkahelyeken 1. 16/2000. (VI. 8.) EüM RENDELET Radon elleni védekezés munkahelyeken 1. A külső és a belső sugárterhelést együttesen nem haladhatja meg a dóziskorlátot A személyzet egyéni sugárterhelését ellenőrizni kell akkor is, ha a sugárterhelés természetes forrásokból ered. gyógyfürdők, barlangterápiás részlegek, turisztikai látványosságot képező barlangok, föld alatti bányaüzemek és egyéb föld alatti munkahelyek; olyan felszíni munkahelyek, ahol természetes radioaktív anyagokat tartalmazó kőzetek, ásványok és egyéb anyagok aprítása, őrlése, feldolgozása, dúsítása, szállítása, továbbá az előállított termékek tárolása, csomagolása fokozott sugárterheléshez vezethet; 9

Radon elleni védekezés munkahelyeken 2. 16/2000. (VI. 8.) EüM RENDELET Radon elleni védekezés munkahelyeken 2. Korlátozás: Ha a munkavállaló a munkavégzés következtében szükségszerűen radon okozta sugárterhelésnek van kitéve, a foglalkozási sugárterhelésre az 1.3. pontban megállapított dóziskorlátokat a radontól származó dózishányad figyelembevételével kell alkalmazni, azaz ... egymást követő 5 naptári évre összegezve nem haladhatja meg a 100 mSv effektív dóziskorlátot. Az effektív dózis egyetlen naptári évben sem haladhatja meg az 50 mSv értéket. Ha a munkavállaló a munkavégzés következtében radon okozta sugárterhelésnek nem szükségszerűen van kitéve ... cselekvési szint 1000 Bq/m-3 radon-koncentráció a levegőben, éves átlagban 10

Radon elleni védekezés munkahelyeken 3. 16/2000. (VI. 8.) EüM RENDELET Radon elleni védekezés munkahelyeken 3. Ellenőrzés: A radon levegőben mért aktivitás-koncentrációjának, illetve a külső forrásokból származó környezeti dózisegyenérték teljesítménynek a meghatározását a munkáltató elvégezteti. Amennyiben a sugárzási szint mértéke indokolja, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal elrendeli az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését és meghatározza annak módját. A belső sugárterhelés vizsgálatát végző laboratóriumnak akkreditációval kell rendelkeznie. 11

16/2000. (VI. 8.) EüM RENDELET ALKALMAZÁSA 1 A munkahely felmérése, ellenőrzése (a munkáltató végezteti el) A munkavállaló a munkavégzés következtében radon okozta sugárterhelésnek szükségszerűen nem szükségszerűen van kitéve E < 50 mSv CRn < 1 000 Bqm-3 Radon-expozíciót csökkentő intézkedések munkaidő szellőztetés Az OTH elrendelheti az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését és meghatározhatja annak módját. (akkreditált laboratórium) 12

16/2000. (VI. 8.) EüM RENDELET ALKALMAZÁSA 2 A munkahely felmérése, ellenőrzése (a munkáltató végezteti el) Ki végzi a méréseket ? nem szükségszerű Rn exp. szükségszerű Rn exp. Munkahely felmérése pl. bánya pl. zagytározó Radon aktivitás-koncentráció Belső sugárterhelés Dózisteljesítmény - akkreditált laboratórium - bárki ?! Konzervatív becslés: egyensúlyi tényező hiánya Modellválasztás 2. számú melléklet 2. számú függelékének 16. pontja A belső sugárterhelés vizsgálatát végző laboratóriumnak akkreditációval kell rendelkeznie. 13

16/2000. (VI. 8.) EüM RENDELET ALKALMAZÁSA 3 A munkahely felmérése (a munkáltató végezteti el) CRn > 1 000 Bqm-3 ? nem igen Munkahely időszakos ellenőrzése Radon-expozíciót csökkentő intézkedések - gyakoriság - az ellenőrzést végző 4

16/2000. (VI. 8.) EüM RENDELET ALKALMAZÁSA 4 Radon-expozíciót csökkentő intézkedések CRn < 1 000 Bqm-3 CRn > 1 000 Bqm-3 Munkahely időszakos ellenőrzése ? Egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzése akkreditált laboratórium - munkakörülmények megváltozása - gyakoriság - az ellenőrzést végző E < 50 mSv Munkahely rendszeres ellenőrzése (hatóság) 15

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!