A sugárvédelem rendszere, alapelvek

Az előadások a következő témára: "A sugárvédelem rendszere, alapelvek"— Előadás másolata:

1 A sugárvédelem rendszere, alapelvek
Összeállította: Déri Zsolt B.- A.- Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum Ajánlott irodalom: Köteles György: Sugáregészségtan 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet

2 A SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER HIERARCHIÁJA
ICRP - International Commission on Radiological Protection ICRP Recommendations – ICRP ajánlások világszerte a sugárvédelmi szabályozás alapját képezik IAEA International Basic Safety Standards (IBSS) Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat a sugárvédelem gyakorlati végrehajtási útmutatója EU biztonsági alapszabályzat aktuális: 96/29 Euratom Nemzeti biztonsági alapszabályzatok Magyar biztonsági alapszabályzat 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet

3 Hatósági rendszer Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata. A kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik. Sugárvédelmi ügyekben az alapvető hatóság az Egészségügyi Minisztérium, a nukleáris létesítményekkel és a sugárveszélyes munkahelyekkel kapcsolatos hatósági feladatok megosztottak az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója és az egészségügyi miniszter között. A hatósági feladatok ellátásában saját szakterületüknek megfelelően vesznek részt az érintett minisztériumok és központi közigazgatási szervek: az Önkormányzati Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal keretében működő Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda az engedélyeket az OAH-val egyeztetve adja ki. A Honvédelmi Minisztérium külön jogszabályban meghatározott módon látja el a honvédelmi ágazaton belüli engedélyezési és ellenőrzési feladatokat.

4 Jogalkotás és szabályozás
Az atomenergia alkalmazását Magyarországon törvény szabályozza. Az Atomtörvény alapvető rendeltetése a lakosság egészségének, biztonságának és a környezetnek a védelme. Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet, a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van. A törvény végrehajtását számos kormányrendelet és miniszteri rendelet szolgálja, a biztonsággal kapcsolatos hatósági követelményrendszert részletes nukleáris biztonsági szabályzatok tartalmazzák. Az Atomtörvény előírásai kötelezővé teszik a jogszabályok és biztonsági követelmények rendszeres felülvizsgálatát és korszerűsítését, a tudomány és technika legújabb eredményei és a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével.

5 Atomenergia Koordinációs Tanács
Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős szerv Összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával, a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységeket, amelyek a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartoznak; Figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását; Megvitatja az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentőségű ügyeket. 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet augusztus 3-ig volt hatályos

6 Az OAH munkáját segítő Tudományos Tanács 112/2011. (VII. 4. ) Korm
Az OAH munkáját segítő Tudományos Tanács 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról Az atomenergia alkalmazása területén országosan elismert szakemberekből álló, legfeljebb 12 tagú testület A Tudományos Tanács a korszerű tudományos eredmények figyelembevételével állást foglal a nukleáris biztonsággal, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a sugárvédelemmel és a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő legfontosabb elvi és kutatási-fejlesztési kérdésekben A Tudományos Tanács ügyrendjét maga határozza meg. A Tudományos Tanács elnökét és tagjait az OAH főigazgatójának javaslatára az OAH felügyeletét ellátó miniszter nevezi ki és menti fel. A Tudományos Tanács Titkársága az OAH keretében működik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell előirányozni.

7 Az egészségügyi tárca sugárvédelmi hatósági rendszere
A január 1-jétől hatályos 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről alapján

8 ÁNTSZ régiók 2003 – 2011.

9 A munkahelyi sugáregészségügyi ellátás szervezete 2003 - 2011
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT (ÁNTSZ) FŐHATÓSÁG: ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL (OTH) SZAKMAI BÁZISINTÉZET OSSKI SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁG ÁNTSZ REGIONÁLIS INTÉZETEINEK SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI DECENTRUMAI (SD) Közép-dunántúli SD: Veszprém ? Közép-magyarországi SD: Budapest Észak-alföldi SD: Debrecen Nyugat-dunántúli SD: Győr Észak-magyarországi SD: Miskolc Dél-dunántúli SD: Szekszárd Dél-alföldi SD: Szeged

10 Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei 2011-től
Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 45. § (1) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében 2. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez Fővárosi és Pest Megyei Borsod-Abaúj--Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Heves Győr-Moson-Sopron Megyei Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Győr Komárom-Esztergom Miskolc Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Budapest Hajdú-Bihar Megyei Veszprém Megyei Pest Jász-Nagykun-Szolnok Debrecen Vas Veszprém Veszprém Fejér Békés Zala Tolna Bács-Kiskun Csongrád Megyei Somogy Tolna Megyei Szeged Szekszárd Csongrád 3. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez Baranya A jogszabályban a sugár-egészségügyi decentrum számára meghatározott feladatok tekintetében

11 A munkahelyi sugáregészségügyi ellátás szakmai szervezete 2011-től
A Kormány 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMTITKÁR NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK FŐHATÓSÁG: ÁNTSZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL (OTH) SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁG MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEINEK SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI DECENTRUMAI (NSzSz SD) SZAKMAI BÁZISINTÉZET OSSKI Fővárosi és Pest Megyei SD: Budapest Hajdú-Bihar Megyei SD: Debrecen Veszprém Megyei SD: Veszprém Tolna Megyei SD: Szekszárd Győr-Moson-Sopron Megyei SD:Győr Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei SD: Miskolc Csongrád Megyei SD: Szeged

12 Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése
. Sugáregészségügyi Decentrum

13 A sugárvédelem célja* A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása. A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának társadalmilag elfogadható szintre való csökkentése. A dolgozók védelme A környezet (lakosság) védelme A páciens védelme * ICRP 26 (1977)

14 A sugárvédelem célja A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása. A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának a más (nem sugárveszélyes) ipari tevékenységek esetén előforduló kockázati szintre való csökkentése. A dolgozók védelme A környezet (lakosság) védelme A páciens védelme

15 A sugárvédelem célja A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása. A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának társadalmilag elfogadható szintre való csökkentése. A dolgozók védelme A környezet (lakosság) védelme A páciens védelme Indokoltság ALARA elv

16 A sugárvédelem alapelvei
Sugárveszélyes tevékenység Növeli a sugárterhelés Beavatkozás Csökkenti a sugárterhelést ? Indoklás Optimálás ALARA elv Dózismegszorítás Referencia szintek Dóziskorlátok rendszere

17

18 Indoklás Csak megfelelően indokolt tevékenység vezethető be
kivétel: élelmiszer, ékszerek, játékok Csak indokolt esetben alkalmazható a beavatkozás társadalom haszna > kár (kockázat) Nem tisztán sugárvédelmi, hanem széleskörű, társadalmi feladat. Példák: Tevékenységre: Tüdőszűrés, Sugárterápia Beavatkozásra: Sugárvédelem fogászati röntgen munkahelyeken Munkahelyi radon szabályozás

19

20 Dóziskorlátok Nem határérték Nem léphető át
Csak az optimálással együtt használható* Elsődleges korlátok Másodlagos korlátok Származtatott korlátok Engedélyezett korlátok Működési korlátok szigorodás alkalmazás * a dóziskorlát az optimálás felső korlátja

21

22 Elsődleges dóziskorlát
Effektív dózis (lekötött effektív dózis) Egyenérték dózis (lekötött egyenérték dózis) Közvetlenül a biológiai hatáshoz kapcsolódik Közvetlenül nem mérhető, számítható (becsülhető) 16/2000 (VI.8.) SZEM rendelet Dóziskorlát: a külső forrásból és az emberi szervezetbe került radionuklid(ok)tól származó effektív dózis, illetőleg lekötött effektív dózis vagy az egyenérték dózis, illetőleg lekötött egyenérték dózis összegére, adott időszakra vonatkozóan megszabott érték, amelyet az ellenőrzött tevékenységből származó egyéni sugárterhelésnek nem szabad meghaladni

23 Dóziskorlát: a külső forrásból és az emberi szervezetbe került radionuklid(ok)tól származó effektív dózis, illetőleg lekötött effektív dózis vagy az egyenérték dózis, illetőleg lekötött egyenérték dózis összegére, adott időszakra vonatkozóan megszabott érték, amelyet az ellenőrzött tevékenységből származó egyéni sugárterhelésnek nem szabad meghaladni

24 Dóziskorlátozás munkavállalókra
Foglalkozási sugárterhelésnek kell tekinteni bármilyen olyan sugárterhelést - amelyet a munkavállaló, a munkáltató felelősségi köréhez tartozó helyzetekben - munkavégzés folyamán kaphat. 18 éven aluli személyek foglalkozási sugárterheléssel járó munkát nem végezhetnek. A terhes nőkre, szoptató anyákra és az anyatejet adó nőkre vonatkozó foglalkoztatási tilalmat külön jogszabály állapítja meg. Dóziskorlátok: 100 mSv efektív dózis 5 naptári évre összegezve, de < 50 mSv/egy naptári év szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis, bőr 500 mSv/év egyenérték dózis 1 cm2 területre átlagolva végtagok 500 mSv/év egyenérték dózis

25 Dóziskorlátozás Különleges sugárterhelés az engedélyes által megnevezett önkéntes személyek számára Az OTH különleges sugárterhelést engedélyezhet (egyedileg meghatározott besugárzási szintek figyelembevételével). Csak „A” besorolású személy kaphat Dóziskorlát: 50 mSv/év Engedélyezésének időtartama legfeljebb 5 év Ugyanazon személyre nem ismételhető Előre indoklás Az érintett munkavállalóval közölni kell Bejelentés a SD-nak és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, valamint az OSSKI-nak A munkáltató köteles gondoskodni az óvintézkedésekről A különleges sugárterhelés nem engedélyezhető fogamzóképes nőkre, tanulókra, illetve gyakornokokra

26 Dóziskorlátozás Veszélyhelyzetben, baleset következményeinek elhárításában részt vevő személy számára Dóziskorlát: 50 mSv/év Kivétel: A népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személyre: 100 mSv Életmentésben részt vevő személyre: 250 mSv A munkáltató köteles gondoskodni az elhárítási műveletekkel kapcsolatos óvintézkedésekről. Az elhárításba fogamzóképes nő, tanuló, illetve gyakornok nem vonható be.

27 Munkavállalók radontól származó sugárterhelése
Dóziskorlátozás Munkavállalók radontól származó sugárterhelése Ha a munkavállaló a munkavégzés következtében szükségszerűen radon okozta sugárterhelésnek van kitéve Dóziskorlátok: 100 mSv/5 naptári évre összegezve, de < 50 mSv/egy naptári év szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis, bőr 500 mSv/év egyenérték dózis 1 cm2 területre átlagolva végtagok 500 mSv/év egyenérték dózis Ettől eltérő körülmények között a természetes forrásoktól származó munkahelyi sugárterhelést szabályos körülmények mellett tartósan fennálló sugárterhelésnek kell tekinteni, amelyre a beavatkozásokkal szemben támasztott követelmények érvényesek. Cselekvési szint: 1000 Bq/m3 éves átlagban

28

29 Dóziskorlátozás Tanulók, gyakornokok oktatási célból származó, külső és belső összes sugárterhelése Dóziskorlátok 18 év felett – „normál” munkavállaló: 100 mSv/5 naptári évre összegezve, de < 50 mSv/egy naptári év szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis, bőr 500 mSv/év egyenérték dózis 1 cm2 területre átlagolva végtagok 500 mSv/év egyenérték dózis Dóziskorlátok 16 – 18 év között: 6 mSv/év effektív dózis, szemlencse 15 mSv/év egyenérték dózis, bőr 50 mSv/év egyenérték dózis 1 cm2 területre átlagolva végtagok 50 mSv/év egyenérték dózis 16 év alatt a lakosságra vonatkozó dóziskorlátok érvényesek

30 Lakosság külső és belső összes sugárterhelése
Dóziskorlátozás Lakosság külső és belső összes sugárterhelése Mesterséges forrásokból származó sugárterhelés Kivéve az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozással, a nem foglalkozásszerű betegápolással, az orvosi kutatásban való önkéntes részvétellel járó sugárterhelés Dóziskorlátok 1 mSv/év effektív dózis, szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis, bőr 50 mSv/év egyenérték dózis 1 cm2 területre átlagolva Különleges körülmények mellett, egyedi évre vonatkozóan OTH engedélyezheti: E > 1 mSv/év, de E < 5 mSv/5 év A lakosság természetes sugárforrásokból származó sugárterhelésére nincs szabályozás.

31 Elsődleges dóziskorlát
Effektív dózis (lekötött effektív dózis) Egyenérték dózis (lekötött egyenérték dózis) Közvetlenül a biológiai hatáshoz kapcsolódik Közvetlenül nem mérhető, számítható (becsülhető) 2. sz. melléklet a 16/2000 (VI.8.) SZEM rendelethez dolgozók lakosság tanulók egésztest 100 mSv/5 év 50 mSv/év 5 mSv/5 év 1 mSv/év 6 mSv/év egyéb szerv* 500 mSv/év szemlencse 150 mSv/év 15 mSv/év * bőrre ( 1 cm2 területre átlagolva) és végtagokra 1 mSv effektív dózis magzatra, a terhesség ideje alatt (ICRP 103)

32 Másodlagos dóziskorlátok
Az elsődleges dóziskorlátok helyett alkalmazzák Betartásával a dózis nem haladja meg az elsődleges dóziskorlátot Személyi dózisegyenérték (Hp(d)) ICRU szövetekvivalens gömb Nagy áthatolóképességű sugárzásra Hp(10) Gyengén áthatoló sugárzásra: Hp(0,07) Környezeti dózisegyenérték (H*10)

33

34 Származtatott dóziskorlátok
A másodlagos dóziskorlátok helyett alkalmazzák Betartásával a dózis nem haladja meg a másodlagos (ill. az elsődleges) dóziskorlátot Közvetlenül mérhető Modell révén függ össze a másodlagos (ill. az elsődleges) dóziskorláttal Pl. (személyi, vagy környezeti) dózisegyenérték teljesítmény

35

36 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 1.
A munkahely vezetése, vagy a hatóság szabja meg Szigorúbbak a származtatott dóziskorlátoknál Pl. személyi dozimetria Feljegyzési szint: 0,1 mSv/kiért. Munkahelyi kivizsgálási szint: 2 – 6 mSv/kiért. Hatósági kivizsgálási szint: > 6 mSv/kiért., vagy 20 mSv/év (összegzett)

37

38 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 2.
Cselekvési szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció) amely felett helyzetjavító vagy védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, tartósan fennálló vagy baleseti helyzetekben. Beavatkozási szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció) Az elkerülhető egyenérték dózisnak vagy effektív dózisnak az az értéke, amely elérésekor a beavatkozási intézkedéseket számításba kell venni.

39 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 2. to: a beavatkozás kezdete
Elkerülhető dózis to to: a beavatkozás kezdete

40 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 2.
Cselekvési szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció) amely felett helyzetjavító vagy védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, tartósan fennálló vagy baleseti helyzetekben. Beavatkozási szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció) Az elkerülhető egyenérték dózisnak vagy effektív dózisnak az az értéke, amely elérésekor a beavatkozási intézkedéseket számításba kell venni. Kizárólag arra a besugárzási útvonalra vonatkozik, amelyre az intézkedés irányul.

41

42 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 3.
Mentességi szint Egyéni sugárterhelés < 10 mSv/év Lekötött kollektív effektív dózis < 1 személy Sv Optimálás eredménye a mentesítés Felszabadítási szint Az engedélyes kérelmére az OTH adja ki Egyéni sugárterhelés < 30 mSv/év Optimálás eredmény a hatósági felügyelet alóli felszabadítás

43

44 Optimálás (optimalizáció) ALARA-elv
ALARA (As Low As Reasonable Achievable) A dóziskorlát alatti ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint

45

46

47 Optimálás (optimalizáció) ALARA-elv
Problémák az ALARA elv alkalmazásánál Etikailag sokszor vitatható sok ember kis kockázatának és kevés ember viszonylag nagy kockázatának összevetése. ICRP 103: A kollektív dózis az optimálás legfontosabb paramétere, de a kollektív dózis számításának határai (mind térben, mind időben) korlátozva legyenek! Gyakorlatban nem mindig lehetséges kellő pontossággal megadni. Indokolatlan és veszélyes a kollektív dózishoz kollektív kockázatot rendelni.

48 Optimálás (optimalizáció) 1.
Dózismegszorítás Meghatározott forrásból származó, lehetséges személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor használatos. Foglalkozási: forrás vonatkozású személyi dózis Lakossági: éves dózis (ellenőrzött forrásra) Orvosi: irányadó szintek Betegek Beteglátogatók, önkéntes segítők Orvosbiológiai kutatások alanyai

49 Optimálás (optimalizáció) 2.
Dóziskorlát Pl.: lakosságra 1 mSv/év Az egyén valamennyi forrásból származó sugárterhelésének tervezhető maximuma

50 Optimálás (optimalizáció) 2.
Dózismegszorítás, referencia szintek Pl.: indikatív dózis 0,1 mSv/év Adott forrásból származó sugárterhelés, optimáláskor használatos

51 Optimálás (optimalizáció) 3.
Dózismegszorítás (DM) és a referencia szintek (RSZ) tartományai

52 Optimálás (optimalizáció) 4.
Irányadó szint: Meghatározott forrásból származó, lehetséges személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor használatos. Szakmai testületek és a szabályozó hatóság állapítja meg Figyelembe kell venni a körülményeket Józan orvosi ítélőképesség használata

53

54 A SUGÁRTERHELÉS KATEGÓRIÁI AZ ALAPELVEK ALKALMAZÁSA KATEGÓRIÁNKÉNT
1) Természetes sugárterhelés: Egészségkárosító kockázata nincs, alapelvek nem alkalmazandók. Beavatkozni csak szélsőséges esetekben kell (pl. radon) 2) Foglalkozási sugárterhelés: Indokoltság, optimálás, dóziskorlátok. 3) Lakossági sugárterhelés: 4) Orvosi sugárterhelés: Indokoltság, optimálás igen, dóziskorlát nem alkalmazható.

55 A SUGÁRVESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA (az ICRP103 szerint)
1) Tervezett besugárzások: Valamennyi (potenciális) sugárterheléssel járó munkafolyamat és valamennyi orvosi célú besugárzás Indokoltság, dóziskorlátok, dózismegszorítások, optimálás Indokoltság, irányadó szintek 2) Veszélyhelyzeti besugárzások: Tervezettől eltérő üzemi helyzetek, balesetek. Beavatkozások tervezésekor: indokoltság, optimálás Dóziskorlátok helyett beavatkozási szintek 3) Folyamatos sugárterhelés meglévő forrásból: Visszamaradt forrásból (pl. szennyeződésből) származó a természetes háttérsugárzást meghaladó, lakosságor érintő folyamatos sugárzás.

56 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !