A halak A halak a gerinchúrosok törzsének egy nem rendszertani csoportja. Régebben egységes osztályként tartották számon, mára azonban az elsődlegesen.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az idegrendszer érző működése
Advertisements

A napfogyatkozas Készítete Heinrich Hédi.
Nagy fehér cápa.
4. Az idegrendszer fejlődése
Vizeinkben élő gerincesek
HALAK OSZTÁLYA.
Az emberi szem optikai tulajdonságai Optické vlastnosti ľudského oka
Hogy is volt akkor valójában?
GERINCESEK-VERTEBRATE
Ízeltlábúak törzse.
A mosómedve.
Az idegrendszer vegetatív működése
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
A gerincesek törzse.
A szem és a látás.
Ásvány-és kőzettan Szilikátok
A Föld, ahol élünk.
2. témakör: Az állatok kommunikációja
Az emberi szem Oculus Készítette: Nagy Kinga.
Rendszerezés ismétlés.
Készítette: Csoma Bence
SZÍNEKRŐL.
Tüskésbőrűek és gerinchúrosok
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
Szélességi bejárás A szélességi bejárással egy irányított vagy irányítás nélküli véges gráfot járhatunk be a kezdőcsúcstól való távolságuk növekvő sorrendjében.
Nem Newtoni folyadék a membránon
Készítette: Rácz Imre Vince
A nyílt vizeken.
Az idegrendszer vegetatív működése
Rendszertani diák / 6 Puhatestűek Készítette: Főző Attila.
Rákok Ízeltlábúak 1. Rendszertani diák / 7
A nyílméregbéka.
Ismétlés Írd be az eddig tanult megfelelő állatcsoport(ok) nevé(i)t!
Az életfolyamatok szabályozása
Menyhal (Lota lota L.) A maga módján egyedülálló. Hazánkban a tőkehalfélék családjának egyedüli tagja.
Gerinchúrosok.
Az ízek világa Édes-savanyú…...
Állatok érzékszervei.
Állatok kültakarója ‘1rész.
Az állatok mozgása Csiga-biga gyere ki…….
Állatok érzékszervei.
Állatok szövetei Köb vagy hám…..henger??.
Tágra zárt szemek.
Állatok kültakarója ‘1rész.
Az alapvető kommunikáció
Fénytani eszközök A szem.
Ízeltlábúak törzse.
Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám.
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
faj Osztály törzs ország
Gerincesek: halak, kétéltűek, hüllők
MOSZATOK.
A Halak.
AZ EGYSÉGES EGÉSZ.
HALAK SZERVEZETTAN. Alak: áramvonalas, orsó alak a vízben segíti a mozgást De vannak különleges formák is! Sünhal Amur.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
Puhatestűek felépítése
Hazai halaink KÉSZÍTETTE: Laukó Emese 3.c.
22.lecke Az állatok légzése
Készítette: Tremmel Máté
Emlősök.
Nyílt és mélytengerek.
HALAK SZERVEZETTAN.
15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek
Emlősök.
A tüskésbőrűek, az előgerinchúrosok és a fejgerinchúrosok
A VIDRA.
Előgerinchúrosok törzse
Előadás másolata:

A halak A halak a gerinchúrosok törzsének egy nem rendszertani csoportja. Régebben egységes osztályként tartották számon, mára azonban az elsődlegesen vízi gerinces állatok (tehát nem a másodlagosan vízi életmódúvá vált szárazföldiek, pl. a cetek) gyűjtőnevévé vált. A négylábúakon kívül a gerinchúrosok Craniata kládjába tartozó összes élőlény hal.

A halak tehát nem egységes rendszertani kategória (taxon, illetve klád), mert parafiletikus csoportot alkotnak, mivel nincs olyan közös levezetett (apomorf) jellemzőjük, amely valamennyiükre érvényes volna és semmilyen más gerinces állatra nem volna érvényes. Közös tulajdonságaik a „nem négylábú” jellegükből következik, ami viszont ősi tulajdonság, így csupán ebben az ősi tulajdonságban való megegyezés (szünpleziomorfia) jellemzi őket

Szaporodásuk Halak többsége ,ovipar", azaz ikrákat rak, de más halak embriói a nőstény testében fejlődnek, ezek a „viviparok" vagy elevenszülők, melyek kész ivadékokat hoznak a világra. Az ikrarakó halak közül egyesek a nyílt vizekbe, mások mindenféle tárgyakra, kőre, levélre stb. eresztik vagy rakják le az ikráikat, melyeket a hím a „tejével", azaz a spermájával megtermékenyít. Minél közelebb engedi ki a spermát az ikrához, annál bizonyosabb a megtermékenyülés. Az elevenszülők ikráinak megtermékenyítése a nőstény testében történik, ami szinte biztos megtermékenyülést ígér.

A halak látása A páros és általában nagy szemek oldalállásúak. Mivel szemeik a fej két oldalán helyezkednek el, látótereik alig vagy egyáltalán nem fedik egymást, térlátásuk nincs, szemeik külön-külön is mozgathatóak. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a halak szeme nagy és jól fejlett. Közeli látásra vannak berendezve, a nagy távolságra való látásuk nem lehetséges. A szemlencse kemény, gömb alakú és a görbülete nem változtatható, messze előre áll, úgyhogy a fény minden irányból áthatolhat rajta. A fénynek a szemfenékre való gyűjtése a lehető legnagyobb mértékű. A szemfenékbe sokszor fénylő kristályok vannak beágyazódva, és ezek a macskaszemhez hasonlóan biztosítják a gyenge fény teljes kihasználását. A szem szaruhártyája lapos, kevéssé ívelt. Mivel a szem a közeli látásra van berendezkedve, nagyobb távolságokra egy külön izom segítségével kell alkalmazkodnia, amely a lencsét közelíti az ideghártyához. A négyszemű halfélék szemének felépítése egyedülálló. Náluk a szaruhártyát és a pupillát a kötőhártya egy szűkülete két egymás fölötti részre osztja, ami lehetővé teszi, hogy a víz fölött és alatt egyaránt jól lássanak. A megvilágított parti szakaszokon és a sekély vizekben élő halak szemei a legfejlettebbek, az ilyen fajoknak jól fejlett képlátó képességük is van.

A halak tapintása A halak a tapintóérzékük segítségével képesek a hőmérsékletkülönbséget, fájdalmat, érintést, a vízáramlást, a saját, illetve az idegen testektől eredő mozgást érzékelni. A halak testének egész felülete tele van mechanoreceptorokkal, amelyek az idegrostok végződései lévén, a felhámból kinyúló apró ostorszerű pálcikák segítségével továbbvezetik az érintéstől és rázkódástól származó ingereket. Az receptorok egyes helyeken tömegesem fordulnak elő, így a fejen, a szájban és a száj környékén, a bajuszszálakon és az úszókon.

A halak rendszerezésének története   Linné megalkotta a halak (Pisces) osztályát 1758-ban anélkül, hogy sejtette volna, mi mindent fognak pár évszázad alatt ebbe a fogalomkörbe helyezni. A probléma azzal kezdődött, hogy a korabeli zoológia a körszájúakat és a porcos halakat is ide sorolta, bár már Linné is érezte, hogy nem ide valók, - de ő még nem tudott velük mit kezdeni. Ezért eleinte az előbbieket a férgekhez, az utóbbiakat a kétéltűekhez sorolta, - sok más élőlénnyel együtt. Ezután felfedezték a fejgerinchúrosok közé tartozó lándzsahalakat. Alighogy a zoológia a halak fogalomkörén ezt a nem éppen szerencsés bővítést végrehajtotta, máris jöttek a paleontológusok és egy csapat őslényt soroltak minden különösebb aggály nélkül a halak közé. Ezzel elérték azt, hogy mindaz aminek legalább gerinchúrja volt és vízben élt, gyakorlatilag a halakhoz került. De már a 19. század közepén Johannes Peter Müller, aki a berlini Humboldt Egyetem összehasonlító anatómusa volt, rájött hogy túl heterogén állatcsoportok kerültek a halak gyűjtőfogalma alá. Ezért előbb még csak a halak osztályán belül különböztetett meg 6 alosztályt, később azonban a halak egységes Pisces osztályát feladva 4 önálló osztályt állított fel a helyébe.

A halak gáz cseréje A halak az életműködésükhöz szükséges oxigént a vízből veszik fel. A gázcsere, azaz az oxigénfelvétel és a keletkező szén-dioxid leadása kisebb részt bőrön át, nagyobb részt a kopoltyún (branchia) keresztül történik. Azonban egyes halak képesek az oxigént közvetlenül a légkörből is felvenni. A ma is élő kezdetleges halak (nyálkahalak, ingolák), és a kihalt állkapocs nélküli őshalak kopoltyúja egyszerű felépítésű. A test két oldalán elhelyezkedő egy vagy több lyukszerű kopoltyúnyílás egyszerű kopoltyúzsákokban végződik. A fejlettebb kopoltyúval rendelkező halak kopoltyúk vázát speciális csontok, a kopoltyúívek alkotják. A kopoltyúívek a porcos halak halak többségénél csupaszok, azonban a csontos halak és a porcos halak közé tartozó tömörfejűek esetében a kopoltyúíveket mozgékony kopoltyúfedők (operculum) védik. A csontos halaknál a kopoltyúív elülső részén több tüskesor található, változó hosszúságú tüskékből, amelyek együttesen a szájüreg felé egy szűrőt, úgynevezett kopoltyúkosarat alkotnak.