Puhatestűek felépítése

Az előadások a következő témára: "Puhatestűek felépítése"— Előadás másolata:

1 Puhatestűek felépítése

2 Szelvényezetlen állatok
Testük un. testtájakra tagolódik fej, hasláb, zsigerzacskó + köpeny (háti bőrredő) Kagyló – nincs fej Fejlábú – fej összenőtt a lábbal. A fejláb elülső része karokra tagolódik, hátsóból lesz a tölcsér Kültakaró: Egyrétegű hengerhám + sok nyálkamirigy (kiszáradás ellen)

3 kültakaró

4 A fejlábúak hámsejtjei között pigmentsejtek vannak – színüket változtatni tudják

5

6 Váz: a,külső, meszes, növekvő (növekedési vonalak) A köpeny mirigyei termelik b, fejlábúak belső, porcos váz + a meszes váz maradványa – szépia csont Nagy tavikagyló

7 Csiga- ház- met- szetek (egy részből)
A tenger ékszerei

8 Kagyló héjteknőit speciális zárszerkezet fogja össze A váz két darabból áll

9 A váz a rendszerezés alapja
A földtörténet során élt meszes vázú élőlények vázaiból alakult ki az un. szerves mészkő kőzet

10 Mozgás: bőrizomtömlő

11 Mászáskép üveglapon át
Éti csiga mászása Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Mászáskép üveglapon át

12 Rakéta-elv + hullámzó mozgás

13

14 Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.
Pihenő és úszó polip

15 Néhány a bőrizomtömlőtől elkülönült, kiegyénült izom is van
Csiga – visszhúzó izom Kagyló záróizom

16 Táplálkozás Kagyló – szűri a vizet (tisztít) Csiga – növényevő, ragadozó (ritka) Lábasfejű – gyors ragadozó (száj körül papagájcsőrre emlékeztető szaruképlet – zsákmányszerzés) Háromszakaszos tápcsatorna

17

18 Kagyló be- és kivezető nyílásai
Az alsó – rojtos szélű – nyíláson áramlik be víz a kagyló belsejébe, a felső nyíláson jut ki. (Ehető kékkagyló) John Stidworthy: Alsóbbrendű állatok, Helikon Kiadó, 1992.

19

20

21 Csiga reszelőnyelv

22 Csak sejten kívüli emésztés
Fontos előrelépés: Megjelenik a középbéli mirigy Emésztőenzimet termelő elkülönült mirigy. Felszívást is végez (raktározás). (Eddig csak a bélcsatorna fala termelte az enzimeket.) + gyakori a nyálmirigy – fejlábúaknál mérget is termelhet

23

24 légzés

25 Légzőszerv - kopoltyú Minden gerinctelen légzőszerv hámeredetű (a hám kitűrődése hozza létre) Minden légzőszerv: - nagy felületű - laphám fedi - szoros kapcsolat a keringéssel (erezett) - védett helyen van - áramló közegben

26

27

28

29 Vízben Puhatestű kopoltyúja a köpenyüregben, váz alatt van
Szárazföldön (csigák) „Tüdő”-vel lélegeznek. A köpenyüreg erekkel átszőtt területe. A külvilággal egy lélegzőnyíláson át áll kapcsolatban

30 Keringés Nyílt keringési rendszer Nincsenek kapillárisok, nem zárt a csőrendszer A benne keringő folyadék neve: hemolimfa (nem vér!) A hemolimfa kiömlik a sejtek közé, kissé távolabb lyukasvégű csövekbe összeszedődik (esetleges, gyenge rendszer) De!!! A folyadékot szív mozgatja.

31 Egy áramlási kör: szív – artéria – test – szövetek közötti tér – véna – (kopoltyú, tüdő) – szív
Az áramlás lassú. Oxigén és tápanyagellátás gyenge, így az állatok nem gyorsak. (Fejlábú – kopoltyúszív) A gázok réztartalmú, kékes színű anyaghoz – hemocianin – kötődnek.

32 Kiválasztás Módosult vesécske (nem a gyűrűsférgek vesécskéjéből!)
A szívburoküreggel áll kapcsolatban

33 szaporodás

34

35 Szaporodás Kagylók, csigák – hímnősek (kölcsönös megtermékenyítés Fejlábúak váltivarúak – hím párzókarral viszi át a tokba csomagolt spermiumokat a nőstény köpenyüregébe

36

37 Idegrendszer Dúcidegrendszer – testtájanként dúcok (fejdúc, lábdúc, zsigerdúc, köpenydúc) Fejlábúnál egy kp. Porcos tokban „agy”

38

39

40 Érzékszervek – kagylóknál kemo-, foto,-mechano-, termoreceptorok a köpenyszegélyen

41

42 Csiga két tapogatón szem és mechanikai receptorok

43 Fejlábúak érzékszervei nagyon kifinomultak Szín-, és képlátó hólyagszem!!!!

44

45

46

47