Készítette: Bak Bernát Ferenc BABRADI.ELTE I. Beadandó feladat Készítette: Bak Bernát Ferenc BABRADI.ELTE
Vízidisznó A vízidisznó vagy kapibara (Tudományos név: Hydrochoerus hydrochaeris) a rágcsálók rendjébe tartozó kapibaraformák alcsalád egyetlen faja. Más néven úszódisznónak is hívják.
Rendszertani besorolás Kategória Besorolás (Magyarul) Besorolás (Latinul) Ország Állatok Animalia Törzs Gerinchúrosok Chordata Altörzs Gerincesek Vertebrata Osztály Emlősök Mammalia Alosztály Elevenszülők Theria Alosztályág Méhlepényesek Eutheria Öregrend - Euarchontoglires Rend Rágcsálók Rodentia Alrend Sülalakúak Hystricomorpha Család Tengerimalacfélék Caviidae Alcsalád Kapibaraformák Hydrochoerinae
Előfordulása Dél-Amerika nagy részén előfordul, megtalálható Panamában, Kolumbiában, Uruguayban, Argentínában és az Amazóniai esőerdőkben. Mindig vizek környékén él, igazi „kétéltű”, kitűnően úszik. A folyók és tavak partvidékét, illetve a mocsaras területeket kedveli.
Megjelenése A vízidisznó földünk legnagyobb rágcsálója. A kifejlett példányok testhossza elérheti a 130 centimétert, súlya a 65 kilogrammot. A hímek kisebbek a nőstényeknél. A vízidisznó egy óriási tengerimalacra hasonlít. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók.
Életmódja A vízidisznók 15-20 fős csoportokban élnek, melyeket hímek és nőstények vegyesen alkotnak. A csapatot egy öreg domináns hím vezeti. A száraz évszakban nagyobb, több száz fős csoportba verődnek. Egymás között szagokkal és hangokkal kommunikálnak. Többféle hangjuk van: ugatás, füttyentés, röfögés és jellegzetes kattogás. A hímek orrán kiválasztómirigy található, ezzel jelöli meg territóriumát. Elsősorban vízinövényekkel, levelekkel, fakéreggel, magvakkal és füvekkel táplálkozik. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is. Az úszódisznó név, abból származik, hogy képes úszni a vízen.
Szaporodása A vízidisznók párzása az esős évszakban van. A domináns hím a vízben párosodik a csapat nőstényeivel. A nőstény vízidisznó 130 napos vemhesség után 2-8 utódot hoz a világra. Az utódok a születés után azonnal követik anyjukat, aki még a vízhez is elvezeti őket. Már egynaposan képesek elropogtatni a növényeket, de 15-16 hetes korukig anyatejet is isznak. A nőstény nem egyedül neveli a kölyköket, a csapat többi nősténye is segít neki. A kölykök ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.
Ellenségei Természetes ellenségei az anakonda, a kajmán, a jaguár, az ocelot és a puma. Az ember is vadászik rá húsa és mezőgazdasági kártételei miatt. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a katolikus egyház (tán vízi életmódja miatt?) afféle tiszteletbeli hallá, azaz húsát böjti étellé nyilvánította. A vízidisznó nagyon gyorsan tud futni. Ha ragadozó támadja meg, először rövid kiáltással figyelmezteti társait, akik azonnal a vízbe futnak. Tökéletesen el tud rejtőzni, csak szemei, orrnyílásai és fülei látszanak ki a vízinövények közül. Közeli rokona, az óriás kapibara, ami akkora volt, mint egy öszvér, viszonylag nemrégen, a nagy amerikai faunacsere idején halt ki.
Gerincoszlopuk
Érdekességek A vízidisznó teste életmódjához idomult. A szemek és az orrnyílások a fej tetején helyezkednek el, így az állatnak nem kell kiemelnie fejét a vízből, ha levegőt akar venni, vagy szemmel akarja tartani környezetét. Egyébként meglehetősen csendes állatok, ritkán hallani, hogy valamiféle hangot hallatnak. Ennek ellenére az alapos megfigyelő szerencsés esetben meghallhatja a vízidisznók jellegzetes, kattogó hangját. Állatkertekben ezt a hangot akkor hallatják, amikor közeleg az etetés ideje. Emellett rémült sivalkodásra is képesek.
A Budapesti Állatkertben A vízidisznók az elefántok mellett, a teveház végében laknak, ám hamarosan átköltöznek új helyükre, a Dél-Amerika házba. Érdemes tudni róluk, hogy elég nehéz a bizalmukba férkőzni, mert igen félénkek. Egyik gondozójuk minden nap beült közéjük, és ott készítette elő az állatok takarmányát. Amíg a gondozó a gyümölcsöket aprította, a vízidisznók kíváncsisága legyőzte félelmüket, és egyre közelebb merészkedtek gondozójukhoz. Ezzel a módszerrel három hét kellett ahhoz, hogy a vízidisznók ne meneküljenek fejvesztve, ha gondozójuk hozzájuk ér.
Irodalomjegyzék http://hu.wikipedia.org/wiki/Vízidisznó http://www.zoobudapest.com/konyvtar/emlosok/vizidiszno http://www.enchantedlearning.com/subjects/mammals/rodent/Capybaraprintout.shtml http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/487.html