2013.04.16. dr. Szilágyi Szilvia szilvia@emla.hu Kémiai biztonság 2013.04.16. dr. Szilágyi Szilvia szilvia@emla.hu

Legfontosabb jogszabályok 1272/2008/EK (CLP) – osztályozás, címkézés, csomagolás 1907/2006/EK számú rendeletet (REACH - Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemical substances) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

0. Mi az a kémiai biztonság?

A kémiai biztonság Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét Feladata: az ember és a környezet megvédése a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusának bármely szakaszából származó káros hatásoktól; a veszélyes anyagokkal, készítményekkel tevékenységet folytatók felügyelete.

A kémiai biztonságról szóló törvény A törvény célja egyrészt az ember és a környezet megvédése a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, megelőzésére és elhárítására (kémiai biztonság). A törvény célja másrészt, hogy biztosítsa a Magyarországon tartózkodó természetes személyek a kémiai biztonsághoz való jogát. Figyelembe véve a vegyi anyagok gyorsulva növekvő tételszámát, illetőleg azt, hogy a kontrollálatlan kemizáció globális környezetkárosodást, tömeges egészségkárosodást és tömeges balesetet (kémiai katasztrófát, haváriát) okozhat, a célkitűzés indokoltsága értelemszerű. A vegyi anyagok lehetnek környezetkárosítóak, egészségkárosítóak, tűz- és robbanásveszélyesek; esetenként pedig egy-egy anyagban a két vagy három tulajdonság kombinálódik. Mindezek figyelembevételével belátható, hogy a kemizáció fokozott, különösen kontrollálatlan növekedése az olyan kockázatok jelentős növekedését eredményezi, amelyek globális következményekkel járhatnak együtt. Erre először az 1960-as évek második felében az ún. Római Klub hívta fel a figyelmet. A Római Klub a veszélyt elsősorban az ún. globális környezetkárosodásban látta. A második súlyos következményre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hívta fel a figyelmet: a WHO definíciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező; ez azt jelenti, hogy a vegyi anyagok mint kóroki tényezők (tételszámuk 10 milliónál több!) sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát! Megfelelő szabályozás hiányában a vegyi anyagok a lakosság és a dolgozók tömeges egészségkárosodását idézhetik elő. A kontrollálatlan kemizáció harmadik nem kívánatos következménye a korábban ismeretlen, majd egyre gyakoribbá váló kémiai haváriák, katasztrófák megjelenése (pl. a Thalidomid okozta tömeges fejlődési rendellenességek; a szerves higany okozta Minamata betegség; Kanadában klórt szállító vonat felrobbanása egy nagyobb város állomásán - több mint 100 000 ember evakuálásával járt együtt; a sevezói TCDD-kiömlés; a poliklórozott bifeniles ételmérgezések Japánban; a bopáli gyárrobbanás okozta tömeges - több ezer ember halálát okozó - izocianát mérgezések). A vegyi anyagok tulajdonságainak kombinálódása miatt negyedik nem kívánatos következményként olyan kockázatokkal is kell számolni, amelyekben az előzőek együttesen vannak jelen (kombinált kockázat). Az átfogóan megvizsgált (tesztelt) és ismert vegyi anyagok száma alig több, mint 1 000(!), de még a kielégítően ismert hatású vegyi anyagok száma sem több mint 40 000; vagyis a nem vagy alig ismert, veszélyt jelentő anyagok száma mintegy tízmillió! Ötödikként tehát a nem megfelelően szabályozott kemizáció esetén egy jelentős mértékben ismeretlen, kiszámíthatatlan kockázattal is kell számolni. A törvény vázát (ernyőjét) vegyi anyagok életciklusa első fázisát képező termelés vagy import, illetve az ezek révén előállított vegyi anyagok veszélyességének, kockázatának átfogó szabályozása képezi. Az ernyőn függenek az életciklus további szakaszai vegyi eredetű környezet- és egészségkárosító hatásainak, kockázatainak megelőzését, kezelését célzó - elsősorban végrehajtási rendeletekben megfogalmazásra kerülő - szabályozások. Az ernyő továbbá átjárhatóságot biztosít olyan hatályos jogszabályok felé, amelyek a kémiai biztonság azon szektorait szabályozzák, amelyek egyébként izoláltan funkcionálnak, vagy amelyek a kémiai biztonság határterületein szabályoznak. Mindezeket a kémiai biztonság intézményes rendszerét (pl. az információs központ, a toxikológiai tájékoztatás, a kémiai biztonság koordinálását elősegítő tárcaközi bizottság) szolgáló előírások egészítik ki. Összegezve: a törvény nemcsak a veszélyes vegyi anyagok kérdéskörét fedi le, hanem valóban lehetővé teszi a kémiai biztonság átfogó szabályozását.

1. Mi minősül veszélyes anyagnak?

A veszélyes anyag fogalma Veszélyes anyag: valamennyi, a 3-5. § alapján veszélyesként osztályozott anyag Osztályozás: veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: az anyagok és keverékek fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint (robbanó anyagok és keverékek, oxidáló anyagok és keverékek, fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek, tűzveszélyes anyagok és keverékek, kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek) az anyagok és keverékek mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint (nagyon mérgezőek, mérgezőek, ártalmasak maró (korrozív) anyagok és keverékek, irritáló vagy izgató anyagok és keverékek, túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és keverékek, karcinogén anyagok és keverékek, mutagén anyagok és keverékek, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek) az anyagok és keverékek környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint (környezetre veszélyes anyagok és keverékek )

A veszélyes anyagok osztályozása Az osztályozás célja annak megállapítása, hogy az anyag vagy keverék (készítmény) rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal, mely veszélyesként történő besorolásához vezet. Ehhez szükséges az információk azonosítása és összegyűjtése, továbbá az összegyűjtött információk értékelése. Ha az anyag vagy keverék megfelel valamely veszélyességi osztálynak vagy felosztásnak, akkor veszélyesként kell osztályozni. A veszélyes anyagok, keverékek előállítása, szállítás felhasználása kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre. Az Európai Unió tagállamaiban egységes kritériumok szerint történik a veszélyesség szerinti besorolás. A külső csomagoláson lévő címkéknek egyértelmű, könnyen azonosítható információkat kell tartalmaznia. A veszélyes anyagok és keverékek reklámja nem lehet félrevezető (például a gyermekek figyelmét felkeltő), sőt bizonyos esetekben ún. „gyermek biztos” zár alkalmazása is kötelező. A nemzeti jogszabályok alapján valamennyi veszélyes anyag, készítmény az alábbi veszélyjellel (szimbólumok), a veszélyességre jellemző (R) és biztonságos használatára utaló (S) számokkal és mondatokkal rendelkezik. Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről csomagolásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK Rendelete (rövidítése CLP) szerint a veszélyes anyagok és készítmények piktogrammal figyelmeztető (H) és óvintézkedésre vonatkozó (P) mondatokkal jellemezhetők. Az anyagok esetében 2010. december 1-től, keverékek esetében 2015. június 1-től kell alkalmazni. Az átmeneti időszak biztosítja, hogy a vállalkozások időben felkészülhessenek és megfelelhessenek az új előírásoknak.

A veszélyes anyagok osztályozása

2. Melyek a veszélyes anyagok felhasználásának legalapvetőbb szabályai?

Felhasználási szabályok Kvt. 28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet. (2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják. 29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság - hatósági engedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni. (3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.

3. Mi az az R és S mondat, illetve szám?

R és S mondatok és számok A veszélyes anyagok és készítmények osztályozásához kapcsolódó, a címkézésre vonatkozó szabály R mondat és R szám : a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg az R mondatok sorszámai; S mondat és S szám : a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetőleg az S mondatok sorszámai Példa R: R 35 – súlyos égési sérülést okoz, R 45 – rákot okozhat, R 53 – a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat; példák a kombinációkra: R 20/21/22 – belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas, R 68/22 – lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat S: S2–gyermekek kezébe nem kerülhet,S8–az edényzet szárazon tartandó, S 24 – a bőrrel való érintkezés kerülendő Kombináció: S 7/9 – az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó, S 36/37 – megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni

A REACH folyamata REGISZTRÁCIÓ Az évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokat - mennyiségi tartománytól függően más-más határidőig - regisztrálni kell. A regisztrációt végzőnek el kell készítenie a technikai dokumentációt, amely részletezi az anyag fizikai és kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait. Az évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokhoz kémiai biztonsági jelentést követel meg, amely tartalmazza az expozíciós forgatókönyvet és a kockázatkezelési intézkedéseket. ÉRTÉKELÉS Az Európai Vegyianyag-ügynökség értékeli mind a technikai dokumentáció, mind az anyagot. Az állatkísérleteket is igénylő anyagok esetén a technikai dokumentációnak magába kell foglalnia a vizsgálati javaslatokat. ENGEDÉLYEZÉS A különös aggodalomra okot adó anyagokat mennyiségtől függetlenül engedélyeztetni kell. A regisztrálónak bizonyítania kell, hogy az anyag veszélyei és kockázatai megfelelően ellenőrizhetők, vagy alkalmas helyettesítő anyagok híján a társadalmi-gazdasági haszna meghaladja a kockázatait. KORLÁTOZÁS Az emberi egészségre vagy környezetre elfogadhatatlan kockázatot jelentő anyagokat betilthatják (l. a REACH XVII. melléklete).

4. Mit jelent az osztályozási, bejelentési kötelezettség?

Osztályozás, bejelentés, jegyzékbe vétel - A vegyi anyagok gyártóinak és importőreinek azonosítaniuk és kezelniük kell az általuk gyártott és értékesített anyagokhoz kapcsolódó kockázatokat. Évi 1 tonnát meghaladó mennyiségben előállított vagy importált anyagok esetében a gyártóknak és az importőröknek - az Ügynökséghez benyújtott regisztrálási dokumentáció által - bizonyítaniuk kell, hogy ezt megfelelően tették meg. - Az Ügynökség a regisztrálási dokumentáció kézhezvételét követően ellenőrizheti, hogy az megfelel-e a rendeletnek, és értékeli a vizsgálati javaslatokat annak biztosítása érdekében, hogy a vegyi anyagok felmérése ne vezessen szükségtelen vizsgálatokhoz, különösen ne állatkísérletekhez. - Bizonyos esetben a hatóságok kiválasztanak anyagokat anyagértékelésre, így különösen az aggodalomra okot adó anyagok regisztrálási dokumentációját vethetik alá további vizsgálatoknak. - A REACH egy engedélyezési rendszert is bevezet, amelynek célja annak biztosítása, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat megfelelően ellenőrizzék és fokozatosan felváltsák biztonságosabb anyagokkal vagy technológiákkal, vagy csak abban az esetben alkalmazzák, ha az anyag felhasználásából társadalmi szintű előny származik. Ezeket a különös aggodalomra okot adó anyagokat idővel beépítik a REACH XIV. mellékletébe. Ha az anyagok bekerültek az említett mellékletbe, az érintett cégeknek kérelmet kell benyújtaniuk az Ügynökséghez arra vonatkozóan, hogy engedélyezze ezen anyagok további alkalmazását. Ezenkívül, az uniós hatóságok korlátozásokat hozhatnak azon anyagok gyártására, használatára és forgalomba hozatalára, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre. A gyártóknak és az importőröknek biztosítaniuk kell továbbfelhasználóik számára az anyag biztonságos használatához szükséges kockázati/kockázatkezelési információkat. Ez az osztályozási és címkézési rendszeren keresztül és biztonsági adatlapok alkalmazásával történik majd, amennyiben szükséges.

Regisztrációs kötelezettség Akik - vegyi anyagokat vagy ezekből készült keverékeket (készítményeket) gyártanak vagy importálnak - olyan árucikkeket (például építőanyagot, elektronikus alkatrészt, játékot vagy járművet) gyártanak vagy importálnak, amely a „különös aggodalomra okot adó anyagok” listáján szereplő vegyi anyagot tartalmaz vagy amelynek használata során ilyen anyag szabadulhat fel - végfelhasználás céljára dolgoznak fel vegyi anyagokat vagy állítanak elő készítményeket (például tisztítószert, festéket vagy motorolajat) vagy ezeket az előállított árucikkeket üzemszerűen használják

Osztályozás, bejelentés, jegyzékbe vétel - A bejelentést a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó, továbbfelhasználó, az importőr vagy a forgalomba hozatalért felelős személy. - Az osztályba sorolt veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét - osztályba sorolásukkal és feliratozásukkal együtt - az egészségügyi államigazgatási szerv naprakészen vezeti. A jegyzéket az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzé kell tenni. - A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket a Magyarország területén gyártó, illetve forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, illetve forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a biztonsági adatlap, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetben a címketerv csatolásával bejelenti, ha a veszélyes anyag az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a termék-nyilvántartásban még nem szerepel. - A veszélyes anyagokat az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére. - A bejelentő a bejelentőlaphoz csatolja a biztonsági adatlapot, illetve külön jogszabályban meghatározott esetben a címketervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.

Csomagolás A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények csomagolásáról a törvény úgy rendelkezik, hogy egyrészt az előírások illeszkedjenek a fogyasztóvédelemről szóló törvényhez, másrészt hogy a csomagolás megakadályozza a veszélyes anyagok és készítmények egészségkárosodást, környezetszennyezést okozó hatását. a) akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését; b) azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson; c) a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek; d) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását; e) a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott ea) nagyon mérgező, mérgező, maró keverékeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép, eb) ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes keverékeket tartalmaz, veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép, is legyen; f) a csomagolóeszközön - az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott esetben - olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül.

5. Mi az a helyes laboratóriumi gyakorlat?

GLP (good laboratory practice) az engedélyező hatóságokhoz értékelésre benyújtott vegyi anyagok vizsgálati adatai szigorú minőségi követelményeknek kell hogy megfeleljenek, valamint hitelesek és megbízhatóak kell hogy legyenek ennek érdekében ki kell alakítani a vizsgálatok egységes és megbízható rendszerét a rendszer lényegi eleme a laboratórium ellenőrzése (a vizsgálóhely által alkalmazott eljárások és gyakorlat helyszíni ellenőrzése)

6. Mit takar a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezés fogalma?

Balesetek elleni védekezés

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés A szabályozás lényeges része a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos hatósági hozzájárulás. Az eljárás alapja a biztonsági jelentés és elemzés, amelynek rendeltetése, hogy az előírt tartalmi és formai követelmények alapján az üzemeltető bizonyíthassa, az általa folytatott veszélyes tevékenység nem jár a meghatározottnál nagyobb kockázattal, és minden elvárhatót megtett az esetleges súlyos baleset megelőzése, és a következmények elhárítása érdekében. Az alsó küszöböt elérő, de a felsőt el nem érő veszélyes ipari üzem (ahol a jelen lévő veszélyes anyagok a melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, de mennyiségük nem éri el a felső küszöbértéket) üzemeltetőjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja azt, hogy megfelelő célokat, irányítási rendszert és védekezési feladatokat határozott meg a lakosság és a környezet magas fokú védelmének biztosítása érdekében. A felső küszöböt elérő vagy ezt meghaladó veszélyes ipari üzem (ahol a veszélyes anyagok a melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, illetve – az alkalmazott berendezésekre és eljárásokra figyelemmel, vagy a technológia irányíthatatlanná válása miatt – jelen lehetnek) üzemeltetője biztonsági jelentést készít. A biztonsági jelentés alapvető okmány, amely a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője minden – a súlyos balesetek megelőzésével, és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos – tevékenységének alapját képezi. Az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján, és a település feltételeiből kiindulva a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere külső védelmi tervet készít, amelyre vonatkozó követelményeket a kormányrendelet melléklete tartalmazza.