Regionális Gazdaságtan 1. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet ALAPFOGALMAK – A RÉGIÓ

Sokszor felvetődő kérdések? Hová megy a külföldi működő tőke és miért? Hogyan dönt egy vállalat, amikor telephelyet választ? Mit kell mérlegelniük a vállalatoknak piacaik esetében? Miért fejlődik gyorsabban Nyugat-Dunántúl, mint a Dél-Alföld? Mit kellene (lehet) tenni azért, hogy egy város fejlődjön? Ön hová tud menni dolgozni, melyik városba szeretne és miért? Hová van esélye? Stb.

Alapkérdés: hol merül fel a térbeliség szempontja a közgazdasági döntéseknél? Vállalati: eltérő telephelyi környezet (Budapest, Győr, magyar-román határon egy falu!!): van-e elegendő képzett munkaerő, megfelelő-e az infrastruktúra, a menedzsment szívesen lakik ott? Kormányzati döntéseknél: a gazdasági növekedés élénkítése, a munkanélküliség kezelése, az autópálya építés, innovációs centrumok fejlesztése stb. Háztartások döntései: hol tud dolgozni, hol vesz lakást (munkahely, gyerekeknek iskola, lakások ára és színvonala, közlekedés stb.).

IGEN  mindegyik típusú döntésnek vannak térbeli jellemzői, ezek a döntések nem véletlenszerűek, hanem a közgazdasági törvényszerűségeket leíró folyamatok - a vállalat profitot maximalizál: olyan helyre megy, ahol meg tudja fizetni a termelési tényezőket és tartósak maradnak a versenyelőnyei - a háztartás szintén mérlegel: adott preferenciarendszer szerint hoz egy korlátozottan racionális döntést  a közgazdaságtan a választás „tudománya” (művészete?): térben is  mindegyik termelési tényező térben „szűkös” erőforrás (munkaerő, infrastruktúra, ingatlan, földterület stb.)  optimalizáló döntések

A dél-alföldi régió gazdasági növekedése (%) EU-átlag (%, PPS) Országos átlag % 1996 2002 1996 2002 Bács-kiskun 35 36 76 68 Békés 36 33 76 62 Csongrád 43 41 93 77 Dél-Alföld 38 37 81 69 Magyarország 47 54 100 100 Békés és Csongrád megye az országban az egyik leglassúbb gazdasági növekedést érte el!! Ez megjelenik nemsokára az életszínvonalban is!

Foglalkoztatottsági ráta, 2003

Ipari termelésből az export, 2003

Miről szól ez a félév? Tematika: Alapgondolatok és alapfogalmak. Regionális mikroökonómia alapjai: telephelyválasztás, klaszterek. Regionális növekedés. Városgazdaságtan alapjai Számonkérés: Írásbeli kollokvium: Tankönyv: Lengyel Imre – Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. A témakörhöz kapcsolódó könyvek fejezetenként ingyen letölthetők a Tanszék honlapjáról: http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/index.html

Regionális tudomány: a társadalmi tértudomány

A régiók fogalma és szerepe (Castells ábrája)

A régió fogalmáról és típusairól A régió fogalma a regionális tudományban: a régió területileg összefüggő (szomszédos), a vizsgált gazdasági jelenség szempontjából homogénnek tekintett, határaival többé-kevésbé megadható térség. ( szubnacionális területi egység) Alaptípusok: Tervezési, avagy programozási régió (planning or programming region) Csomóponti régió (nodal region). Homogén régió (homogeneous region)

A régiók típusai a területi tudományokban (Dicken)

A tervezési régiók jellemzői A tervezési „régió lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet tartós egységbe fog a regionalizálódás: a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió (összetartozás), regionalizmus: az érdemi irányítási kompetenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere, az érzékelhető regionális identitástudat.”

Régióformáló folyamatok

Európai Unió ún. NUTS-rendszere (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) A régió (EUROSTAT fogalma): egy vagy több kritérium alapján a térségek lehatárolása, kormányzati szándékok miatt az országos szint alatt kialakított területi adminisztrációs szint. EU NUTS-rendszere: Normatív régiók (normative regions): politikai akaratot fejeznek ki, rögzített határokkal rendelkeznek, ezek a régiók a méretük folytán az ott élők számára a különböző közszolgáltatásokat bizonyos szempontból gazdaságosan látják el, továbbá lényegesek a történelmi tényezők is a közigazgatási egységekről történő közmegegyezéshez. Analitikus (másképpen funkcionális) régiók (analytical or functional regions): az elemzési szükségletek szerint lettek megadva, a kategorizálás alapulhat a természeti-környezeti, vagy társadalmi és gazdasági jellemzőkön, mint a régiók gazdasági homogenitása, kiegészítő jellege, avagy polarizáltsága (pl. Eurorégiók, országhatáron átnyúlhatnak)

2000-ben az EU tagországaiban: Regionális szintek (három van): - NUTS 1: 78 - NUTS 2: 211 - NUTS 3: 1093 Strukturális Alapok célterülete: NUTS 2 és 3 szintek 1. célkitűzés: GDP/lakos nem éri el az EU-átlag 75 %-át (PPS) Magyarország: 2007-12 között évente kb. 3 milliárd euró Lokális szintek (kettő van): NUTS 4 (kistérségek, 6 országban) Települések (kb. 100 ezer)  A NUTS-rendszer 5 szintű: 3 regionális, 2 lokális szint

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996-ban elfogadott magyar törvény, amit 2004-ben módosítottak: e) régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység, h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése; k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál; l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;

Magyarországon: NUTS 2: régió (7 db) NUTS 3: megyék (19 + főváros) NUTS 4: statisztikai kistérségek (1997-ben 150, 2003-ban 168 ilyen kistérséget alakítottak ki) (normatív): egy megyén belül lévő szomszédos településekből áll, általában egy (vagy több) város és vonzáskörzete alkotja + fejlesztési kistérségek (funkcionális): önkormányzati területfejlesztési társulások, amelyek átnyúlhatnak a megyehatárokon is (kb. 230 van?)  Magyarországon a régió a NUTS 2-es szintű régiót jelenti A közgazdász szakma pedig a települési szintet meghaladó területi egységek gyűjtőfogalmaként használja (összhangban a nemzetközi gyakorlattal: region, regional) A magyar törvényekben a térség szó a gyűjtőfogalom (együtt: régió, megye, kistérség) (Ne keverjék a kettőt!!)

A területfejlesztési-statisztikai kistérségek és régiók rendszere 2004.

Csomóponti régiók logikai kialakulása

Csomóponti régiók: egy vagy több pólus (általában nagyváros) és környezete (lényeg: nincs pontos földrajzi határa!!), amely kiterjedés gyorsan változhat: pl. egy metropolisz, mint ingázási központ munkaerő-vonzáskörzetek egy bevásárlóközpont piaci vonzásterülete egyetem beiskolázási körzete A csomóponti régióban a központ (centrum) és vonzáskörzete közötti erőteljes gazdasági interdependencia figyelhető meg: vertikális (a központba és visszairányuló), horizontális és kiegészítő kapcsolatokat (kiegészítő javak előállítása és szolgáltatások nyújtása) + városrégiók (city-regions)

Lokális térség: egy olyan körzet, amelyben a munkavállalók és menedzserek többsége meg tudja munkahelyét változtatni anélkül, hogy el kelljen lakásából költöznie munkaerő-vonzáskörzetek, azaz ingázási övezetek USA kb 50 mérföld, Magyarországon autópálya mellett 70-80 km, vonat (busz) esetén 20-30 km Lokális térség: az alulról-szerveződő gazdaságfejlesztésnek és a KKV-k támogatásának igazi területi egysége

A társadalom (hétköznapi) térbeli szintjei: Mikrotér: egyén, család (háztartás) Lokális terek: szomszédság, lakókörzet (településrész, kerület), település Regionális terek: kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet), országrész Makroterek: ország, országcsoport (EU), világ Térpályák: Napi Heti Havi

Régiók szerepe (összegzésként): Programozási régiók (régiók, megyék, statisztikai kistérségek): az intézményi tér részei, főleg közigazgatási, közszolgáltatási feladatok (pontos határai vannak, a feladatok és felelősség megadható) az ún. top-down tervezés: központi programok területfejlesztés, az elmaradott térségek kormányzati támogatása a területi egyenlőtlenségek mérséklése Csomóponti régiók (vonzáskörzetek, ingázási övezetek): a gazdasági tér részei, főleg gazdaságfejlesztésre, vállalkozásfejlesztésre, az üzleti intézményi környezet fejlesztésére alkalmasak az ún. bottom-up tervezés: helyi koncepció és programok kellenek Gazdaságfejlesztés, mivel verseny van a térségek, városok között egy-egy jó befektetőért, egyetemért stb.

Magyarországon gond, hogy keveredik a kétféle megközelítés, illetve kialakulatlan a bottom-up gazdaságfejlesztés gyakorlata: A fejlesztési pályázatok most is Budapesten dőlnek el Nincs forrás a helyi fejlesztésekre Nincs meg a szükséges helyi együttműködési készség, az érdekek egyeztetése hiányzik Gyenge és színvonaltalan (versenyképtelen) a helyi politikai és intézményi elit (nem ismerik és nincs tapasztalatuk a piaci, üzleti, közgazdasági feltételekről)  Decentralizációra van szükség: az EU nagyon várja (intézmények, pénzügyi források) A helyi elit (politikai, gazdasági, intézményi) felkészültségét és hozzáállását, a helyi üzleti „tudást” és együttműködési kultúrát javítani kell