A természetes vizek A vizek szennyezése Késztette: Horváth Henriett és Karácsony Eszter ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (10.a) 2009.

A természetes vizek együttesen alkotják a Föld hidroszféráját Föld vízkészlete kb. 1,3 milliárd km3 tengerek, óceánok: 97,2%, édesvíz: 2,8% (77% hó és jég; 23% felszíni és felszín alatti vizek) a teljes földi vízkészletnek csupán 1%-ával gazdálkodhatunk

Arányok

A csapadékvíz a természetes vizek közül a legtisztább a levegő páratartalmából keletkezik szennyezőként csak a levegőben lévő gázokat és port tartalmazza levegő szén-dioxid tartalmának egy részével savat képez (H2O + CO2 = H2CO3) vízkeménységet okozó ionokat (Ca2+,Mg2+) nem tartalmaz: mosásra, főzésre használható (Az oldott kálcium- és magnéziumvegyületeket tartalmazó vizeket kemény vizeknek nevezzük. Vízlágyítás során a kemény vízből ezeket az ionokat távolítják el, így lágy vizet kapunk.) Közvetlen fogyasztásra nem ajánlott a kórokozó mikroorganizmusok miatt

A felszíni édesvizek patakok, folyók, tavak oldott anyag mennyiségük több mint a csapadékvizeké, de kevesebb, mint a tengereké összetételük függ a helyi adottságoktól (pl.:kőzetek, talaj, növényzet) sok szennyező anyagot tartalmaznak, ezért közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok!

A tengervíz felszíni vizek 98%-a gyakorlatilag minden kémiai elem megtalálható oldott vegyületek formájában az átlagosan 3,5 tömeg%-os sótartalma miatt ipari célokra, vagy ivásra alkalmatlan sótartalom változhat, a csapadék, párolgás, és az édesvizű hozzáfolyás következtében (óceánok vize a térítők mentén a legsósabb 3,7-3,8%; míg a Finn-öböl sótartalma 0,1%) a sótartalom nagy része: NaCl (2,7m/m%), valamint tartalmaz: Ca2+,Mg2+, K+,SO42-CO32-, Br-, HCO3- kémhatása enyhén lúgos: Ph-ja 8 körüli (oldott sóknak köszönhetően) Fagyáspontja: -2,12°C

Biológiai szivattyú az óceánok biológiai és fizikai folyamatokon keresztül szabályozzák a globális éghajlatot szén-dioxid szabályozása

Felszín alatti vizek talajvíz: csapadékból, felszíni vizekből beszivárogva gyűlik össze, a legfelső vízzáró réteg fölött (minősége nagyon rossz) résvíz (karsztvíz, artézi víz):két vízzáró réteg között található, ásványi anyagokat tartalmaz, szennyező anyagokat nem tartalmaz ásványvizek: szénsavas vizek, kénes vizek,szulfátos vizek, jódos, brómos vizek, alkáli-hidrogén-karbonátos vizek, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vízek hévíz

A vizek öntisztulása A vízbe jutott szennyezést a mikroorganizmusok aerob úton képesek lebontani erősen szennyezett vizekben az öntisztuló képesség meg is szűnhet fizikai (szűrés, ülepedés), kémiai és biológiai fázisok(szennyező anyagokat a baktériumok lebontják)

A vizek szennyezése Vegytiszta víz csak a laboratóriumban fordul elő. Szennyezettnek azt a vizet tekintjük, amelyben az oldott anyagok mennyisége vagy fajtája ártalmas az emberek, az állatok, a növények vagy a környezet számára. A tiszta víz drága és egyre fogyatkozó kincs. Mára már szinte minden természetes vizet elért az emberi tevékenység miatti vízszennyezés. Ez a világon évente 5 millió ember haláláért felelős.

A szennyezési források eloszlása

Szennyező anyagok Ipar: Közlekedés: főleg olajszennyezés Élelmiszeripar: szerves anyagok Kohászat és energiaipar: hűtővíz Vegyipar és ércbányászat: nehézfémionok Közlekedés: főleg olajszennyezés Háztartások:szerves anyagok (fehérjék, mosószerek), szervetlen anyagok (foszfátok, nitrogéntartalmú ionok), mikroorganizmusok, kórokozók mezőgazdaság: NH4+, NO2-, NO3-, foszfátionok Az egy főre jutó szennyvízter-melés 170 liter (fő/nap). A háztartásból származó szennyvizet kommunális szennyvíznek nevezzük.

Nitrogén tartalmú ionok Vízben jól oldódnak 20mg/dm3 nitrát tartalom felett a víz emberi fogyasztásra nem alkalmas A nitrát a szervezetben nitritionná alakul, ami gátolja a hemoglobin oxigénszállító képességét Methemoglobinémia Kék kór Eutrofizációt (vízvirágzást) okoznak különösen veszélyes csecsemőkre! Náluk még nem működik megfelelően az az enzim, ami visszaalakítja az oxidálódott hemoglobint .

Foszfátok Természetes úton is kerülnek a vízbe: kőzetek mállásakor de főleg mosószerekből, műtrágyákból Fontos növényi tápanyagok, ezért szintén eutrofizációt okoznak Itt blablabla az eutrofizációról…

Nehézfémionok A szennyvíz csak kisebb koncentrációban tartalmazza, de a tápláléklánc során feldúsulhat Az ólom, a kadmium és a higany nagyon mérgezőek A legfőbb szennyezőforrások: a vegyipar és az ércbányászat 2000-ben cianid mérgezés a Tiszán

Olajszennyezés Főleg a tengereket és az óceánokat érinti Egy része elpárolog, a többi úszik a víz felszínén, nagyon lassan képes biológiai úton lebomlani Gátolja a víz és a levegő közötti gázcserét, gátolja a fénysugarak lehatolását a mélyebb vízrétegekbe, mérgező Egy csepp olaj lebontásához 5 dm3 víz teljes oxigéntartalma szükséges A szennyezés forrásainak eloszlása

Hőszennyezés A erőművek visszaengedik a hűtővizet a folyókba Az élővilág nehezen viseli a hőmérséklet változást (az oxigén rosszabbul oldódik, az élőlények anyagcseréje is felgyorsul) Érdekességek a könyvből..

Források Környezeti kémia tankönyv Lester R. Brown: A világ helyzete www.asvanyvizek.hu www.kation.elte.hu www.biokontrol.hu www.bhm.hu www.wikipedia.hu http://hu.shvoong.com

Köszönjük a figyelmet 