Lisztérzékenység

Coelikália A lisztérzékenység orvosi neve coeliakia, melynek oka a lisztben található fehérjékkel szembeni túlérzékenység. Témaválasztásom okai: Környezetemben, ismeretségi körömben előfordul (osztálytárs, rokonság, házunkban) Gyermekkorban kialakuló betegségről: Samuel Gee 1888 Felnőtt korban kialakulóról: Hess-Thysen 1932 számolt be először

A betegség előfordulása Korábban gyermekkori betegségnek tartották, valójában bármely életkorban jelentkezhet. Japán, „Fekete Afrika”: ismeretlen Európában gyakori: Az un. jéghegy elmélet alapján az összes lehetséges eset 12%-a kimutatható és felismert coelikália Svédországban 1:256, É-Írországban 1:152, Magyarországon gyermekeknél 1:85! A betegek 70%-a nő. Feltűnően gyakori az előfordulás egypetéjű ikreknél és cukorbeteg gyerekeknél Ha a szülő beteg, a gyermekei körében a kialakulás esélye kb. 32%

A betegség oka(i) Alapvetően örökletes betegség, de kialakulásában környezeti tényezők is szerepet játszanak, melyek közül a legfontosabb, hogy a táplálékkal glutén, pontosabban annak alkoholban oldódó formája a GLIADIN kerül a szervezetbe, amely antigén-antitest immunválaszt vált ki a vékonybélben az arra érzékenyeknél.

Mi a glutén? A búza, árpa, rozs, zab magjában található gliadinból és gluteninből álló fehérjekeverék. Ez teszi a lisztet ragadóssá, a tésztát összeállóvá.

Mi a gliadin? A gabonafehérje gluténfrakciójának alkohololdékony komponensei. 250-650 aminosavból álló polipeptid.

Nem allergia! Hanem autoimmun betegség. De az allergiához hasonlóan immunválaszt vált ki a szervezetben. Az immunreakció következtében a bélbolyhok elpusztulnak, csökken a felszívó felület, romlik a tápanyagok felszívódása, bekövetkezik a malabsorptio (emésztési-felszívódási zavar). A beteg alultáplált, vitamin és ásványianyag hiányban szenved és ezek miatt egy sor más betegség alakulhat ki nála.

Az autoimmun folyamatról A folyamat csak nagyvonalakban ismert. A gliadin egy emésztőenzim hatására kettéhasad Kisebbik része a 33 aminosavból álló 33Mer , jelentős szerpet játszik a coelikália kialakulásában (epitopjai antigénként viselkednek): Transzglutamináz enzimhez kötődve megváltoztatják annak szerkezetét és tulajdonságát. Stabil, hálózatos szerkezetű, összetett fehérje saját fehérjéből és gliadinból áll, melyet az immunrendszer saját, de hibás alkatrészként(antigénként) kezelve igyekszik elpusztítani.

Kérdések, újabb felfedezések Miért indul be az immunválasz a gluténnal való találkozást követően szinte azonnal, vagy csak jóval később? Lehetséges válasz: A bélbolyhok áteresztőbbé vállnak a glutén számára Valószínű ebben több tényező együttes hatása játszik szerepet: kémiai, mechanikai ingrek, gyulladások, fertőzések. Újabb felfedezések: A betegek 90%-nál kimutatható a bélből, székletből kimutatható egy adenovírus, amely szerkezete a gliadinéhoz hasonló. Vagyis a betegek előzőleg adenovírus 12-es fertőzésen estek át. Az immunrendszer a gliadin-sajátfehérje komplexet kórókózónak tekinti.

Kérdések, újabb felfedezések A betegeknél kimutatható a szöveti transzglutamináz enzim elleni antitest és az antigén prezentáció egy meghatározott speciális emberi leukocita antigének termelődésén alapuló típusa. Az európai emberek 30%-ra jell ez az antigénprezentáció, ami nem kóros, de a coelikália kialakulásának egyik feltétele. Ha a kóros folyamat elindult, az egész életen át megmarad. Csak a gluténmentes diéta segíthet!

A betegség tünetei Gyermekkori tünetek 14 hónapos-5 éves korig jelentkeznek: Étvágytalanság, gyakori hányás Pókhas kialakulása Széklet bűzös, csomós zsíros állagú, mennyisége sok Bőr alatti zsírszövet kevés, végtagok vékonyak Fejlődésben visszamaradnak Vitaminhiány és ennek következtében kialakuló betegségek Vérszegénység Kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nehéz a figyelmüket lekötni, kimerültek.

A betegség tünetei Felnőttkori tünetek 20-50, de leggyakrabban 35-40 éves kor között jelentkeznek: Legjellemzőbb tünet az elhúzódó vagy ismétlődő hasmenés vagy székrekedés. A széklet nagy tömegű és zsíros, a beteg puffadásra panaszkodik.Nem mindig alakul ki. A felszívódási zavar miatt másodlagos tünetek alakulnak ki, ezek sokkal gyakoribbak, így a beteg nem gyanakszik coelokáliára. Ezek a következők: aftás szájnyálkahárta rendellenességek

A betegség tünetei Pszichés zavarok: kimerültség, zavartság, depresszió(nem egy esetben öngyilkossággal végződik) Mozgásszervi panaszok: izomgyengeség, arthritis

A betegség tünetei Csontproblémák, fájdalmak(zsírban oldódó vitaminok hiánya miatt): osteopenia, osteoporosis, osteomalachia, Kóros fogyás Véralvadási zavarok Májenzim, transzamináz, alkalikus foszfatáz enzimek szintjének emekedése Másodlagos laktóz érzékenység Izomgörcsök Neurológiai és mozgáskoordinációs zavarok(ataxia) Fokozott fogékonyság a fertőzésekre Gyomor, nyombélfekély

A betegség tünetei Száraz berepedezett bőr (főleg vashiányos vérszegénység miatt) Nők nehezen esnek teherbe, nagyobb a vetélés kockázata, férfiaknál alacsony spermaszám A betegek 5%-nál kialakul a dermatitis herpetifomis nevű bőrbetegség

Egyéb, nem ennek a betegségnek tünetei Pajzsmirigy működés zavara Inzulinfüggő diabétesz Májon belüli epeútgyulladás Rosszindulatú béldaganatok Vékonybél falában kifejlődő T-sejtes limfómák Autoimmun betegségek A fenti betegségek kialakulása sokkal gyakoribb kezeletlen, későn diagnosztizált betegeknél.

Vizsgálatok, diagnózis felállítása Szerológiai, coelikália specifikus ellenanyag vizsgálat: . A betegségre jellemző ellenanyagok minden coeliákiás vérében megtalálhatók (T-sejtes autoimmun-reakció). Vérszérumban lévő gliadin-ellenes, endomysium-ellenes és a transzglutamináz-ellenes, IgA vagy IgG típusú antitestek (tTG) kimutatásával történik . Az endomysium kötőszöveti fehérje, ami a vékonybél finom izomrostjait veszi körül. Az ellenük termelődő antitestek kimutatását a vékonybélből nyert szövetmintán is elvégezhetik.

Vizsgálatok, diagnózis felállítása Vékonybél biopszia: A bélbolyhok állapotát endoszkópos szövetmintavétellel vizsgálják, amit általános vagy helyi érzéstelenítésben végeznek. A beteg nyálkahártya lelapult, a bolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek, vagy hiányoznak.

A betegség kezelése Sajnos nem gyógyitható A betegség kezelése a gluténmentes diéta szigorú betartása. Az étrendből el kell hagyni minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz. Búzaliszt helyett rizs-, kukorica-, sárgaborsó- és szójalisztet, burgonya- és kukoricakeményítő használható. A garantáltan gluténmentes élelmiszerek csomagolásán szöveggel (pl. gluténmentes, gliadinmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják) vagy grafikusan (áthúzott búzakalász) jelölik a gluténmentességet.

Fontos hogy lisztes, illetve glutén-tartalmú ételeket akkor sem szabad fogyasztani, ha azokban csak nyomokban található meg a cöliákiások számára toxikus gliadin! A helyesen betartott diéta nem okozza egyetlen tápanyag hiányát sem. A cöliákiás betegnek egész életében tartani kell a gluténmentes diétát, mert a nem diétázóknál azonnal visszatérnek a tünetek!!! A diétázó gyerek egészséges társaihoz hasonlóan fejlődik. A diétától eltekintve minden beteg teljes életet élhet, fontos, hogy ne tekintse magát betegnek.

Köszönöm a figyelmet!