A húsvét
A húsvét egy igen változatos ünnep.
Piero della Francesca: Krisztus feltámadása A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszjárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban tartanak. A Biblia szerint Jézus keresztre feszítése után a harmadik napon feltámadt. Emellett egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idéjén tartott termékenységi ünnepekkel is. Piero della Francesca: Krisztus feltámadása
A húsvét egyik fontos szokása: Az egyik legfontosabb és leghagyományosabb szokás a locsolkodás.
Néhány kedves locsoló versike: Régebbi: Újabb: Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, elakart hervadni, szabad-e locsolni! Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások.
Ezen kívül nagyon sokan tojást is hímeznek.
Húsvéti napok Virágvasárnap: A szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emléknapja.
Nagypéntek: Ezen a napon nincs mise Nagypéntek: Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”. Nagyszombat: Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik.
Húsvétvasárnap: Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak Húsvétvasárnap: Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van. Húsvéthétfő: Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás adás.
Kellemes Húsvétot kívánok. Vége Kellemes Húsvétot kívánok.
Készítette:Závoti Olivér Forrás: Internet (wikipedia:húsvét, google)