A civil lakosság kapcsolódási, önkéntes szerepvállalásának lehetőségei Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, azaz a Polgári Védelem szervei, működésük. Dr. Takács Árpád pv. alezredes pv. tanácsos megyei igazgató Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt konferencia! Engedjék meg, hogy néhány dián keresztül bemutassam Önöknek Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveit, és működését, valamint a civil lakosság a katasztrófavédelemben történő önkéntes szerepvállalásának lehetőségeit A civil lakosság kapcsolódási, önkéntes szerepvállalásának lehetőségei

A SZERVEZET MEGALAKULÁSA Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság Békés Megyei Tűzoltó Parancsnokság A katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően 1999. december utolsó napján megszűnt a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága, a BM Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága. Megszűntek az állami tűzoltóság megyei parancsnokságai és a polgári védelem megyei parancsnokságai. 2000. január 1-én jogutód szervezetként megalakult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (2008-tól: OKF), valamint területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, melyek ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és a polgári védelmi szervek jogszabályokban meghatározott feladatait is. Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A katasztrófa-, tűz-, és polgári védelem feladataiban érintett szervek, szervezetek Országgyűlés O r s z á g o Kormányzati Koordinációs Bizottság Kormány KKB Tudományos Tanács Ágazati minisztériumok, országos főhatóságok ÖM KKB titkárság Operatív Törzs Védekezési Munkabizottság ÖM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzeti Központot Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Védelmi Bizottság Ágazati minisztériumok, országos főhatóságok megyei szintű szervei Megyei H e l y i Hivatásos Önkormányzati, Tűzoltóságok A létrehozott új szervezet országos hatáskörű szervként működik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (jelenleg ŐM) irányítása alatt az ábrán látható -országos -megyei (katasztrófavédelmi igazgatóságok) -és helyi szerveinek (PV. kirendeltségek és irodák) működtetésével. Országos szinten a Kormány döntés-előkészítő szerveként a Kormányzati Koordinációs Bizottság kialakítja és érvényesíti a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő felkészülési, valamint a védekezési egységes követelményeit. A Bizottság állandó jelleggel működteti az ÖM-ben a titkárságát, az OKF-en a Veszélyhelyzeti Központját, katasztrófák elleni védekezés során az Operatív Törzsét, valamint az illetékes szaktárcánál a Védekezési Munkabizottságot. A Bizottság összehangolja a - a miniszterek és az államigazgatási szervek - a megyei védelmi bizottságok - a védekezésben részt vevő szervek - a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek védekezési tevékenységét. Megyei szinten a védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait. A bizottság felkészülési és megelőzési feladatait megyei katasztrófavédelmi igazgatóság közreműködésével látja el. E feladatok ellátásában helyi szinten a polgármestert a pv. kirendeltségek állománya segíti, a tűzoltóságok mint azonnali beavatkozók és a polgári védelmi szervezetek mint másodlagos beavatkozó erők alkalmazása mellett. PV Kirendeltségek (Irodák) Helyi Védelmi Bizottságok Önkéntes Tűzoltóságok Polgármesterek Önkéntes tűzoltó Egyesületek Területi polgári védelmi szervezetek Települési polgári védelmi szervezetek Létesítményi Tűzoltóságok Munkahelyi polgári védelmi szervezetek

BÉKÉS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Igazgató-helyettes Koordinációs és Személyzeti osztály Minőség irányítási felelős Munka biztonsági felügyelő Polgári Veszélyhelyzet Kezelési Osztály Mentésszer- vezési Osztály Megelőzési Osztály A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a funkcionális szervezeti egységei mellett három szakmai osztályának működtetésével, valamint az alárendeltségében lévő helyi szerveinek irányításával látja el feladatait. Hazánkban a tűz elleni védekezés 4 szintjét különböztetjük meg: 1, önkéntes tűzoltóságok (ezek az ún. köztestületek) 2, hivatásos önkormányzati tűzoltóságok 3, létesítményi tűzoltóságok 4, állami tűzoltóság ( csak az országház ) Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény deklarálja, hogy az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az Önkéntes tűzoltó egyesületek az említett törvény hatálya alá tartoznak és jelenleg alábbi fő ismérvekkel rendelkeznek: A nevével ellentétben tehát, amint az a fenti felsorolásból is kitűnik, a jogi szabályozás szerint nem minősülnek tűzoltóságnak. Ugyanaz a társadalmi szervezetekről szóló törvény vonatkozik rájuk, mint más egyesületre. Nem részesülnek állami támogatásban, bevételeik a tagdíjakból, pályázatokból és az adott települési képviselőtestület által megszavazott támogatásból származik. Léteznek olyan egyesületek, amelyek csak hagyományőrző céllal alakulnak, de számos esetben az alapszabályukban rögzítik a tűzoltással kapcsolatos feladatok ellátását. Ezen egyesületek elsősorban az adott település önvédelmi képességét erősítik és kisebb településeken ők az egyetlen olyan szervezett erő, akik valamilyen veszélyhelyzetben mozgósíthatók. Békéscsaba Kirendeltség Orosháza Kirendeltség Szeghalom Kirendeltség Békéscsaba HÖT Szarvas HÖT Tótkomlós ÖT Gyula HÖT Orosháza HÖT Békés ÖT Békés PV. Iroda Mezőkovács- háza PV. Iroda Szarvas PV. Iroda Szeghalom HÖT Mezőkovács-háza HÖT Gyomaendrőd ÖT Gyula PV. Iroda Gyomaendrőd PV. Iroda Sarkad PV. Iroda

Megelőzési szakterület (hatósági és felügyelet) I. fokú szakhatósági jogkör II. fokú szakhatósági jogkör I. fokú hatósági tevékenység II fokú hatósági tevékenység Felügyeleti tevékenység SEVESO II. Irányelv I. fokú szakhatósági jogkör Pirotechnikai termékek felhasználása, tárolása (tűzijáték) Termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítésével kapcsolatos vízjogi eljárások Radioaktív anyag tárolás felhasználás engedélyezése nyitott sugárforrások tekintetében Életvédelmi rendeltetésű építmények, óvóhelyek építése, átalakítása, megszüntetése II. fokú szakhatósági jogkör A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság II. fokú szakhatóság minden olyan esetben, amikor a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok I. fokon szakhatóságként járnak el. Alapvető eljárások: építési engedélyezés, rendeltetésmód változás, használatbavétel, üzletműködési engedély, telephelyengedély. I. fokú hatósági tevékenység: Veszélyes áru közúti szállítása tekintetében rendelkezik az igazgatóság I. fokú hatósági jogkörrel, továbbá tűzvédelmi szakvizsgáztatási regisztrációval. II. fokú hatósági tevékenység: A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság II. fokú hatóság minden olyan esetben, amikor a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok I. fokon hatóságként járnak el. (Alapvető eljárások: beépítetett tűzvédelmi berendezések létesítésének engedélyezése, tűzvédelmi hatósági ellenőrzések, tűzvédelmi kötelezés, tűzvédelmi bírság kiszabása, tűzvizsgálat valamint tűzeseteket követő hatósági bizonyítvány kiállítása.) Felügyeleti tevékenység: KET szerinti SEVESO II. Irányelv: Egy felső küszöb értékű veszélyes üzem a Guardian Orosháza Üvegipari Kft.(360 t butánt tárolnak) és három alsó küszöb értékű veszélyes üzem IKR Bábolna Kardsokút műtrágya (4500 t) tároló telep, Kontirex Kft Csárdaszállás műtrágya (4500 t) tároló telep, Agrolinz Békéscsaba Kft. Békéscsaba műtrágya (4500 t) tároló telep.)

Mentésszervezési szakterület jelentősebb káresetek felszámolásánál segítség nyújtás megyei ügyelet működtetése tűzoltó képzés, továbbképzés gyakorlatok szervezése igazgatóságra háruló mentési feladatok koordinációja elkészíti a megyei Riasztási és Segítségnyújtási Tervet A mentésszervezési szakterület alapvetően a tűzoltóságok szakmai felügyeletét látja el. Ezen felül, össze kell hangolnia a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok azonnali beavatkozásait, a hosszan tartó káresetek felszámolásakor meg kell szervezni a kárhelyen együttműködő szervek tevékenységét, gondoskodnia kell a váltásról, utánpótlásról és a kommunikációról. Kapcsolatot tart a tűzoltásra és műszaki mentésre alkalmas önkéntes tűzoltó egyesületekkel és a mentésre szakosodott civil mentőszervezetekkel. A megyei igazgatóság ügyelete 24-72 órás munkarendben, a Szolgálati Utasításban meghatározottak szerint látja el a szolgálatot. Az okmány tartalmazza a készenlétbe helyezés során végrehajtandó feladatokat is. A megyei Ügyeleti Szolgálat a napi jelentési kötelezettsége az elvárások növekedésével kibővült, (Rendkívüli időjárás, térinformatika, RST, szerállapot nyilvántartás) melynek technikai működéséhez biztosításra kerültek szükséges feltételek. A megyei ügyelet szolgálati helyisége alkalmas Veszélyhelyzet Kezelési Központként funkcionálni, amely képes a megyei igazgató intézkedése alapján a tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok, a polgári védelmi feladatok megyei szintű összehangolására, koordinálására, állami szervekkel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel való kapcsolattartásra, információ-feldolgozásra, továbbításra, értékelő-elemző tevékenység ellátására. Oktatás: 40 órás, ÖTE parancsnoki, tűzoltó szakképző tanfolyam. Az igazgatóság, mint szakmai felügyelet nem csak a tűzoltóságok továbbképzését, gyakorlatait ellenőrzi, hanem az éles beavatkozások alkalmával is részt vesz azok felszámolásában. A mentésszervezési osztály 2008-2009-ben 3 alkalommal ítélte meg úgy a helyzetet, hogy az eset jellegéből és méretéből adódóan, átveszi az irányítást a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltóságoktól. A lakosság védelmének fokozása érdekében a tűzoltóságok a megyében lévő összes településre elkészítik a Riasztási Segítségnyújtási Tervét (RST), amely a legnagyobb káresemény felszámolásánál rögzíti a megközelítést, a segítségnyújtásra érkező erőket, a társszervek elérhetőségét és minden olyan egyéb adatot, amellyel biztosíthatjuk a lakosság számára a gyors és szakszerű beavatkozást.

Polgári Veszélyhelyzet Kezelési szakterület Veszélyforrások azonosítása; Védelmi tervezés; Polgári védelmi szervezetek megalakítása, felkészítése, alkalmazása; A lakosságvédelmi feladatok; Helyreállítási feladatok; Igazgatóság védelmi igazgatási feladatának ellátása; Kommunikációs rendszerek működtetése; Óvóhelyi védelem; Lakossági riasztási feladatok. Minden év őszén ciklikus visszatérő feladatként jelentkezik a települések besorolása, amikor azonosításra kerülnek a településeken a természeti és civilizációs veszélyforrások. Általános polgári védelmi és veszély-elhárítási tervrendszerének megyei és helyi elkészítése, az ezzel kapcsolatos lakosságvédelmi adattárak naprakészen tartása. A veszélyforrások típusának és a lakosság számnak megfelelően területi, települési, munkahelyi polgári védelmi szervezetek kerülnek létrehozásra, felkészítésre és indokolt esetben alkalmazásra. Az azonnali beavatkozó szerveken túl másodlagos beavatkozó szervként polgári védelmi szervezetek kerülhetek alkalmazásra polgári védelmi feladatok végrehajtására. Az igazgatóság helyreállítási feladata az önkormányzati tulajdonban esett károk, valamint az önkormányzati védekezési költségek, továbbá egyes esetekben katasztrófahelyzetben vagy tömeges károsodás esetén személyi tulajdonú ingatlanokban esett károk vonatkozásában jelentkezik. E feladatok elsősorban kárfelmérési, helyreállítással kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatokat jelentenek. Az igazgatóság védelmi igazgatással kapcsolatos fő feladatai: a döntéshozó szervek (MVB, Elnök, polgármester) részére nyújtandó döntés előkészítő tevékenység ideiglenes operatív szervek működtetésével. a megyei és helyi védelmi igazgatás szerveinek katasztrófavédelmi megelőzési feladatainak ellátása; Az Országos fejlesztésnek köszönhetően az eddig használt URH rádiórendszert váltotta fel az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR), 2009. július 1-től. A szakterület munkája a megyei együttműködők és az alárendelt polgári védelmi helyi szerveken keresztül kötődik és valósul meg a védelmi igazgatás rendszerében. Kiemelt feladata van a veszélyforrások azonosításában, a védelmi tervezésben és az ehhez rendelt irányítási és végrehajtási rendszerek előkészítésében és működtetésében.

Lakosság védelme érdekében beavatkozó erők Elsődleges Másodlagos Rendőrség Ágazati védekezésre lebiztosított közerő Mentőszolgálat Polgári védelmi szervezetek Tűzoltóság (HÖT, ÖT) Magyar Honvédség alakulatai Katasztrófavédelem (VFCS, ADR) Önkéntes lakosság A hazai védelmi rendszer szervezésének lényege, hogy lokális szinten alapterhelésre történik a védelmi erők- eszközök tervezése. A csúcsterhelésre történő védelmi szint tervezése indokolatlan és gazdasági oldalról lekövethetetlen, teljesíthetetlen. Gondoljunk csak a szárazság miatt kialakult erdő és avartüzes időszak, vagy a szélsőséges időjárási viszonyok következtében előállt vihar, ár és belvizes káresemények megnövekedett feladatai miatti kapacitás igényekre. Az országos napi tűz és káreseti események száma alapesetben átlag 140-180 eset, míg az említett szélsőséges esetek során a 450-620 eset. Ezért fontos és kiemelkedő súlyú a hazai védelmi rendszerben alkalmazott Riasztási és Segítségnyújtási Tervrendszer, mely a bekövetkezett nagyszámú, vagy térben, esetleg időben kiterjedt káresemények felszámolására tervszerűen rendelkezésre álló erők és eszközök rendszerét előre deklarálja. Az állampolgárok részére központi költségvetési forrásból biztosított fenti homogén rendszer szolgálja, de ugyanakkor maradéktalanul nem elégíti ki a védelmi rendszerrel szemben támasztott valós, de az is előfordul, hogy időnként túlzott elvárásokat. A védelemi „pajzs” ezen bizonyos rését hivatott kiegészíteni az önszerveződésen alapuló különleges mentési, biztosítási feladatok végrehajtására életre hívott önkéntesekből szerveződő speciális szakmai, illetve technika eszközrendszerekkel és ismeretekkel bíró szakmai csoportosulás. OSSKI: Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet. Sugárzó anyag jelenlétében történő beavatkozásoknál van jelen és végez hiteles méréseket a környezetben (talaj, levegő stb.) Önkéntes Mentő szervezetek (Rövid készenléti idejű) Hosszú készenléti idejű speciális mentő szervezetek Ágazati szervek egyéb beavatkozó egységei MÁV Vegyi elhárító szervezete OSSKI készenléti szolgálata

POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK a lakosság felkészítése a magatartási szabályokra; a polgári védelmi szervezetek létrehozása; a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás; az egyéni védőeszközökkel történő ellátás; az óvóhelyi védelem; a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme; az elsötétítés, a fényálcázás; a kárterületen történő felderítés; a polgári védelmi tervezés, szervezés; a települések veszélyeztetettségének felmérése; közreműködés.

ÖNKÉNTESEK SZEREPVÁLLALÁSA A KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN Eü. segélynyújtás Légi mentés A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény A polgári védelem alapvető céljai közé tartozik, hogy elősegítse - a fegyveres összeütközés, - katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvását, az életben maradás feltételeinek biztosítását, valamint védekezésre való felkészítést. A célhoz kapcsolódó feladatok végrehajtása ma már elképzelhetetlen az önkéntesek szerepvállalása nélkül. A karitatív szervezetek közös jellemzője, hogy magasan képzett, speciális feladatok végrehajtására alkalmas önkéntesek segítik a munkát. Azt a munkát, amelyet az elsődleges beavatkozók, elsősorban a tűzoltóság és a mentő szolgálat szakemberei végeznek. E szervezetek munkái egy elhúzódó védekezési tevékenységnél az azonnali beavatkozó erők munkáját követően és a hosszú készenléti idejű szervezetek alkalmazhatósága között jelentkezik. Ilyen szervezetek pl. kutyásmentők, légimentők, vizimentők, alpin mentők, egészségügyi és mentál higiéniás elsősegélynyújtók, és elsősorban a tűzoltó egyesületekre támaszkodó műszaki mentő és egyéb tűzoltó egységek. Műszaki mentés Vizi mentés

Körös Mentőcsoport Az a katasztrófák elleni védekezés irányításáról szóló törvény kimondja, hogy az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek segítséget nyújtanak, együttműködnek, ha erre vonatkozó hajlandóságukat kinyilvánítják. A jogszabály alapján a civil szervezetek tagjai önként vállalhatják a közreműködést, beosztásuk és felkészítésük a polgári védelemről szóló törvény , és annak végrehajtására kiadott 55/1997. (X. 21.) BM rendeletben foglaltak szerint történik. Ilyen önkéntes vállaláson alapszik a megyében megalakított Körös Mentőcsoport létrehozása, melyet a Békés megye képviselőtestülete 2009. július 03.-án kelt határozatával támogatott. A szervezet társadalmi és karitatív szervezetek, valamint gazdálkodó szervek állományából illetve speciális esetekben állami és polgári szervek felkért szakértőiből tevődik össze, akik az önkéntesség, a fizikai alkalmasság és szakmai felkészültség alapján megfelelő kiképzés és felkészítés mellett képesek a feladatok ellátására. Szervezeti formáját tekintve a Körös Mentőcsoport (KMCS) területi polgári védelmi szakalegység, mely biztosítja a megyei közgyűlés elnökének kompetenciáját, másrészről biztosítja a bevont erők és eszközök jogvédelmét.

Körös Mentőcsoport Vezetési komponens Kutatási Komponens - Mentési Komponens Egészségügyi komponens Logisztikai komponens A mentőcsoport alapvető célja olyan komplex rendeltetésű önkéntes mentőcsoport felszerelése, működtetése, alkalmazási feltételeinek folyamatos biztosítása, amely megfelelő vezetés, hivatásos szervek által történő operatív irányítás és logisztikai biztosítás mellett alkalmas különböző mentési tevékenységek végrehajtására Magyarországon és külföldön egyaránt. A mentőcsoport a nemzetközi ENSZ INSARAG Irányelvek szerinti komponensekből áll: - Vezetési komponens (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) - Kutatási Komponens (területi polgári védelmi szervezeti forma) - Mentési Komponens (területi polgári védelmi szervezeti forma) - Egészségügyi komponens (területi polgári védelmi szervezeti forma) - Logisztikai komponens (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) Az így megalakított Körös Mentőcsoport a vezetési és logisztikai kompetenciákon kívül Műszaki mentő felderítő, tűzoltó Kutyás kutató-mentő Légi felderítő Víz alatti és felszíni kutató-mentő Alpin mentő Egészségügyi ellátó (Elsősegélynyújtó és mentál higiéniás) képességekkel rendelkezik.

multilaterális kapcsolati rendszerben (EU, NATO, ENSZ) A nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtás formája és módja alapvetően három szervezési rendszerben működhet: multilaterális kapcsolati rendszerben (EU, NATO, ENSZ) regionális, trilaterális együttműködés keretében, együttműködési megállapodások alapján bilaterális, kétoldalú együttműködési magállapodások, egyezmények alapján A civil szervezetek alkalmazása a katasztrófák elleni védekezés megszervezéshez igazodva jelenthet helyi, területi, országos és nemzetközi együttműködésből adódó feladatot. A hazai alkalmazások a védelmi igazgatás döntéshozóihoz, vezetőihez köthetőek. A polgármesterekhez, megyei közgyűlés elnökeihez. Nemzetközi szinten az együttműködés az ENSZ és a NATO humanitárius segítségnyújtási programjaiban, a tagállamok szerepvállalásával valósul meg. Hazánk a kétoldalú katasztrófa segítségnyújtási megállapodásokban is kötelezettséget vállalt segélycsapatok küldésére. Az elmúlt években számos speciális szakismeretekkel rendelkező szerveződés ajánlotta fel képességét nemzetközi segítségnyújtás érdekében, melyek elsősorban határmenti együttműködésből adódó katasztrófa segítségnyújtási feladatokban jelent meg mind a felkészülés, mind a beavatkozás területén. A multilateirális együttműködésből adódó végrehajtott feladatokat tekintve megállapítható, hogy kormányzati segítségnyújtásként számos alkalommal nyújtottak segítséget magyar civil mentő szervezetek nemzetközi kárterületen. A teljesség igénye nélkül: 2004-2005-ben a szökőár sújtotta Sri Lankán, 2006-ban az árvízzel elöntött Romániában és Szerbiában, 2009-ben a földrengés sújtotta Indonéziában, majd 2010-ben Haiti térségében.

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között 2003. április 9-én került aláírásra a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény (2004. évi LXXXI. törvény). A fenti egyezményben foglalt együttműködés gyakorlása és tesztelése érdekében első alkalommal 2005-ben került sor Együttműködési gyakorlat megtartására az Arad Megyei Veszélyhelyzeti Igazgatóság és a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság között 2005. október 20.-án Romániában, Kisjenő, ALKOA üzem területén. A gyakorlatok folytatódtak: 2006. november 03.-án Battonya térségében, a MOL Rt. Upstream Hazai Termelési Tárolási Üzletág Orosházi Bányászati Üzem telepén és a Battonyai SOS Gyermekfaluban; 2007. november 22-én Arad városában TAKATA gyár területén; 2008. november 12-én a Gyulai Húskombinát üzemegységében.

Köszönöm a figyelmet!