Minőségi oktatás, versenyképesség, oktatási innováció A Microsoft magyarországi innovációs napja Magyar Tudományos Akadémia 2009 november 30 Halász Gábor.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Működhet-e hatékonyan a társadalmi ügyek piaca? Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár Budapest, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért.
Advertisements

A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon A Magyar Tudomány Hónapja Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Microsoft Üzleti Megoldások Konferencia Az informatika szerepe a vállalati kultúra és versenyképesség javításában Dr. Kornai Gábor AAM Tanácsadó.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Innovációmenedzsment. A század jellemzői Az innováció marginálisból központi jelenséggé válik A gazdaság tercierizálódik (szolgáltatás-gazdaság)
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
Vállalkozásunk külső, belső kapcsolatrendszere és értéklánca
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban. Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai
A Kaposvári Egyetem innovációs tevékenysége – Dráván innen, Dráván túl
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A Lisszaboni Stratégia célja 2000-ben ambicionáltuk: « a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban „Adatalapú döntéshozatal.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
A vidéki tér sikertényezői
Legjobb_kor. Az eMunka, dMunka, sikeres alkalmazásának társadalmi és technológiai feltételei megteremtődtek. dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás Egy kísérleti projekt tapasztalatai Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért 2010.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
Innováció ösztönző együttműködések kiépítése Dél-kelet-európai térség országaiban SET GIFT.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
INNOVÁCIÓ: ESÉLY A FELZÁRKÓZÁSRA PÁLINKÁS JÓZSEF Az MTA Elnöke.
Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására
Avagy Microsoft Magyarország Innovációs Napja Budapest, november 30. – MTA Eszes Gábor.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
A felsőoktatás fejlődését alakító globális trendek „ Magyar Felsőoktatás 2014” konferencia „Fokozatváltásra várva???” Budapesti Corvinus Egyetem Budapest,
Nemzeti Technológiai Platform a
Innováció az oktatásban – innováció a gazdaságban Készítette: Szabó Gábor Szeged, szeptember 21.
Emberi erőforrás fejlesztési operatív program
ELTE Innovációs Nap 2016 Innováció és partnerség az oktatási ágazatban: az ELTE PPK EDiTE-EJD H2020 programjának perspektívája és gyakorlata Halász Gábor.
ZALA MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Nagy András Ügyvezető igazgató.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
Új innovatív beszerzési modellek (PcP – Pre-Commercial Procurement) és alkalmazásuk Fenntarthatóság és energiahatékonyság a közbeszerzési eljárásban Miskolc,
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
A magyarországi K+F politika
Ez az előadás „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” („Innova kutatás” - OTKA/NKFIH azonosító: )
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Intézményi szintű oktatási innovációk Magyarországon: az óvodáktól a doktori iskolákig Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER május Halász.
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
„Aperitif” Innovációs potenciál az Arany János Kollégiumi és Kollégiumi Szakiskolai Programba programban AJKP-AJKSZP ORSZÁGOS TANÉVNYITÓ Kiskunfélegyháza.
Az intézményi pedagógiai innováció A református köznevelési intézmények vezetői és fenntartók képviselői számára szervezett intézményvezetői konferencia.
Előadás másolata:

Minőségi oktatás, versenyképesség, oktatási innováció A Microsoft magyarországi innovációs napja Magyar Tudományos Akadémia 2009 november 30 Halász Gábor ELTE PPK - OFI

Versenyképesség, oktatás és innováció Mást jelent ma az innováció. –Az innováció lett nemcsak a versenyképesség, de a társadalmi problémamegoldás legfontosabb eszköze is –Az innovációról való gondolkodásunk jelentősen átalakult: új globális stratégia jött létre – fontos következtetésekkel az oktatás számáraúj globális stratégia jött létre – fontos következtetésekkel az oktatás számára Innováció és oktatás: a kapcsolatuk megváltozottkapcsolatuk megváltozott Mi lehet a minőségi innováció motorja az oktatásban? ( az üzleti partnerek szerepe) az üzleti partnerek szerepe

Konklúziók tudományos és technológiai oktatásAz oktatási ágazat (hasonlóan más közszolgáltatásokhoz) csak új saját innovációs stratégiával tud választ adni az ágazat problémáira (beleértve ebbe a tudományos és technológiai oktatás problémáinak a megoldását is) Az oktatási ágazat saját innovációs stratégiájának is az innovációról való új gondolkodásunkra kell épülnie

Konklúziók A minőségi innováció legfontosabb forrását ma a tanulásipar vállalkozásai alkotják Az oktatás megújításában zajló globális verseny nyertesei azok az országok lesznek, amelyek a közszféra és az üzleti szféra között konstruktív partnerséget tudnak kialakítani

Köszönöm a figyelmüket!

Az innovációról való gondolkodásunk átalakulása Új globális innovációs stratégia Az oktatás számra különösen releváns elemek: –Az általános emberi kompetenciáknak meghatározó szerepe van (pl. ami ahhoz kell, hogy tanuló szervezetekben tudjunk dolgozni) –Minden kvalifikációs szint számít (az egyszerű munkát végzők is partnerek az innovációban) –Minden ember számít (a kliensek, a használók, a vásárlók szerepe asz innovációban) –A közszférában zajló innováció kiemelt szerepe (pl. közigazgatás, foglalkoztatás, és persze az oktatás)A közszférában zajló innováció kiemelt szerepe –Az üzleti szféra szerepe (a közszférában is ez lehet az innováció egyik motorja)

Oktatás és innováció az innovációban az oktatásban az oktatás szerepe az innováció szerepe A megszokott innovációs gondolkodás Az elhanyagolt dimenzió

Az OECD új innovációs stratégiájának öt pillérje (2009) Az emberek képessé tétele az innovációra (Empowering people to innovate) Az innováció alapjainak stabilizálása (Anchoring the foundations for innovation ) Az innovációba történő hatékony befektetés (Investing in innovation and reaping its returns ) Az innováció felhasználása a globális kihívások megválaszolására (Applying innovation to address global challenges ) Az innovációs rendszerek kormányzásának javítása (Improving the governance of policies for innovation )

OECD ajánlás A kormányoknak olyan rendszerszerű (systemic) innovációs stratégiákat kell megfogalmazniuk a közszféra legfontosabb területeire, így az oktatásra és az egészségügyre, amelyek túlmennek a kisebb pilot és kísérleti programok támogatásán. Forrás: OECD innovációs stratégia, policy elvek (2009)

Intel® Education Initiative Innovation Odyssey Több száz konkrét innováció: részletes esetleírások

Intel® Education Initiative Az érintett országok száma50 A képzést kapott tanárok es vezetők száma (50 országban 6 millió (+ 3 millió a cél) Ingyen letölthető tanulást segítő innovatív digitális anyagok Több száz Elért tanulók száma (10 országban)898 millió Eddigi ráforditás1 milliárd USD Forrás: Intel 2008 Corporate Responsibility Report

Partners in learning (Microsoft) Koherens innovációs modell (Mihael Fullan) Erre épülő akciók és innovációs programok sokasága „A partnerek a tanulásban megpróbálja bevonni a döntéshozókat az oktatási változások természetének a feltárásába…” (Forrás: Partners in learning Progress report 2007)

Partners in learning (Microsoft) Érintett országok száma112 A képzést kapott tanárok es vezetők száma 6,8 millió Az innovatív hálózatokba regisztrált tanárok száma (86 országból) 1,9 millió Elért tanulok száma169 millió Eves ráforditás (10 éven keresztül)50 millió USD Forras: Kozvetlen vallalati kozles (2009, november)

Cisco Global Education Stratégiai gondolkodás az oktatási innováció céljairól és természetéről Az innovációhoz szükséges képességek és tudás építése, a vezető képességek fejlesztése Web 2.0 tudásmenedzsment és globális hálózatépítés oktatási vezetők körében

A legaktívabbak globális partnersége (IT cégek, kormányok és oktatástudomány)

Mi változott? Az egész életen át tartó tanulási rendszerek megnyíltak a piaci szereplők előtt „Intelligens marketing” (a kereskedés és a tanulás minden szektorban összekapcsolódott) A tudásipar korábbi szereplői a tanulásipar szereplőivé váltak Az üzleti szféra minőségi tanulási termékek sokaságát hozta létre Az oktatási ágazat innovációs rendszerébe beléptek az üzleti szereplők és ennek nyomán új innovációs mechanizmusok alakultak ki