A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 10 ÉVE MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPEST, 2011. 11. 24.

MTA – Budapest, 2011. 11. 24. Nyelv és oktatás anna.kollath@uni-mb.si

Előzmények A Termini Kutatóhálózat partnerintézményeinek és kutatóinak kezdettől kiemelt kutatási területe a nyelv és oktatás különböző szempontú összefüggéseinek vizsgálata. A magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében – az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztálya által szervezett korábbi közös programnak része volt a határon túli magyar közösségek anyanyelvi oktatási rendszerének felmérése, leírása

Oktatáskutatás Soha nem veszít aktualitásából – a külső körülmények megváltozásával új dimenziókkal bővül, más kontextusokba helyeződik. Kárpát-medencei körkép: kétnyelvű oktatási programok – ezek többfélék lehetnek. Elsősorban abban különböznek egymástól, hogy segítik-e, s ha igen, milyen mértékben az anyanyelv megőrzését, az anyanyelvi kompetenciák fejlesztését.

Oktatáskutatás A Kárpát-medencei magyar kisebbségek (etnikai/kulturális) identitásának – tömbben és szórványban egyaránt – legfontosabb eleme az anyanyelv (Gereben 1998). A kisebbségi közösségek megmaradásában, etnolingvisztikai vitalitásuk megtartásában (a revitalizációban) az anyanyelvi és az anyanyelvű oktatásnak meghatározó szerepe van.

Oktatáskutatás A határon túli magyar közösségeket eltérő számbeli arányuk, más-más társadalmi és szociokulturális környezetük, léthelyzeteik, sorseseményeik különbözősége ellenére azonos cél vezérli oktatási rendszerük kialakításában. Minden nemzeti közösség úgy próbálja megválasztani oktatási programját – az adott nyelvi és nem nyelvi helyzet megszabta lehetőségek vonzásában és választásában –, hogy a diákok az anyanyelv dominanciájának megtartásával (funkcionális) kétnyelvűvé váljanak. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az állam által működtetett oktatási (és egyéb) intézmények rendszerint a többségi nemzet igényeit tartják szem előtt – még hibátlannak tűnő jogi szabályozás mellett is, s a többségi lakosság céljai általában eltérnek a kisebbségek céljaitól.

Kutatástervezet 2003: Illyefalva (kemény mag) 2004. április 23. Budapest: Az MTA Határon Túli Kutatóállomásainak találkozója → kutatóhálózat Korpuszépítés, szótármunkálatok, oktatás Oktatás: A kisebbségi oktatás jogi, intézményi és nyelvi helyzetének, feltételeinek vizsgálata → tanulmánykötet (elmélet ) + empirikus kutatás (reprezentatív minta; kérdőívek , feladatlapok) A nyelvi irodák (kutatóállomások) kiegészülnek a kisrégiós (egyéni) kutatóhelyekkel

MTA ENKI Jelen voltak: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet: Bartha Csilla, Nádor Orsolya, Szarka László Gramma Nyelvi Iroda: Szabómihály Gizella, Lanstyák István, Simon Szabolcs, Pintér Tibor Szabó T. Attila Nyelvi Intézet: Péntek János, Benő Attila, Becze Orsolya LIMES: Csernicskó István, Márku Anita Magyarságkutató Tudományos Társaság: Papp György Muravidéki kutatóhely: Kolláth Anna Oktatáskutatás: Bene Annamária A megbeszélés egyes részein meghívott vendégként jelen voltak: Kenesei István, Tolcsvai Nagy Gábor

Kötet Oktatási kötet (szerkesztői: Bartha Csilla és Péntek János) – megjelenik: 2012. január (Nádor Orsolya, Hattyár Helga) Országtanulmányok : Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Ausztria Szlovénia

A tanulmányok tartalma és szerkezete I. Az iskola mint közigazgatási egység/intézmény (egy-egy tanulmány kb. 50%-a) hivatalos kisebbségi oktatás, törvényi keret, oktatásirányítás statisztikai trendek értelmezése a magyar iskola mint intézmény (közigazgatási, gazdasági és szakmai irányítás; önálló rendszer-e) oktatási szintek és iskolatípusok tantervek, tankönyvek (a tankönyvírás intézményi háttere, hivatalos tanterv vs gyakorlat)

A tanulmányok tartalma és szerkezete II. Az iskola mint a magyarnyelv-használat színtere hogyan működik nyelvileg az oktatás (hivatalosan és a gyakorlatban) – anyanyelvi, anyanyelvű, többségi nyelvű, két(tan)nyelvű oktatás az anyanyelv és az irodalom oktatásának nyelvi formái (nyelvek és nyelvváltozatok az oktatásban) a többi tantárgy oktatásának nyelvi formái az államnyelv oktatásának formái az idegen nyelvek oktatása

A tanulmányok tartalma és szerkezete III. Iskolaválasztás: a magyar nyelv erősítésének lehetőségei és korlátai az iskolában Mi motiválja az iskolaválasztást? (Összegyűjteni és összevetni az ezzel kapcsolatos létező eredményeket is!) Mi a szerepe ebben a nyelv(ek)nek? A szülők reakciói.

Folytatás, stratégiai kutatási programcsomag – 2009→ A TERMINI kutatási programtervezetének IV. pontjaként: Az oktatás nyelvi kérdései 1. alprogram: Nyelv, oktatás, nyelvoktatás: problémák, kihívások, megoldási lehetőségek Az anyanyelvi nevelés A kétnyelvűsítés, nyelvoktatás A kisebbségi köz-, szak- és felsőoktatás nyelvi erőforrásai, minőségbiztosítás

Folytatás, stratégiai kutatási programcsomag – 2009→ 2. alprogram → Adalékok az oktatáskutatáshoz: pszicholingvisztikai vizsgálatok a szórvány körében (A mentális lexikon elérése, megakadásjelenségek vizsgálata a Kárpát-medence és Magyarország szórványközös ségeiben) → Programfelelős: Nádor Orsolya, Szoták Szilvia

Az anyanyelv a magyar nyelv mint tantárgy tartalmi megújítása (a nyelv változatossága, a nyelvi tolerancia, a nyelvi emberi jogok, a nyelvi kontaktusok kérdéskörének megjelenítése az oktatásban) a vernakuláris/regionális nyelvváltozatok használatának bátorítása az oktatási programokban, „kontaktusnyelvjárás-barát” anyanyelvi oktatási rendszerek kidolgozása, ehhez kapcsolódó oktatási anyagok készítése, beemelése az oktatási rendszerbe és a pedagógusképzésbe, -továbbképzésbe a szórványközösségek igényeitől függően nyelvi revitalizációs oktatási programok támogatása (módszertan, oktatási anyagok), pl. Moldvában, Dél-Erdélyben, a kárpátaljai Felső-Tisza-vidéken, a nagyvárosi szórványokban az anyanyelvi nevelés szemléletének, módszereinek felmérése, az anyanyelvi tantervek és tankönyvek elemzése.

Kétnyelvűsítés, nyelvoktatás az egyes országok/régiók anyanyelv- és államnyelv-oktatási programjainak leírása, elhelyezése a nemzetközi oktatási tipológiában az államnyelv eredményes oktatását elősegítő oktatási segédanyagok kidolgozása, kétnyelvűsítési programok készítése a kétnyelvű oktatás tanulmányozásában az anyanyelv–második nyelv–idegen nyelv viszonya → a viszony szocio- és pszicholingvisztikai összefüggéseinek vizsgálata hatékony kétnyelvű szakképzési programok kidolgozása a közösségben működő kétnyelvű szocializációs modellek leírása, elemzése

Kétnyelvűsítés, nyelvoktatás szövegértési vizsgálatok elvégzése az egyes régiókban, az eredmények összevetése egymással és magyarországi adatokkal az oktatás nyelvi erőforrásai → a többnyelvűség és az oktatás → a többségi nyelv elsajátítása és az anyanyelv megőrzése: a két szempont „összeegyeztetésének” esélyei és lehetőségei a magyar mint idegen nyelv/második nyelv oktatásának esélyei, lehetőségei és módszerei az egyes kisebbségi régiókban

Köz- és felsőoktatás, minőségbiztosítás a globalizáció és az oktatás összefüggései: az oktatás szerepe a minőségbiztosításban, a határon túli magyar oktatás szerepe a horizontális és vertikális mobilitás biztosításában; a bolognai folyamat → a határon túli magyar felsőoktatás kihívásai magyarországi diákok a határon túli magyar egyeteme- ken, ill. a határon túli magyar diákok a magyarországi felsőoktatásban magyar nyelvű romák a határon túli magyar iskolákban  

A jelent kutatva a jövőről A magyar tannyelvű iskolák fennmaradása (az asszimiláció lassítása) szempontjából nagyon fontos, hogy azok piacképes tudást nyújtsanak, hogy egyértelműen kimutatható legyen: a magyar iskolákban végzett diákok jobban érvényesülnek, mint az államnyelven tanuló magyar anyanyelvű társaik. Ez a muravidéki kétnyelvű oktatás vonatkozásában: a magyar1-re járók „többletlehetőségei” a magyar2-re járókhoz viszonyítva.

A jövő Ehhez kell: a magyar tannyelvű iskolák – a kiváló anyanyelvi tudás mellett – jó színvonalú államnyelvi és idegen nyelvi képzést biztosítsanak a muravidéki kétnyelvű oktatásban az anyanyelv dominanciája jobban érvényesüljön, a szaktantárgyak oktatásában a két nyelv egészséges aránya alakuljon ki – a meglévő helyzet ne legyen rosszabb

A jövő A fenti kutatási problémák felvetése által (és megfelelő – anyagi és erkölcsi – támogatás esetén a konkrét kutatási programok révén) közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a határon túli magyar közösségek nyelvmegtartásának egyik legfontosabb tényezője, az oktatás vonatkozásában megbízható adatokkal, ismeretekkel rendelkezzünk. → fehér foltok Oktatásstratégiák.

Fehér foltok milyen színvonalúak a határon túli oktatási intézmények (az adott állam többségi iskoláihoz, a magyarországi intézményekhez, illetve egymáshoz viszonyítva) milyen nyelvoktatási programokat alkalmaznak a kisebbségi régiók különböző oktatási intézményeiben milyen szemléletben és hatékonysággal folyik az anyanyelvi nevelés a kisebbségi magyar tannyelvű/kétnyelvű iskolában milyen eredményességgel oktatják az államnyelvet és az idegen nyelveket ezekben az intézményekben hogyan alakul a két nyelv dominanciája a kétnyelvű oktatásban kétnyelvű tankönyvek – tankönyvfordítások

ISNYI Imre Samu Nyelvi Intézet (UMIZ, Alsóőr) – a TERMINI részeként – a kisrégiós nyelvészeti kutatásokat fogja össze → www.umiz.at

Illyefalva 2003

Illyefalva 2003

Illyefalva 2003

Illyefalva 2003

Illyefalva 2003

Illyefalva 2003

Illyefalva 2003

Csernaton 2003

Illyefalva 2004

Illyefalva 2004

Debrecen 2010

A tudomány az oktatásért – az oktatás a tudományért Muravidék Bokor József 2009. Nyelviség és magyarság a Muravidéken. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Zágorec-Csuka Judit szerk. 2009. Lét és nyelv; Nyelv, identitás, irodalom. Tanulmánykötet. Lendva: Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Kolláth Anna szerk. 2009. A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada. Maribor: ZORA 68.

A tudomány az oktatásért – az oktatás a tudományért Muravidék Jožefa Herman, Tatjana Sabo szerk. 2010. Drug z drugim – Együtt egymásért 1959–2009. Ob 50-letnici dvojezičnega šolstva na narodnostno mešanem območju v Prekmurju – A kétnyelvű oktatás 50. évfordulója a nemzetiségileg vegyesen lakott Muravidéken. Lendava/Lendva. Lucija Čok ur. 2010. Izobraževanje za dvojezičnost v kontekstu evropskih integracijskih procesov. Učinkovitost dvojezičnih modelov izobraževanja v etnično mešanih okoljih Slovenije. Koper: Založba Annales – hatékonyság

Hangsúlyok – Muravidék Adott és … mindkét nemzeti közösségé eredményei, hatékonysága és hiányosságai csak ebben a kontextusban értelmezhetők hitelesen többletérték a közös kultúra → csak a két nyelv együttesen lehet ennek hiteles hordozója saját értelmiségi réteg ... elvett az anyanyelv dominanciája csorbul – nyelvvisszaszoruló helyzet

Konkrét lehetőségek, törvényi keretek – Muravidék A Fehér Könyv második változata (1995-ben az első; a készülőben megfelelő hangsúlyt kap a kétnyelvű oktatás is) A kétnyelvű középiskola kivitelezési utasítása – szakmai viták; a beiratkozás feltételei) Az átfogó nemzetiségi törvény (a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottsága) – az elmélet és a gyakorlat közti szakadék „feltöltése” Többnyelvűsítés: az első idegen nyelv korai oktatása (az első harmadban; Pártosfalva: német) – a második idegen nyelv bevezetése a harmadik harmadban

A kétnyelvű iskolák tanárai e-kompetenciáinak fejlesztése A szlovén oktatási minisztérium nyilvános pályázata A Tanszék konzorciális partnerként közösen a MMÖNK-val és az MNMI-vel Projekt a muravidéki kétnyelvű oktatás megújítására Költségvetés: 1 000 000 euró (EU: 85%, költségvetés: 15%) Futamidő: 2011. 10. 01-től 2013. 08. 31-ig

A kétnyelvű iskolák tanárai e-kompetenciáinak fejlesztése ) A közoktatásban tanító pedagógusok szakmai és nyelvi (e-)kompetenciájának fejlesztése 2) Online szótárak és oktatási anyagok tantárgyanként – építve a kevés meglévőre 3) A magyar mint második nyelv tanításának megoldásai (innovációk, revitalizációs lehetőségek) 4) A magyar nyelv és kultúra promóciója a kétnyelvű területen kívül – egynyelvű diákok megnyerése a kétnyelvű oktatás számára

Egy évtized történései – többletérték „Intelligencia és oktatás, amelyet nem fűt át emberszeretet, semmit sem ér.” Daniel Keyes: Virágot Algernonnak