Az integrált nevelés-oktatás fajtái és szintjei

Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb formája csak az épület közös, a gyerekek között nincs kapcsolat ez is a szegregálás egy formája marad pl.: kisegítő osztály működik az általános iskolában

Szociális integráció: a többségi intézményben elhelyezett akadályozott csoportot tudatosan egyesítik a kortársközösséggel az óvodában a foglalkozásokon kívüli, az iskolában a tanórákon kívüli időben 2 fokozat különíthető el: az együttnevelés időszakos és esetleges: kirándulások, rendezvények során a csoportok találkozása rendszeres, folyamatos: mindig együtt zajlik az óvodában a szabad játék, a séta, iskolában közös asztaloknál folyik az étkeztetés, közös sporttevékenység

Funkcionális integráció: a legmagasabb szint együtt fejlesztik a gyermekeket az óvodai foglalkozásokon vagy az iskolai tanórákon 2 fokozat különíthető el

részleges integráció: az idő egy részében van együtt az adott gyerek vagy csoport a többiekkel a párhuzamos csoportok/osztályok órarendje tudatosan tervezett: testnevelés idejére egyes gyermekek rendszeresen csatlakoznak a többségi csoporthoz, bizonyos tantárgyakat a párhuzamos többségi osztályban tanulja, a teljes csoport is beolvadhat 1-1 foglalkozásra a többségi csop-ba

teljes integráció: az együttnevelés igazi célja a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi óvodában vagy iskolában tölti

Az integrált nevelés-oktatás feltételei Objektív tényezők: gyógyászati segédeszközök, amelyek szinte nélkülözhetetlenek a mozgáskorlátozott és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében pl.: kerekesszék, hallókészülék osztálylétszám speciális taneszközök az épület hozzáférhetősége pl.: akadálymentesítés

módszerek pl.: differenciálás Szubjektív tényezők: a fogadó pedagógus tanterv, tananyag kellően rugalmas, valamennyi gyermek számára, amennyire lehet hozzáférhető legyen Magyarországon a NAT fogalmazza meg módszerek pl.: differenciálás

a gyermek szülei: kiemelkedő az integrációs folyamatokban, rájuk kell számítani a beilleszkedésnél, a sikereket, kudarcokat folyamatosan figyelniük kell, ők a pedagógusok napi informátorai, folyamatos segítségükkel, a gyermekekkel töltött napi együttlét során annak egyenletes fejlesztését az iskolában, a nehézségek csökkentését a tanulás ellenőrzésével érhetik el.

a gyermek: meghatározó tényező fogyatékosságának súlyossága könnyíti a beilleszkedést, ha szorgalmas, figyelmes, nyitottabb személyiség

a csoport- vagy osztálytársak nagymértékben hátráltathatják, illetve megkönnyíthetik az integráció folyamatát szinte nem jelent gondot a másság, ha a pedagógusok kellő információt adnak, meg kell ismertetni a fogyatékosságot, meg is élhetik azt érdemes a gyógyászati segédeszközök működését, rendeltetését megismertetni velük a társak megtanulják a fogyatékosokkal való együttélést és a segítségnyújtást, empátiát

Az inklúzióról bővebben alapvetően más pedagógiai szemlélet az egyént az adott tulajdonságai szerint értékeli, ahelyett, hogy megkísérelné vele elfogadtatni az adott feltételeket célja, hogy valamennyi gyermeket a lakóhelyéhez közeli intézménybe vegyék fel, amelyek mindegyike felkészült erre a feladatra újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit megvalósul az iskolarendszer általános fejlesztése (a sérültek esetében is) a sérült gyermeket valóban szociálisan is befogadja az intézmény közössége

fejlődő, erősödő öntudat az egyéni különbségeket figyelembe veszik gondok estén a pedagógusnak is változnia kell a gyógypedagógus partner a megoldásban szemléletváltás a teljes tantestületben (nyitott iskola) az érzelmi célokra és a kognitív eredményekre ugyanakkora hangsúly van fektetve

egyéni differenciálás: a pedagógus minden gyermekben a speciálisat, az egyedi tulajdonságait keresi számára természetes, hogy a legtöbb gyereknek valamikor, valamilyen témában nehézségei akadnak az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni minden gyermeket képességei szerint kell terhelni

differenciálni lehet: a szervezési keret szintjén: iskola, osztály, tanóra, tanegység a kimenet és a folyamat szempontjából módszertanilag: a téma, gyermeki érdeklődés, megkövetelt szint, közvetítési mód, tanulói reakciók típusa, a tanári segítségnyújtás ideje stb. szerint

a differenciálásban fontos szerepe van a pedagógus eszköztárának és személyiségének: a tanítási program érdekes, sokoldalú legyen a feladatok az egyéni tanulási stílusnak és ütemnek feleljenek meg el kell fogadni a teljesítményszintek széles sávját lehetőségek széles körének biztosítása olyan tananyag, tanulási helyzet kialakítása, amelyek valós problémák megoldására, kockázatvállalásra és választási helyzetekre épülnek a tanulókat ösztönözze az együttműködésre, a mérlegelésre, a kölcsönös tiszteletre

az önálló életre és önfenntartásra nagyobb esély van ne mondja meg a tanulónak, hogy mit, hogyan kell tenni, legyen inkább bátorító, együttérző az önálló életre és önfenntartásra nagyobb esély van magasabb iskolázottság

Spontán integráció külön szintet alkot nem áll fenn tudatos integrációs szándék a szülő a többségi intézménybe íratta be gyermekét, az óvoda és iskola nem áll ellen ebben az ügyben a szülő nem járt a szakértői bizottságnál nem segít a gyógypedagógus, így a pedagógus igyekszik megoldani a problémákat az enyhébb fogyatékossági típusoknál sikeres lehet a beilleszkedés, de rosszabb esetben csak megtűri a gyermeket a pedagógus

Az integráló és inklúzív intézmények Integráló oktatási intézmény minden olyan óvoda, általános iskola és középiskola, amelyben a SNI gyermekeket együtt nevelik a többiekkel. Integráló bölcsőde a sérült gyerekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését is végezhetik, illetve 6 éves korukig fejlesztő felkészítésben is részesíthetik őket az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet feladatköre az ország bölcsődéinek szakmai irányítása

Integráló óvoda / iskola módszer, óraterv nem változik frontális, teljesítményorientált stílus a gyógypedagógusra hárul minden feladat

Inklúzív óvoda / iskola Módszer, óraszervezés nem hagyományos Differenciálás Gyógypedagógus partner a megoldásban