Magyar felvilágosodás

Magyarország a 18. században

Komárom

Dereglyehíd Buda és Pest között

A város a Gellért-hegyről

Pest-Buda

Pozsony

Felvilágosult abszolutizmus Mária Terézia halála (1780) után trónját fia, II. József foglalta el. A felvilágosodás híve, birodalmát is ebben a szellemben akarja kormányozni – „kalapos király” Törekvéseivel szemben megoszlott a magyar nemesi közvélemény: Jozefinisták – a birodalmi centralizációt racionális okokból elfogadók köre, elismerték az átalakítás szükségességét (egyházkorlátozás, szerzetesrendek feloszlatása) Nemesi ellenállás – szembekerült a királlyal, mert a magyar alkotmányt figyelmen kívül hagyta, országgyűlés és törvények nélkül rendeletekkel kormányzott, nyelvrendelet II. József halála előtt három kivételével visszavonta rendeleteit. Lipót, a Toscanából érkezett új uralkodó azonnal országgyűlést hívott össze, megkoronáztatta magát. Felesküdött a magyar alkotmányra, és reformokat helyezett kilátásba.

Mária Terézia

Mária Terézia családja körében

„Vitam et Sanguinem”

II. József

A francia forradalom eszméi elsősorban a főúri körökben terjedtek el A francia forradalom eszméi elsősorban a főúri körökben terjedtek el. Bár az országgyűlés megszavazta a szükséges katonaságot és adót a háborúhoz, a nemesség soraiban nem volt egységes a francia események elítélése. Ennek köszönhető a magyar jakobinus mozgalom kialakulása. Martinovics Ignác vezetésével két társaság is létrejött Magyarországon: Reformátorok Társasága – a mérsékeltebb reformokkal is megelégedők Szabadság és Egyenlőség Társasága – radikálisabbak 1794 őszén Bécs felszámolta a „magyar rebelliót”, a vezetőket 1795. május 20-án kivégezték a Vérmezőn. Martinovits Ignác, Sigray Jakab gróf, Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjay Ferenc és még két vezető, Őz Pál és Szolártsik Sándor életét áldozta életét az ügyért Másokat – köztük Kazinczy Ferencet – várfogságra ítéltek.

Felvilágosodás Magyarországon Főúri felvilágosodás Erdély Teleki József – Rousseau Fekete János - Voltaire Köznemesi felvilágosodás Bécs Mária Terézia testőrgárdája

Felvilágosodás Magyarországon A felvilágosodás hívei elsősorban a köznemességből kerültek ki, és ez a nemesi réteg a rendi kiváltságait nem kívánta feladni, ezért a felvilágosodás eszméit kizárólag a nemességre vonatkoztatta. A felvilágosodás eszméiből a voltaire-i egyházkritika és a vallási türelem nem ellenkezett a nemesi nézetekkel, hiszen a katolikus egyházat a Habsburg-dinasztia feltétlen támogatójaként tartották számon. Megkésettség érzése Az újítás igénye: új stílusirányok jöttek létre (klasszicizmus, szentimentalizmus) új műfajok is (pl. szentimentális levélregény stb.)

Korszakok és irányzatok a magyar Felvilágosodásban 1763-tól a főúri családok könyvtárába francia felvilágosult írók könyvei kerültek A köznemesség a felvilágosodás bázisa Magyarországon testőrírók 1780. II. József feloszlatja a magyar testőrséget A magyar felvilágosodás korszakai:  1772. (Bessenyei György: Ágis tragédiája) – 1795. (Martinovics-felkelés bukása) a forradalom előkészítése 1795 után – kevésbé politikus, a magyar nyelvújítás kora   

A magyar sajtó kezdetei Magyar Hírmondó Magyar Museum Orpheus Uránia Megjelenés ideje 1779–1788 1788–1792 1790 1794–95 Megjelenés helye Pozsony Kassa Pest Szerkesztők Rát Mátyás, majd Révai Miklós Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid Kazinczy Ferenc Kármán József Profil első magyar nyelvű rendszeres hírlap első magyar szépirodalmi folyóirat olvasnivaló a művelt hölgyközönség számára Megjelenés gyakorisága hetente kétszer nyolc szám jelent meg Előfizetők 320

Magyar Hírmondó

Kassai Magyar Museum

Orpheus

Uránia

A magyar színház kezdetei Felerősödik a törekvés magyar nyelvű színház és nemzeti színház megteremtésére. 70-es évek: jórészt csak német nyelvű színházi produkciókat láthatott a közönség. 90-es évek: lendületet vett a magyar színjátszás: 1792. Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság (első társulat, Kelemen László, Buda) 1792. Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság (Kolozsvár, Aranka György és Wesselényi Miklós támogatásával) A magyar felvilágosodás első és második generációjának szerzői fordításaikkal járultak hozzá a repertoár kialakításához.

A magyar felvilágosodás főbb stílusai Klasszicizmus Felvilágosodott (franciás) klasszicizmus – filozófiai töltés (Bessenyei György) Deákos klasszicizmus – Révai Miklós, Virág Benedek Kazincziánus klasszicizmus – Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál Szentimentalizmus Polgári (Ányos Pál, Dayka Gábor, Kármán József) Gvadányi József, Dugonics András Antiklasszicista (Kisfaludy Sándor)

Az irodalmi élet sokszínűsége Egyszerre több tucatnyi író alkotott – az írásból éltek meg Viták Folyóiratok alapítása – ettől kezdve a fontosabb művek először folyóiratokban jelennek meg

Testőrírók

Bécs 1760. Bécsben Mária Terézia felállíttatja a Magyar Királyi Testőrséget. Bécs Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrközpontja volt. Bessenyei György vezetésével itt szerveződött meg az első magyar írói társaság, a testőrírók csoportja. A magyar arisztokrácia egy része a 18. században erőteljesen nyugatorientált volt – Bécsben laktak, néhányuk talán már nem is beszélte a magyar nyelvet. A magyar nyelv a kultúra fő kérdésévé is vált. A magyar „értelmiségi réteg” a francia minták követését tekintette legfőbb feladatának – az első nemzedék közvetítésével jutottak el Magyarországra a filozófiai, tudományos és szépirodalmi művek, amelyek a kor elit színvonalát képviselték.

Mária Terézia és a testőrírók

Báróczy Sándor (1735-1809) 1760-ban lép be a testőrségbe Csak prózai fordításokat készített Tagja a szabadkőműves mozgalomnak (1742. bécsi páholy Magyarországon is)

Barcsay Ábrahám (1742-1806) Erdélyi fejedelmi család tagja 1762-től testőr Bécsben Barátsága Orczy Lőrinccel és Bessenyei Györggyel Tehetséges költő

A télnek közelgetése (1774) Északi szeleknek süvöltő zúgása, Halovány erdőknek levele hullása Jelentik, hogy nincs már ősznek maradása, És hogy télre hajlik esztendő forgása. Hideg ködök ülnek bércek tetejére, Hóharmatok szállnak rétek zöldségére, Pán siet telelő barlang fenekére S sziklás tanyájának nyugovó helyére. Nyögő Driadesek bujdosva lézengnek, Tiszta patakokat mindenütt keresnek, De mulató helyet sehol se lelhetnek, Ők is majd menedékhelyekben rejteznek. Az ősz búcsút vévén szőlőhelyeinkről, Utolsó koszorút fon még kertjeinkről, S nem lévén mit gyűjtsön meddő mezeinkről, Könnyes szemmel indul puszta völgyeinkről. A tél pedig ülvén jeges fellegekre, Elébb birodalmát terjeszti hegyekre, Onnét fagyot küldvén lapályos térekre, Halált látszik hozni egész természetre. E változás képe rövid életünknek, Melyben végét érvén hanyatló őszünknek, Hó fedi tetejét fonnyadott fejünknek, S meghűl minden része aggott tetemünknek. Alig emlékezünk tavasz rózsáiról S múlt nyáron aratott mezők kalásziról, Csak álmodunk éltünk legszebb napjairól, Midőn csókot szedünk Chloris ajakirul. De mely kínos árnyék bágyasztja lelkemet? Múlt idő s jövendők fárasztják elmémet, Mert ha megvizsgálom valóban szívemet, Csak a jelenvaló tészi életemet.

A vers a tél közeledtének a leírásával indul. Antik világot megidézése – a tájat a görög mitológia alakjaival népesíti be. Az első három versszak zárt, szinte embertől nem lakott világával ellentétben áll a költemény második fele. A költő, aki eddig a világot kívülről mutatta be, önmagáról és világáról kezd el beszélni. A télbe forduló táj bemutatása ürüggyé válik: az évszakok váltakozása, a tél beköszönte az emberi élet rövidségét, a halál közelségét idézi fel. A tél – az öregség – alkalmat ad arra, hogy emlékezetünkbe idézhessük fiatalságunkat, az élet szebb napjait. A vers zárlata, az utolsó szakasz Barcsay életbölcsességét summázza: nem a múlton és nem a jövő történésein érdemes merengeni, az élet realitásait nem ezek határozzák meg. Magyaros tizenkettes sorok, bokorrím.

A kávéra Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse, Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse, Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek, Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek. Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab, Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab, A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéből Mint hörpöl ő is részt Anglusok bűnéből.

Bessenyei György (1746-1811) Bercelen, Szabolcs megyében született református nemesi család 1755–60 között a sárospataki kollégiumban tanult, majd apja birtokán gazdálkodott 1765-ben innen került Bécsbe

Bessenyei szülőháza Bercelen

A testőr Nyolc éven át szolgálta a királynőt. Az udvarban ébredt rá önmaga műveletlenségére igyekezett pótolni tudásbeli hiányosságait nyelveket tanul (német, francia, olasz). Felismerte, hogy a polgári nemzetté válás nem választható el a nemzeti művelődés, közműveltség intézményeinek (nemzeti nyelv, nemzeti tudományos társaság, nemzeti irodalom és dráma ) létrejöttétől. Az 1770-es évektől több műfajban is írni kezdett Művelődéspolitikai gondolatait röpiratokban, tervezetekben, nyílt levelekben, rövidebb tanulmányokban fogalmazta meg röpirat: szépirodalmi és publicisztikai műfaj; közérdekű tárgyról szóló, rövid terjedelmű írás

A felvilágosodott író 1772. Ágis tragédiája című művének megjelenésétől számítjuk a magyar felvilágosodás kezdetét. Írótársaival írócsoportot alakított, akiket együtt magyar testőríróknak nevez az irodalomtörténet. Ehhez a csoporthoz tartozott többek közt Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor.

Közéleti tevékenysége 1773-ban megvált a testőrségtől, a magyar protestánsok ügyvivője lett a királyi udvarnál. A Ratio Educationis (1777) alapján a magyarországi egyházi iskolák az állami közoktatás hatáskörébe kerültek. Bessenyei a kormány politikájával értett egyet, így szembekerült egyházával. Előbb katolizált, majd deista Mária Terézia haláláig az udvarnál viselt hivatalt 1780. udvari könyvtáros II. József trónra lépte után kegyvesztett lett. 1787-től Pusztakovácsiban, a szellemi élet központjaitól távol, a Berettyó partján gazdálkodott „bihari remete”.

Kulturális programja Cél: a közjó akadálya a tudatlanság modern tudományok elterjesztése ez csak anyanyelven lehetséges magyar nyelv elmaradott művelni kell eszköze az irodalom (fordítás) Irodalom = eszköz; eredetiség nem követelmény

Ágis tragédiája, 1772 Görög jelmez és cselekmény mögött a hazai társadalom problémái Ágis és társa, Kleombrotes a vitézi becsület és hírnév értékeit mindhalálig őrizve a királyi hatalom ellen küzdenek Közjó, zsarnokság- ellenesség, hűség a természet törvényéhez

A filozófus,1777 Legnépszerűbb, máig játszott vígjátéka A prózában írt darab főhőse egy filozofálgató, szerelmes fiatalember, Párménió. A darab jelentősége nem a szerelmi történet elbeszélésében rejlik, hanem abban, hogy a szerző a mű egyik szereplőjében, Pontyiban, megjeleníti a falusi magyar nemes parlagi alakját. Pontyi műveletlen és meglehetősen korlátolt. Könyvet, újságot nem olvas, a híreket a kocsisától szokta megtudakolni. Idegen nyelveket nem beszél, magyar beszéde viszont a kor fennköltebb ízlésétől olyan távol áll, hogy minden megnyilvánulása évődésre ad okot ismerőseinek.

Értekezések – Magyarság, 1778 Elképzeléseit programszerűen fogalmazta meg. Magyarország elmaradottságának oka: a magyar nyelv fejletlensége, a modern eredmények, művek magyarra való átültethetetlensége. Cél: a magyar nyelv európai szintre emelése Eszköz: az európai szépirodalom fordítása a nyelv fejlődése, csinosodása A nyelv képes lesz a tudományos szövegek befogadására is. Bessenyei nem borúlátó, hangsúlyozza, hogy nyelvünkben megvannak a fejlődés, fejlesztés lehetőségei, akár az egyszerű nép nyelvéből is meg lehet újítani. „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – szállóigévé vált, a 19. századi reformpolitikusok, a haladó értelmiség egyik jelszava lett. Gondolkodásának demokratizmusa: társadalmi felemelkedés a kultúra, a művelődés kiterjesztésével a fejlődésnek a társadalom minden rétegére ki kell terjednie.

Holmi, 1779 „vegyes tartalmú” gyűjteményes munka Rövidebb-hosszabb kis esszék, tanulmányok a röpiratokban megfogalmazott célok, feladatok egyes részkérdéseivel (pl. az iskola szerepe ) foglalkozik Folyóiratok, a könyvkiadás, színházak alapítása (Magyar néző – magyar nyelvű színházat!) A társadalmi jólét, a közjó megvalósítását csak az azt megelőző kulturális felemelkedés teszi lehetővé. Az irodalom, tudomány, művelődés tehát eszköze és feltétele a társadalmi fejlődésnek.

Értekezések – Jámbor szándék, 1781 Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (a magyar országgyűlés főrendi házához címezte) – a magyar nyelv ügye mellett: tudományszervezés, a magyar tudományos-szellemi élet fejlődésének kérdése Tudományeszményét a francia Enciklopédia és a francia Akadémia határozza meg. Szükséges egy „tudós Magyar Társaság” Tisztában van azzal, hogy a feladatok egyéni kezdeményezésekkel nem oldhatók meg. Pontosan meghatározza a felállítandó intézmény céljait, felépítését és elsődleges feladatait: nyelvtanok, szótárak, kézikönyvek megalkotása, kiadása.

Bessenyei György költő, Ányos Pál szerzetes és Orczy Lőrinc rendfőnök a pálos rend pesti könyvtárában megalapítja a Magyar Irodalmi és Tudományos Akadémiát

Tariménes utazása, 1804 Műfaját tekintve államregény (Gulliver és Candide rokona, a példázat 18. századra jellemző formája) Tariménes Pucufalván, parlagi környezetben tölti életének első szakaszát. Torz jellemek segítségével bírálja a maradiságot. Az ifjú Tariménest két bölcselő neveli: Kukumedóniás és Kantakuci. Útra kel a civilizált Totoposzba. Itt ismét egymásnak ellentmondó álláspontok. Szatirikus ábrázolás Nosztalgia a felvilágosult uralkodó után.

Kazinczy Ferenc (1759-1831 A Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után Kazinczyt is várfogságra ítélik. A hat és fél évig tartó fogságról szól visszaemlékezése a Fogásom naplója. A börtönből szabadulva azonnal az irodalmi élet középpontjába került, majd hamarosan átvette annak teljes irányítását. Kiterjedt levelezés

Az irodalomszervező A magyar felvilágosodás korának irodalmi vezéregyénisége Klasszicista ízlés Fordítás fontosabb az eredeti alkotásnál Életműve legterjedelmesebb része – fordításai (pl. Bácsmegyeynek összve-szedett levelei). A szerzők műveiket bírálatra elsőként hozzá küldték el. Kritikai észrevételeiben arra törekedett, hogy az általa követésre méltónak tartott fentebb stíl eszménye érvényre jusson.

A Nyelvújító A nyelv megújításának igénye Kazinczy erre legalkalmasabb eszköznek a fordítást tartotta. Tudatosság a legmeghatározóbb jegy – a nyelv fejlesztését Kazinczy sietetve, mesterséges beavatkozással is végezte Szembe került a nyelvújítást ellenző ortológusokkal, illetve később a fiatal romantikusokkal, akik a nyelv változását, fejlődését természetes folyamatként fogták fel. A nyelvújítási harcot Kazinczy Tövisek és virágok című epigramma-gyűjteménye robbantotta ki.

Tövisek és virágok Kazinczy költészetről alkotott eszményképét és esztétikai nézeteit magában sűrítő epigrammaciklus A NAGY TITOK Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot. ÍRÓI ÉRDEM Szólj, s ki vagy, elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés: Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

Cím Beszédmód Kritikai tartalom Nyelvi, stilisztikai jellemzők Műfaji, verstani sajátosságok A nagy titok Írói érdem

Cím Beszédmód Kritikai tartalom Nyelvi, stilisztikai jellemzők Műfaji, verstani sajátosságok A nagy titok tanító, szentenciózus a norma az esztétikai érték; A szellemi tevékenység, alkotómunka fizikai munka megszólító (E/2 = általános alany) hiány; figura etymologica; szintaktikai tagoltság epigramma egy disztichon Írói érdem retorikus határozott elutasítása a funkciótlan, csupán öncélú irodalomnak megszólító (E/2 = általános alany) bor és vers párhuzama; felsorolásos, ismétléses alakzatok; felszólítás, tiltás két disztichon

Kisbányácska Kazinczy 1794-ben kezdett itt építkezni, de bebörtönöztetése miatt csak 1806-ban költözhetett ide. Kazinczy maga gazdálkodott birtokán, nehéz körülmények közt élt.

„szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma” (Petőfi, 1847) Kazinczy születésének századik évfordulóját országszerte megünnepelték A családi sírkertben lévő sírjánál 4000 ember gyűlt össze indítvány: a széphalmi Kazinczy-birtokot nemzeti emlékhely legyen Ötvenezer forint gyűlt össze, az Akadémia nevére megvásárolták a birtokot. Az eredeti lakóházat, ahol Kazinczy élt, nem lehetett megmentetni.

1873-ban készült el a neoklasszicista stílusú, külsejével görög templomot idéző épület Négyszögű terem és egy felülről természetes fénnyel megvilágított apszisból álló épület.

A magyar nyelv múzeuma Pásztor Emil vetette fel a 1990-as évek közepén a magyar nyelv történetét bemutató múzeum ötletét.

Batsányi János (1763-1845) 1796. szabadul Kufsteinből, Bécsben telepszik le Gyanúba keveredik: ő fordította le Napóleon kiáltványát – Linzbe internálják

Irodalmi munkássága Baróti Szabó Dávid és Kazinczy Ferenc társaságában megalapította az első irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1778-1792). Batsányi (nemesi ellenzékiség) hamarosan szembekerült Kazinczyval (jozefinizmus) Ellentét az irodalomban is: mindketten azt az irodalmi vezér szerepét szánták maguknak, amelyet korábban Bessenyei töltött be. Batsányi jelentősebb író, mint Kazinczy   

A Franciaországi változásokra, 1789 Első jelentős forradalmi versünk Epigramma: 8 sor – egyetlen körmondat (1-6. sor mellékmondatok; 7-8. sor csattanó) Két megszólított „Nemzetek, országok” – jelzős szerkezetek, enjambement, „k” „felszentelt hóhéri” – felgyorsult ritmus, felszólító igealakok; biztatás + fenyegetés

Keressük ki a versből azokat a kifejezéseket, amelyek a megszólítottak jellemzését tartalmazzák! Miért jelentős ezeknek a szavaknak a stílusértéke? Az oxymoron olyan stilisztikai alakzat, amely egymást kizáró, egymással össze nem illő szavakat, fogalmakat kapcsol össze. Keressünk Batsányi versében az oxymoron alkalmazására példát! Keressünk a versben olyan kifejezéseket, amelyek igazolhatják, hogy a költemény magán viseli a felvilágosodás szellemiségét!

A látó (1791) Költő = látnok Keresse a felvilágosodás gondolatkörével érintkező sorokat!

Fazekas Mihály (1766?-1828) A debreceni kollégium növendéke 14 évig katona A seregben ismerkedett meg a felvilágosodással Természettudományos érdeklődés: Debreceni Füvészkönyv (Diószegi Sámuellel) Lúdas Matyi: 4 levonás hexameterek minden levonás – egy botozás a kezdet népmesei szellemű