dr. Szelesné Kutas Borbála ATIKTVF Hulladék vagy másodnyersanyag? - környezetvédelmi elvárások az építési/bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban dr. Szelesné Kutas Borbála ATIKTVF

Jogszabályi háttér 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2000. évi XLIII. törvény a hulladék-gazdálkodásról 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást és az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról. A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

Hulladékokra vonatkozó előírások a Kvt.-ben A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

Mi a hulladék? (Hgt. alapfogalmak) Bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. 16 kategóriát állapít meg a törvény, itt említendők: Q1: A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok Q2: Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek Q16: Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

A hulladékgazdálkodással szemben támasztott követelmények A hulladékképződés megelőzése. A keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A hulladék hasznosítása. Szükség esetén környezetkímélő ártalmatlanítás.

Hulladékgazdálkodási célok A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

AZ EU Bizottság álláspontja A hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozásban a melléktermék vagy másodnyersanyag nem jogi kategória – az anyagok vagy hulladéknak számítanak vagy nem. A hulladék jobb meghatározására a Bizottsághoz nem érkezett javaslat. Indokolt a hulladék fogalmának egyértelműbbé tétele.

Az Európai bíróság véleménye Az, hogy egy anyag hulladéknak számít-e vagy sem, a konkrét helyzet tényállása befolyásolja, és ezt az illetékes hatóságoknak mindig egyedi alapon kell megítélniük. A bizottság álláspontja: Ha a jegyzékbe besorolt anyagtól megválnak, akkor hulladékként kell tekinteni és akként is kell kezelni.

Vizsgálandó kérdések A gyártó döntésén múlik-e, hogy előállítja az adott anyagot? A termelő eljárást módosították-e annak érdekében, hogy az adott anyag bizonyos műszaki jellemzőkkel rendelkezzen?

Mindhárom feltétel teljesülése esetén az anyag nem hulladék. A Bíróság tesztje Valóban felhasználják az anyagot? A felhasználás előtt nincs szükség további feldolgozásra? A felhasználás folyamatos termelési láncban megvalósítható? Mindhárom feltétel teljesülése esetén az anyag nem hulladék.

Építési/bontási hulladék kezelése A magyrországi hatósági gyakorlat A bontásoknál keletkezik „használt építőanyag”, ami eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználható, értékesíthető – ez nem hulladék! (Pl. tégla) A bontás helyszínén terület feltöltésre használt bontási anyag nem kerül ki a termelői körből. Az újra be nem építhető, ugyanakkor értékesítésre kerülő anyag már hulladék, csak átvételi engedéllyel rendelkezőnek adható át.

Építési/bontási hulladék hasznosítása Kőtörők: mobil vagy helyhez kötött. Hasznosítási lehetőségek: lerakók rekultivációjánál; utak építésénél; Tájsebek rehabilitációja: területfeltöltés. Maradékanyag hulladéklerakón helyezendő el. A mai gyakorlat: kezelés nélküli lerakás.

Az útépítés során fellépő levegőterhelések

Fontosabb jogszabályok 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

A levegő védelmére vonatkozó előírások a Kvt.-ben A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

A Korm. rendelet legfontosabb előírásai Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, levegővédelmi követelmények, műszaki intézkedések előírásával, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak kell tekinteni a levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet, a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletet, technológiát, anyagtárolást. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos. Lábon álló növényzet égetése tilos. Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

Környezetet terhelő hatások Építőanyag szállítás: szilárd és gáz nemű légszennyező anyagok; a szállítójárművek porfelverő hatása; a szállított anyag porzódása. Depóniák: nagyfelületű diffúz forrásként szennyezik a környezeti levegőt. Az építéshez kapcsolódó bontás során szintén kiporzás lép fel. Aszfaltozás légszennyezőanyag kibocsátása. Hulladékok nyílttéri égetése

A hatások mérséklése Lakosságot terhelő hatások mérséklése megfelelő szállítási útvonal kiválasztásával. Tehergépjárművek rakományának takarása. Földutak locsolásával a porfelverés csökkentése. Nagy felületi források locsolása. Növényzet eltávolításánál az égetés elkerülése.

Köszönöm a figyelmet!