Logisztika

Logisztika fogalma Logisztika menedzserszemlélet áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának - tervezése - szabályozása - megvalósítása célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése

A logisztika története A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását. VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866-912) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„ A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini (1779-1869), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya." A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl

A gazdasági logisztika A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját. Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén. A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni: I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció optimalizálása, II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében, III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer Integrated Manufacturing) IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment

A logisztika céljának alakulása/ Ezek elérésének eszközei Költségek, integrált költségszemlélet Marketing-elérhetőség, időszemlélet Vevőkiszolgálás,vevői érték, marketing Kockázat: Késleltetés,spekuláció, értéknövelt szolgáltatások, koordinált disztribúció 1950-től A termelés támogatása 1970-től Az értékesítés támogatása 1980-tól Értéknövelt szolgáltatások nyújtása 1990-től Vevőkiszolgálás segítése

A logisztikai szemlélet jellemzői

A logisztika területei - makrologisztika Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is. A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük: az ipari-, a mezőgazdasági-, a szállítási-, a kereskedelmi-, a katonai logisztikát Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni "városi (city) logisztikát". "kikötői logisztika", "export-" ill. "import-logisztika" stb.

A logisztika területei - mikrologisztika A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni: a beszerzési logisztikát, a termelési logisztikát, az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát. Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik.) Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni: beszerzés, anyaggazdálkodás, disztribúció.

Kearney-féle logisztikai mátrix

A vállalati logisztika területei

A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai

Hagyományos és "just in time" beszállítás

Értékesítési logisztika

Logisztikai költségek elkülönítési lehetősége

A logisztikai szolgáltatások a.) Fő funkciók A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók Szállítási funkció b.) Mellékfunkciók Átrakási funkciók Raktározási funkció Csomagolási funkció Manipulációs funkció Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók c.) Kiegészítő funkciók Az eladást elősegítő funkciók Vevőszolgálat Szállítmánybiztosítás Vámkezelés Diszpozíció (a logisztikában) = időbeli ütemezés meghatározása

A logisztika területei A logisztika átfogja az egész vállalati működést. Fő területei a vállalati anyagáramláshoz kapcsolódnak: 1. beszerzés, alapanyag-ellátás, 2. elosztás és áruterítés, 3. készletgazdálkodás, 4. raktározás, 5. szállítás, 6. szállítmányozás, 7. rendelés-feldolgozás és kommunikáció 8. és a mindent átfogó informatikai háttér.

Logisztikai területek Szállítmányozás - a szállítmányozók (speditőrök) a szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket. Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)

Áruszállítási rendszerek

Elektronikus úton történő szállítás Előny Rendkívül olcsó Időigénye elhanyagolható Házon belülre érkezik Hátrány Csak szoftveres termékek és adatok Csak kiépített hálózat esetén Lopás veszélye nagy

Árueljuttatási rendszerek 1

Árueljuttatási rendszerek 2

Árueljuttatási rendszerek 3

Árueljuttatási rendszerek 4

Kombinált szállítási rendszerek A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit. A kombinált forgalom növelésének célkitűzései a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése a közutak zsúfoltságának csökkentése a közlekedésbiztonság növelése a közutak elhasználódásának késleltetése kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban. A kombinált szállítás típusai konténeres szállítás közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) folyami-tengeri kombinált szállítás (SI-SO)

Raktározás, disztribúciós központok Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árút az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak. Megkülönböztethető termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni, piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket.

Közraktár A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást. A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, - ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árujához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét).

Egységrakomány Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO standard), lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és tárolásra, segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását, halmozhatók, stabilak, többször felhasználhatók. Fajtái: raklapok, konténerek, logisztikboxok (német vasút, 1 EUR rakodólapnyi árumennyiség) segédeszköz nélküli kötésbe helyezés átkötés, kötegelés pántolás hálós egységrakomány képzés rakodószőnyeg egyéb egységrakomány-képző eszközök sling=lapos tálca pántokkal átfogva, big-bag=zárható, szabványos táska, bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)

Logisztikai központ Típusai: Az áruforgalmi központok, speciális, csomópont-orientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek. A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.