Dr. Dióssy László c. egyetemi docens Hulladékok gyűjtése Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

A hulladékkezelés általános technológiája A hulladék sorsát nagymértékben meghatározó művelet

Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében : Házhoz menő begyűjtőjáratot Hulladékgyűjtő udvart Gyűjtőszigetet vagy ezek kombinációját úgy kell kialakítani, hogy a létesítmények olyan rendszert alkossanak, amely a hulladék birtokosa számára kedvező feltételeket teremt azok igénybevételére. Hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási műveleteket nem szabad végezni. 213/ 2001. települési hulladékok

Halmazállapot szerint (Jelentős a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése szempontjából) : Szilárd Pasztaszerű Iszapszerű Folyékony Gáz Minőség szerint: Keverten Szeparáltan A hulladék sorsát nagymértékben meghatározó művelet

A hulladékok szervezett gyűjtésének alkalmazkodnia kell a hulladék: Keletkezésének üteméhez Anyagi tulajdonságaihoz A keletkezési és a kezelő hely környezetéhez A gyűjtési módokhoz és azok kapacitásához

Az együtemű hulladékgyűjtés: a hulladék átrakás nélküli mozgatása ugyanazzal a szállító célgéppel, a gyűjtésből a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző létesítményig

Kétütemű gyűjtési rendszer átrakással nagy szállítások esetén körzeti, regionális kezelő telepek esetén szállítási költség+átrakó állomás költsége

Kétütemű gyűjtési rendszer

Kétütemű hulladékszállítás A hulladékok megosztott, átrakóállomás közbeiktatásával történő szállítása a keletkezési helytől a hasznosító v. ártalmatlanító létesítményig. A kétütemű hulladékgyűjtést kifejezetten : a gazdaságosabb szállítás érdekében alkalmazzák, rendszerint nagy távolságú, regionális elhordásos gyűjtési-szállítási módszerként. A speciális célgépekkel begyűjtött hulladékot telepített tömörítő berendezéssel/berendezésekkel ellátott átrakóállomás fogadja, ahonnan a nagy kapacitású szállítókonténerekbe átrakott hulladékot más célgépekkel továbbítják a több tíz v. esetleg néhány száz km-re lévő regionális kezelő létesítményekbe.

Elhordásos Elhordásos Átürítéses Félpormentes ,pormentes világszerte a legelterjedtebb korszerű, gyors, higiénikus por- és bűzmentes gazdaságos Hátrányok: speciális célgép, edényzet, ürítőszerkezet beruházási és üzemeltetési költségigény személyzet

Elhordásos Zsákos (2-3% de elterjedőben) olcsó, könnyen kezelhető a szállítás egyszerű alkalmazkodik a változó hulladékmennyiséghez por- és bűzmentes a zsákot nem használják fel újra jól alkalmazható ha szervezett és rendszeres hulladékszállítási szolgáltatás nincs jól alkalmazható a szelektív hulladékgyűjtésben csúcsidőszak Higiénikus Hátrány: nem minden fajta hulladékra alkalmas a zsákokat gyorsan el kell szállítani folyamatos zsákellátás

Elhordásos Konténeres különböző hulladékok tartály=csomagolóanyag –> higiénikus minimális munkaerőigény hátrányok: szervezés tömörítéssel használható ki speciális szállítójármű

kistartályok (35, 50, 60 l űrtartalommal), középtartályok (80, 110, 120, 240, 360 l űrtartalommal), kiskonténerek (660, 770, 1100 l űrtartalommal), konténerek (1,1 m³ feletti űrtartalommal). Szerkezeti és formai kialakításuk szempontjai a következők: időálló, tömör, nedvességet fel nem szívó, sima felületű, mechanikai igénybevételekkel szemben és vegyi hatásoknak ellenálló, tűzbiztos anyagból készüljenek, jól záródó, könnyen mozgatható fedelük legyen, könnyen és gyorsan üríthetők legyenek, könnyen kezelhetők és tisztántarthatók legyenek, csekély önsúllyal rendelkezzenek, beürítő-, ill. csererendszer esetén az emelőszerkezethez illeszkedve készüljenek.

Öntömörítős konténer (hidraulikus tömörítőegységet tartalmaz) hidraulika henger; préselőszerkezet; konténer; tömörítőegység; ürítőfal Telepített tömörítő berendezés hidraulikus tömörítőegység; gyűjtőtartály; 3. adagológarat; 4. konténer; 5. konténerszállító jármű

Pneumatikus Pneumatikus szállítás Zárt rendszer Független Sokoldalú (egyéb szállítás) Nagy beruházási költségek Darabos hulladék esetén előaprítás Vízöblítéses rendszer Előaprítás Jelentős beruházási költségek

Hulladékledobó Hulladékledobó berendezés ejtőcsőve sima felületű, nedvességet magába nem szívó, korróziós hatásnak ellenálló és nem éghető anyagú, kör keresztmetszetű és legalább 400 mm átmérőjű, könnyen tisztítható, közvetlen természetes szellőzéssel ellátott legyen. Az ejtőcsőben szűkület és elhúzás nem lehet, kivéve az ejtőcső legalsó szintjén lévő végződését, ahol az elhúzás szöge a függőleges iránytól legfeljebb 30° lehet. A fogadóhelyiségben légbeszívó szelepes tömlővéges vízkivételi lehetőséget és padlóösszefolyót kell biztosítani, padozatát és oldalfalait moshatóra kell kialakítani.

Szelektív hulladékgyűjtési módszerek: járdaszéli gyűjtés speciálisan kialakított gyűjtőjármű meghatározott hulladéktípus, gyűjtési naptár szerint az elszállításért ált. nem kell fizetni konténerszigetes gyűjtés település kitüntetett pontjain kihelyezett konténerek lakossági felkészítést igényel hulladékudvar a település egy vagy több pontján kialakított, bekerített telep a hulladékot típusonként szétválogatva a lakos szállítja ellenőrzött begyűjtés  nagy tisztaságú hulladékfajták költséges üzemeltetés és fenntartás nagy nevelő hatás

Hulladékok szállítása

Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 2000. évi XLIII. Tv. (Hulladékgazdálkodási törvény) előírásai Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. A szállításból eredő szennyezés esetén a szállító köteles gondoskodni a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról. Gazdálkodó szervezet üzletszerűen, rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével folytathat. Hulladékot az ország területére beszállítani csak kizárólag hasznosítás céljára, a környezet állapotát nem veszélyeztető, nem szennyező módon, a környezet károsodásának kizárásával; a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet. Hulladékoknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása kizárólag a nemzetközi szerződésekkel összhangban történhet.

Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 213/2001. Korm. Rendelet (a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai A begyűjtőjárat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladék-összetevők begyűjtésére. A begyűjtőjárat működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. A veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő. Szennyezés bekövetkezése esetén az illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetéséről. A szennyezés okozója köteles a szennyezett területet megtisztítani (megtisztíttatni). Az intézkedő hatóság az eseményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek

Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai A veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabályok hatálya alá tartozó hulladékok szállítása során e rendelet előírásain túlmenően a külön jogszabályok (pl. ADR) előírásait is be kell tartani. A veszélyes hulladékok belföldi szállítási szabályzatát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A veszélyes hulladék szállítását közúton a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére jogosult hatóság ellenőrzi. A szállító a veszélyes hulladék szállítását csak akkor kezdheti meg, ha a termelőtől megkapta a kitöltött „SZ” kísérőjegyet, és ellenőrizte, hogy a rá vonatkozó adatok helytállók. A szállító csak az „SZ” kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek adhatja át a veszélyeshulladék-szállítmányt.

Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai A szállító az általa szállított veszélyes hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett kezelőnek köteles átadni. Ha a kezelő a szállított veszélyes hulladékot nem veszi át, azt a szállítónak a termelőhöz vissza kell szállítania. Amennyiben a termelő a veszélyes hulladékot nem fogadja vissza, a szállító kérésére az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség köteles azonnal intézkedni a veszélyes hulladék elhelyezése érdekében. A veszélyes hulladék szállításra való előkészítése és erre alkalmassá tétele a hulladék termelőjének kötelessége. A veszélyes hulladék átadásával a felelősség átszáll az átvevőre. A veszélyes hulladék szállítója felelős azért, hogy a hulladék az átvett mennyiségben, csomagolásban és összetételben, a szállítási dokumentumokban feltüntetettek szerint jusson el rendeltetési helyére.

Hulladékok szállítására vonatkozó jogszabályi előírások 98/2001. Korm. Rendelet (a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) előírásai A szállító felelőssége a szállítás közben az általa szállított veszélyes hulladékkal a veszélyes áruk szállítására, illetve a közúti közlekedésre, vasúti és vízi úton történő szállítás esetén az erre vonatkozó szabályok megszegésével okozott környezetszennyezésért áll fenn, valamint azért, hogy a veszélyes hulladékot a rendeltetési helyére az átvett és a szállítási dokumentumokban rögzített állapotban eljuttassa. A veszélyes hulladék kezelőjét a felelősség a szállítótól vagy közvetlenül a termelőtől kezelésre történő átvételtől terheli. A veszélyes hulladék országhatáron át történő szállításának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései A szállítóeszközöket a felhasználás helye szerint 2 csoportba soroljuk Elhatárolt területen, üzemen, intézményen belüli szállítóeszközök Távolsági hulladékszállító berendezések A szilárd hulladékot szállító célgépek iránti fontosabb követelmények Zárt tartálya vagy felépítménye legyen, amelyben hulladéktömörítő és -továbbító szerkezet is van, ezáltal a gyűjtőtér megfelelően kihasználható, így a szállítás gazdaságos A könnyű, gyors, zaj-és pormentes rakodást és ürítést erre alkalmas szerkezetek tegyék lehetővé Az igényeknek megfelelő méretű tartálya legyen, amely azonban a közúti forgalmat nem zavarja Alépítménye jó manőverező képességű, indító-és fékezőberendezése üzembiztos legyen Tartós, üzembiztos kivitel, amely megfelel a terepviszonyoknak, a forgalmi és közlekedés- biztonsági előírásoknak.

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Szállítási, begyűjtési rendszerek A begyűjtési-szállítási rendszer zártsága alapján kétféle rendszert különböztetünk meg Félpormentes begyűjtési-szállítási rendszer Pormentes begyűjtési-szállítási rendszer Annak alapján, hogy a hulladék a begyűjtés helye és a végleges elhelyezés között átrakásra kerül-e, megkülönböztetünk Együtemű szállítási rendszert Kétütemű szállítási rendszert

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Félpormentes és pormentes szállítás A félpormentes szállítás járművei általában billenőplatós tehergépkocsi alvázára épített 4–5 m3-es térfogatú, zárt tartállyal felszereltek, amelybe a hulladék az oldalnyílásokon át kézi erővel tölthető. Az ürítést billentéssel végzik, a hátsó zárófal megnyitása után. Korszerűbbek a hidraulikus tömörítőlappal felszerelt tartályok, amelyben bizonyos mértékű tömörítés biztosítható és ez egyben segíti az ürítést is. A félpormentes szállítás során olyan aránylag olcsó, egyszerű kivitelű járműveket vezettek be, ahol a be-és kiürítéskor ugyan van porképződés, de a szállítást zárt tartályban végzik. Nem korszerű, azonban szabványos gyűjtőedényzettel (35 és 50 l-es) vagy anélkül is jól használható korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező kistelepüléseken. Alkalmazzák még az utcai hulladékgyűjtő kosarak tartalmának begyűjtésére is. A zártrendszerű pormentes szállítás járművei közé a szervezett hulladékszállítás fejlettebb – a környezetvédelmi követelményeknek jobban megfelelő – célgépei tartoznak. A települési hulladék keletkezési helyein a szabványosított tartályokban gyűjtött hulladékot menetrendszerűen, zárt rendszerben, speciális gyűjtőszerkezettel szedik össze és zártan szállítják el. Felépítménye alapján két fő típus terjedt el: a forgódobos és a zárt dobozszerű tömörítős célgépek.

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Egy-és kétütemű szállítás Együtemű átrakás nélkül; magas fajlagos szállítási költség; kezelő telephez közeli területről történő gyűjtés esetén előnyös. Kétütemű átrakással; nagy szállítások esetén; körzeti, regionális kezelő telepek esetén; szállítási költség + átrakás költsége Átrakó állomás

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Konténeres szállítás Konténeres szállításnál a konténer a tulajdonképpeni gyűjtőedény és a szállítóeszköz rakodótere is egyben. Speciális emelőszerkezettel ellátott jármű végzi a különböző térfogatú konténereknek a jármű alvázára emelését, majd billentéses ürítését, az alapjármű motorjával mellékhajtóművön keresztül hidraulikus rendszer segítségével. Az emelőberendezések típusa szerinti változatok: emelőkaros konténerszállító (a klasszikus cseretartályos megoldás) talajszintről emel a hátsó futómű mögött beépített keresztirányú tengelyen elforduló kettős emelőkarral; emelőhorgos konténerszállító: a teleszkópos, horgos emelőkar a konténert a jármű segédalvázának keretére húzza a csúszótalpakkal vagy a vezetőgörgőkkel (hosszabb konténereknél gyakorta alkalmazott megoldás); billenőrámpás-csörlős konténerszállító (az ún. multilift-rendszer célgépe): a konténert ferde, mozgatható rámpán csörlőzéssel emeli a járműre.

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Konténeres szállítás A konténerszállító gépek munkavégzése során felmerülő fontosabb szempontok: a konténertároló hely jó megközelíthetősége; a tartályok felvételéhez és a cseretartály elhelyezéséhez elegendő tér kialakítása; kis emelési magasság. A konténerszállító gépek két alaptípusa Hátulemelős Oldalemelős

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Oldalemelős Hátulemelős

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Konténeres szállítás A konténerszállító célgépek alkalmazhatósága: intézményekben, üzemekben és közterületen is jól használható, a pormentes gyűjtéssel kombináltan is alkalmazható a településeken, építési hulladékra a nyitott kivitelek előnyösek, veszélyes hulladék esetén a speciális változatokat szükséges alkalmazni, mindenütt alkalmazható, ahol van idő a gyűjtés során a hulladék készletezésére, ugyanakkor fontos az izoláció és megoldható a ráhordás.

Hulladékok szállításának eszközei, berendezései Pneumatikus szállítórendszer elvi rajza Levegő Felszálló cső Ledobó akna Siló Tömörítő konténer Hulladék Ventillátorok Hangtompító Aknaszelep

Heurisztikus útvonal meghatározás módszerének szabályai Egy gyűjtési útvonal se fedje egy másik gyűjtőjármű útvonalát A gyűjtött hulladék rakódási ideje az egyes gyűjtőhelyeken legyen közel azonos A bejárandó útvonalon a gépkocsi lehetőleg jobbra, kisívben kanyarodjon Ne végezzünk hulladékgyűjtést csúcsforgalmi időben, kora hajnali és késő esti órákban A zsákutcákban lakók a hulladékgyűjtő tartályokat vigyék el a gyűjtési időben a zsákutca bejáratához Meredek dombra vezető utcákban a dombról lefelé haladva gyűjtse a gépkocsi a hulladékot Lehetőleg az utca mindkét oldalán elhelyezett hulladékgyűjtők tartalmát gyűjtse a gépkocsi Egyirányú utcáknál az utca teljes hosszában gyűjtsük a hulladékot

Veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó előírások Belföldi kettős szabályozás A veszélyes hulladékok belföldi szállítását szabályozó joganyagok: 98/2001. Korm. Rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 20/1979. KpM. Rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás és mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról Ismertebb nevén: ADR

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Az „SZ” kísérőjegyek használata 98/2001. Az ország területén történő hulladékmozgások követésére a veszélyeshulladék-forgalomban részt vevőknek „SZ” kísérőjegyeket kell használniuk. Az „SZ” kísérőjegyet a veszélyes hulladék termelője tölti ki. Ez a kísérőjegy a kezelőig dokumentálja a hulladékot. A veszélyes hulladékok azonosítására a hulladékjegyzékben felsorolt azonosító számokat kell használni. A termelő köteles minden veszélyeshulladék-szállítmányt 4 példányos, általa kitöltött „SZ” kísérőjeggyel ellátni. A kísérőjegy negyedik példánya a termelőnél marad. Az 1-3. példányokat a szállító magával viszi. A kezelő a veszélyes hulladék átvétele után a 3. példányt visszaküldi a termelőnek; ezzel igazolja a termelőnek azt, hogy a veszélyes hulladék a birtokába került. A termelő köteles a kezelő számára az „SZ” kísérőjegyen kért adatokon túl további adatokat szolgáltatni a veszélyes hulladékok keletkezésének körülményeiről és veszélyességi jellemzőiről, amennyiben ezek a kezelő környezetének, személyének és berendezéseinek védelme, illetve a veszélyes hulladék szakszerű kezelése érdekében szükségesek.

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Az „SZ” kísérőjegyek használata 98/2001. Ha a veszélyes hulladék kísérőjegyének megfelelő példánya a szállítmány útnak indítását követő 30 napon belül nem kerül vissza a termelőhöz, akkor ezt a körülményt a termelőnek jelentenie kell a környezetvédelmi felügyelőség részére. A szállító az „SZ” kísérőjegy 1-3. példányait a szállítás során az egyéb szükséges dokumentumokkal együtt magával viszi. A kezelővel az átadás tényét a kísérőjegyen igazoltatja, és a 2. példányt igazolásként megőrzi, az 1. és a 3. példányt pedig a kezelőnél hagyja. Sikertelen szállítás esetén az eredeti kísérőjegyet - feltüntetve rajta az átadás meghiúsulásának okát - át kell adni a termelőnek. A szállítás előtt ellenőrizendő, hogy: - A szállító rendelkezik-e az OKTVF engedélyével, Érvényes-e az engedélye, A szállító veszélyes hulladék szállítási engedélyében szerepelnek-e azok az EWC kódú hulladékok, amelyek elszállítására fel kívánják kérni, - A jármű és a járműszemélyzet alkalmas-e a kívánt feladatra.

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges okmányok ADR Gépkocsivezető okmányai Jogosítvány (érvényes orvosi engedéllyel) PÁV II. vizsgával Személyi igazolvány ADR bizonyítvány (a megfelelő szállítási módra és áru osztályokra érvényesítve) Belföldi árufuvarozói bizonyítvány Jármű okmányai Vontató érvényes forgalmi engedélye Pótkocsi érvényes forgalmi engedélye Fuvarokmány (menetlevél) Rakomány okmányai „SZ” kísérőjegy Írásbeli utasítás (ok) Veszélyes hulladék szállítási engedély hitelesített példánya

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges felszerelések ADR Gépkocsivezető védőfelszerelései Figyelemfelkeltő mellény vagy ruha Kézilámpa Nem lehet fémből és nem lehet külső fém alkatrésze Írásbeli utasításban meghatározott védőfelszerelések Védőlábbeli Szemmosó palack friss vízzel töltve Saválló szemüveg Egészalakos védőruha Saválló gumikesztyű Porálarc

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges felszerelések ADR Jármű felszerelései 2 db önmagában megálló figyelmeztető jelzés (ami lehet ADR lámpa, vagy fényvisszaverő csíkokkal ellátott bója, vagy háromszög) 2 db kerékék járművenként (vontató 2 db- pótkocsi 2 db) Tűzoltó készülékek Csak A-B-C tüzek oltására alkalmas oltókészülék alkalmas Írásbeli Utasításban feltüntetett egyéb felszerelések abszorbens anyag seprő, lapát gyűjtő zsák, vagy egyéb gyűjtő edényzet 6/1990 KÖHÉM rendelet szerinti felszerelések „C” típusú Eü. doboz Izzó és biztosíték készlet Elakadást jelző háromszög

Jármű jelölése Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék szállításakor szükséges felszerelések ADR Jármű jelölése - Veszélyes hulladékot szállító járművet meg kell jelölni! A tehergépkocsit, vagy a vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényt elöl és hátul szám nélküli narancssárga ADR táblával meg kell jelölni. - Veszélyes hulladékot nem szállító járművet nem szabad megjelölni! A lerakott, tiszta rakfelületű, veszélyes hulladékot nem szállító járművet ADR táblával nem szabad megjelölni. A narancssárga táblát ekkor be kell forgatni, le kell venni, vagy le kell takarni.

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladékok csomagolása ADR minősített csomagolóeszköz jó minőségű, sérülésmentes, megfelelően lezárt csomagolóeszköz veszélyes áru nem támadhatja meg, lényegesen nem gyengítheti, nem okozhat veszélyes hatást (pl. reakció katalizálását) nedvesített vagy hígított anyagokat tartalmazó csomagolások zárószerkezetének olyannak kell lennie, hogy a folyadék (víz, oldószer vagy flegmatizálószer) részaránya szállítás közben ne csökkenjen szükséges esetben szellőző-szerkezet alkalmazása műanyag csomagolóeszközök csak 5 évig használhatók! IBC-ket 2,5 évente felül kell vizsgáltatni tűzveszélyes anyagok töltése, ürítése során gondoskodni kell a sztatikus feltöltődés elkerüléséről kombinált csomagolás: csak a külső csomagolóeszköznek kell minősítettnek lennie üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a töltöttekre

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Veszélyes hulladék küldeménydarabjainak kötelező jelölései ADR „Veszélyes hulladék” felirat Megnevezés Veszélyességi bárcák (minimum 10 x 10 cm-es) UN-szám EWC-kód Sz-jegy száma Környezetre veszélyes anyag veszélyességi bárcája Egyéb veszélyességi kategória bárcája Környezetre veszélyes szilárd anyag, másként nem nevezett.

Veszélyes hulladékokra vonatkozó külön előírások Teendők baleset esetén ADR Illetéktelenek távoltartása a szennyezett járműtől és területtől A kiszóródott anyagot gondosan össze kell gyűjteni, a folyadékot száraz földdel vagy fűrészporral fel kell itatni A szennyezett felületeket alaposan le kell tisztítani vízfolyástól, csatornától távoli helyen Amennyiben a veszélyes áru szállítása, berakása, töltése vagy kirakása során jelentős baleset vagy káresemény következett be, a szállítónak, a fuvarozónak, a berakónak, a töltőnek, ill. a címzettnek meg kell győződnie arról, hogy az illetékes hatóság számára az ADR-ben szereplő minta szerinti baleseti jelentés készül.