Perlasca Iskola február 22. Csillag Ferenc

Napjaink pedagógiai tevékenységének egyik központi kérdése, hogy ki a jó pedagógus, milyen személyiség-jegyekkel kell rendelkeznie annak, aki hatékonyan kíván részt venni a tanulók személyiségének fejlesztésében. „A legtöbb, amit gyerekeinknek, tanítványainknak adhatunk, saját benső lehetőségeik és korlátjaik felismerése, a belső stabilitás, a személyes autonómia személyi feltételeinek megteremtése, valamint a változó világban való tájékozódás készsége és képessége, az esély a saját értékrend kialakítására.” (Schüttler–Szekszárdi 2001.)

Szüksége van a jó tanárnak:  tudásra,  személyiségének alkalmassá fejlesztésére,  a pedagógiai technológia ismeretére, illetve ennek alkalmazási képességére.

 Az elsődleges nevelési cél az, hogy az általunk nevelt, oktatott diákok akarjanak célokat elérni az életükben, megfelelő együttműködési készségre, felelősségérzetre, önállóságra neveljük őket, hogy egyéniségük szabta lehetőségeinek megfelelően sikeresek legyenek a XXI. század társadalmában.  Ennek a célnak a megvalósítása nem működik a hatalmi viszonyokra épülő pedagógia öncélú rendszerében, mivel az kívülről próbálta meg befolyásolni a személyiségeket, s így „alattvalókat” nevelt.

 szabályrendszert alkalmaz személyi és eljárási ügyekben;  kezdettől fogva megakadályozza a rendbontást;  pontosan irányítja a fegyelmezést;  sokszor körbejár az osztályteremben (figyeli a diákok munkáját);  lehetőleg nem verbális szinten megoldja a zavaró szituációkat (például szemkontaktussal, térközszabályozással);  érdekes és hasznos feladatokat ad a tanulóknak;  olyan szabályrendszert alkalmaz, hogy a gyerekek minimális irányítással tudjanak dolgozni a feladaton;  optimalizálja a tanóra tanításra fordított idejét;  állandó jelzést használ a tanulók figyelmének megszerzésére;  addig nem kezd beszélni a csoporthoz, amíg mindenki oda nem figyel;  változatos tanítási technikákat használ,  következetes hibaellenőrző módszert alkalmaz;  követi az osztály reakcióit;  több dologra figyel egy időben;  fenntartja az óra tempóját;

Tanítás, adminisztráció – egy működő gyakorlat alapján: A szaktanárnak adminisztrációs kötelezettségei: 1. A haladási naplók vezetése osztályonként (csoportonként) és tantárgyanként – Rögzíti az órákon a hiányzókat, az osztályzatokat és a diákokról írt szöveges bejegyzéseket. 2. A hiányzók átvezetése, beírása a mulasztási naplóba 3. Az évközi jegyek folyamatos átvezetése, beírása a haladási naplóba; a negyedévi, a félévi és az év végi eredmények beírása a haladási naplóba – a szaktanár köteles a dolgozatok jegyeit átvezetni az osztályozó naplóba a javítást követően. Lehetséges új elem: 4. A szükséges szerződések megkötése – a szaktanárnak joga és kötelessége azokkal a tanulókkal szerződést kötni, akik mélyen a képességeik alatt teljesítenek az adott tárgyból. 5. A leckekönyvek, évkönyvek kitöltése (jegyek, szöveges értékelés) – felsőbb évfolyamokon minden negyedben a jegy mellé egy rövid szöveges értékelést is írnak a tanárok a diákok munkájáról. 7–8. évfolyamon félévente megfelelő szempontrendszer használatával egy hosszabb szöveges értékelést írnak a tanárok.

1. Gyerekkövetés  A gyerek családi hátterének, életkörülményeinek mihamarabbi megismerése, folyamatos nyomon követése – a kezdő és 12. évfolyamokon családi beszélgetések;  probléma esetén a megfelelő fórummal (pszichológus, pszichopedagógus, Szociális Bizottság stb.) a kapcsolat felvétele;  a diák készségei, képességei fejlődésének nyomon követése, a különböző szűrések eredményeinek, az annak nyomán kidolgozott további teendőknek a követése, gondozása, az eredmények összegzése az érintett tanárokkal együttműködve;  a gyerek tanulmányi előmenetelének figyelése – az osztályzatok követése, vészhelyzet kialakulásakor a család időben történő értesítése;  szükség esetén az évkezdő és egyéb szerződések megkötése, figyelése, lefűzése;  a hiányzások, igazolatlan órák figyelemmel kísérése;  a pályaorientáció segítése a családi házzal, szakemberekkel együttműködve.

2. Az osztályügyek:  Az iskola értékeinek, pedagógiai programjának közvetítése, képviselete a diákok számára, a hagyományokon alapuló házirend ismertetése;  segítségnyújtás az iskola viszonyai közepette történő eligazodáshoz – az iskola működésének, intézményeinek megismertetése;  konfliktuskezelés;  a tájékoztatók (az órarend, a követelményfüzet,);  információk továbbítása az étkezési lehetőségekről, a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjairól, az egészségügyi szolgáltatásokról – az iskolaorvos, a logopédus, a pszichopedagógus és a pszichológus feladatáról, elérhetőségéről;  segítségnyújtás az osztályközösség különböző képviselőinek, például tantárgyfelelősök és egyéb tisztségviselők (IT, IB ) megválasztásában;  nyitások és zárások, az osztálykonferenciák tervezése, előkészítése, levezetése;  lehetőség szerint óralátogatás az osztályban tanító tanároknál;  az osztályban tanító új tanárok felkészítése – különös tekintettel a csoportban előforduló esetleges speciális helyzetekre, várható konfliktusokra, az ilyenkor már bejáratott módszerek megismertetésére;  az osztály iskolai életében való együttműködés elősegítése;  a 12. évfolyamon a felvételire jelentkezés adminisztrációs segítése;  a gólyatábor és az osztálykirándulások megszervezése, lebonyolítása;  az ügyeleti munka koordinálása;  Iskolai fegyelmi ügyekben a panaszolt diák szüleinek és a bepanaszoltnak az értesítése a panaszról és a tárgyalás időpontjáról, részvétel a tárgyaláson;  év végén a könyvtári tartozások ismertetése, 12. évfolyamon a szekrénykulcsok beszedése.

3. Kapcsolattartás a szülőkkel:  A 7. és kezdő 9. évfolyamon beszélgetések a családokkal, a 12. évfolyamon továbbtanulási, pályaválasztási beszélgetések a szülőkkel;  szülői találkozás legalább háromszor a tanév folyamán (a legváltozatosabb formák lehetségesek!), a szülői találkozások tervezése, szervezése, levezetése;  a szülő informálása minden iskolai eseményről;  a szülő értesítése problémás hiányzási helyzetekben a házirendben foglaltak szerint,  a szülő tájékoztatása a diák tanulmányi előmeneteléről, kiemelten bukásveszély esetében.

4. Kapcsolattartás a kollégákkal  Az osztálykonferenciák tervezése, előkészítése, levezetése;  a folyamatos kommunikáció alkalmainak megteremtése az egyes gyerek, illetve az osztály aktuális helyzetéről;  az osztályt vagy egyes gyerekeket érintő problémák, változások ismertetése;  konfliktuskezelés;  óralátogatás az osztályban tanító új tanároknál és egyéb szakmai, pedagógiai esetekben;  annak ellenőrzése, hogy van-e elegendő jegy a negyedben, a jegyek bekerültek-e a naplóba, a szaktanárok lezárták-e a jegyeket.

5. Adminisztrációs kötelmek  A mulasztási és az osztályozási napló kitöltése: ◦ az osztályban tanító tanárok névsora ◦ a tantárgyfelelősök neve ◦ az osztály órarendje ◦ a mulasztási rész megfejelése (mindig egy héttel korábban) ◦ a mulasztások összesítése (havonta) ◦ az osztályozó napló fejlécén a nyelv, a tagozat, a fakultáció, az esetleg hiányzó tantárgy például földrajz, YE jelölése ◦ a tantárgyat tanító tanár nevének feltüntetése, különös tekintettel a csoportbontásokra ◦ a gyerekek adatainak beírása az év elején kitöltött adatlap alapján ◦ változások regisztrálása  A törzskönyv kitöltése ◦ a kezdő évfolyamokon az adatok felvezetése ◦ a felsőbb évfolyamokon az év végi eredmények, a javítóvizsgák osztályzatainak bejegyzése, összeolvasás ◦ az érkező és távozó diákok regisztrálása ◦ a hiányzó adatok pótlása, záradékok beírása ( pecsétek, aláírások )  A leckekönyvek, évkönyvek: ◦ a kezdő évfolyamokon az adatok kitöltése, fényképek beragasztása ◦ a többi évfolyamon az év és a negyedek/félévek elején a leckekönyvek/évkönyvek visszaszedése, a szülői aláírások ellenőrzése ◦ minden negyed véget megelőzően – fejlécezés, tantárgyak beírása ◦ a szaktanári osztályzatok, szöveges értékelések, havi és féléves bejegyzések nyomon követése, a hiányzó bejegyzések „behajtása” ◦ évente minimum kétszer osztályfőnöki bejegyzés ◦ év végi teendők – pecsétek, aláírások ◦ 10. évfolyamon a kisérettségi eredményének beragasztása ◦ 12.évfolyam végén – újabb fénykép ragasztása  Egyéb adminisztrációs teendők ◦ A szociális bizottsághoz írt kérőlapok, az adatlapok, a biztosítás és a kötelezettségvállalási papírok kiosztása és beszedése; ◦ az érettségi adminisztrációban a jegyző munkájának segítése.

 Napjaink problémája: az adminisztráció túlsúlya. Az oka: o a leginkább ellenőrizhető, számon kérhető, o az oktatáspolitika ebbe az irányba ment el, o bizonyos értelemben biztonságot jelent. A veszélye: o kiszorul/hat a valódi nevelés → ítéletalkotás, o kifáradáshoz vezethet → megfelelni akarás.

Köszönöm a figyelmüket!