Értékpapírok

Az értékpapír fogalma Értékpapír csak az a dolog lehet, amit a jogszabály annak minősít és a meghatározott kellékekkel rendelkezik. Mindig a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza

Értékpapírok Alapjogviszonya lehet: pénzkövetelés tagsági viszonyból eredő jogosultság dologra vonatkozó tulajdonjog más jog

Immobilizáció fizikailag előállításra kerül, de az egész kibocsátás egy összevont címletben testesül meg az értékpapírok tényleges forgalma értékpapír-nyilvántartási számlákon bonyolódik

Dematerializáció az értékpapír elveszíti okirat jellegét értékpapír=számítógépes jel  csak az értékpapírszámlán megjelenő adat formájában létezik a központi értéktár tartja nyilván  kiállít egy a dematerializált értékpapír kellékeit tartalmazó, értékpapírnak nem minősülő egypéldányú okiratot.

Értékpapírok csoportosítása Szempontok: alapjogviszony átruházási lehetőség hozam biztosított nyereség lejárat forgalomképesség kibocsátás iránya kibocsátó személye

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az értékpapír tulajdonosának a kibocsátóval szemben a kölcsön adott összeg és annak kamatai mértékében állhat fenn követelése. Névértéke a hitel értéke. Fajtái: Kötvény Állampapír Pénzintézeti értékpapír

Kötvény típusok vállalati, vagy magánkötvény államkötvény örökjáradék kötvény nem kamatozó nyereménykötvény átváltoztatható kötvény opciós kötvény visszahívható kötvény osztalékot fizető kötvény

Részesedést biztosító értékpapírok A részesedést biztosító értékpapírok tulajdonosai egy társaság résztulajdonosai. Az ilyen értékpapírok tulajdonosai tagsági és vagyoni jogokkal rendelkeznek. A névérték a jegyzett tőkéhez való hozzájárulást mutatja. Részvény, befektetési jegy

Részvény Részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjének emelésekor bocsátanak ki. Biztosít: szavazati jogot, osztalékra való jogot, likvidációs hányadra való jogot A jogok „nagysága” a névértéktől függ. Lehet névre, vagy bemutatóra szóló.

Részvénytípusok törzsrészvény elsőbbségi részvény dolgozói részvény kamatozó részvény részvényutalvány ideiglenes részvény

Speciális értékpapírok Váltó Csekk Közraktári jegy Kárpótlási jegy Letéti jegy Jelzáloglevél Kockázati tőkealapjegy Vagyonjegy

Az értékpapírok kockázata A kockázat a hozam ingadozása  szimmetrikus A befektetés teljes kockázata = szisztematikus kockázat + egyedi kockázat

A befektetések legfontosabb kockázati tényezői inflációs kockázat kamatlábkockázat újra-befektetési kockázat fizetésképtelenség kockázata likviditási kockázat devizaárfolyam kockázat információs kockázat

Tőzsdék, tőzsdeindexek

Tőzsdék általános jellemzői Adott áru keresletét, kínálatát és kereskedelmét koncentráló központi piac. független nem állami intézmény önszabályozó szervezet pénzügyileg önfenntartó, de nem profitorientált homogén, felcserélhető árukkal kereskednek szabad a be- és kilépés információs központ a tranzakciók lebonyolítási költségei csökkennek

Értéktőzsde Az értéktőzsde a már kibocsátott értékpapírok adásvételére létrehozott nyilvános koncentrált piac, ahol a kereslet és a kínálat nagy tömegben egy helyen és időben találkozik.

Az értéktőzsde funkciói: árfolyam meghatározó vagyonértékelő tőkeelosztó előrejelző jövedelempolitikai

A tőzsdei kereskedési rendszer lehet nyílt kikiáltásos, elektronikus piac ajánlatvezérelte piac, kétoldalú árjegyzéses piac  piacvezető folyamatosan kötő, időszakosan kötő rendszer

Tőzsdei bevezetés Feltételei: stabil pénzügyi helyzet annyi értékpapírt kell kibocsátani, hogy lehessen piaca információ szolgáltatási kötelezettség

Az értékpapír kibocsátója: Előnyök: biztosítja a bevezetett értékpapírok folyamatos és nyilvános piacát a kibocsátó gazdálkodása folyamatos és nyilvános piaci értékelést kap finanszírozási lehetőségeket kiszélesíti image növelő hatású

Az értékpapír kibocsátója: Hátrányok: költséges erős információszolgáltatási kötelezettség a tőzsdei érték erősen függ a makrogazdaság állapotától felvásárlás

Tőzsdeindexek Árfolyam index: főleg részvények, múltra utal Hozamindex: főleg hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jövőre utal Lehet ársúlyozású, piaci értékkel, vagy egyenlően súlyozott

BUX a Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe Bázisidőpont: 1991. január 2., 1000 pont. Közkézhányad piaci kapitalizációja alapján súlyozott árfolyamindex. Csak törzsrészvények szerepelhetnek benne. Felülvizsgálat legalább évente kétszer. Max 25 részvény.

CESI Central-European Stock Index Varsó, Prága, Budapest, Ljubljana, Pozsony Bázisidőpont: 1995. június 30. 1000 pont. Dollárban számítják. Vállalatok tőkeereje alapján súlyozott.

CETOP20 Regionális index, nem csak a CESI-t tartalmazza. Euro alapú. Kapitalizáció szerinti súlyozású. Felülvizsgálat évente kétszer. Bázisidőpont: 2001. január 1. 1000 pont, 2002. január 2-án kezdték számítani.