A szociális szolgáltatások modernizációja Tereptanári műhely Miskolc, szeptember 28.

Az előadás kiindulópontja és célja Kiindulópont:  A szociálpolitika lényege a társadalmi folyamatok feletti kontroll fenntartása, a társadalmi integráció építése és védelme.  Az utóbbi idők kihívásai: a sorozatos krízisek és a globalizáció következményei (munkanélküliség, szegénység), a társadalom idősödése, szűkülő állami erőforrások Milyen módon próbálnak az európai államok megbirkózni a sokasodó problémák és a szűkülő erőforrások jelentette kihívásokkal? Az előadás célja:  A szociális szolgáltatások modernizációjának főbb elvi és gyakorlati kérdéseinek, az ezekkel kapcsolatos lehetőségeknek és veszélyeknek a felvázolása.

Elvek  Piacosítás és államtalanítás  „Értéket a pénzért”  Az önállóság elősegítése  A felhasználók érdekérvényesítési esélyének növelése (empowerment)  Menedzserizmus  A bizonyítékokon alapuló szociális munka

Piacosítás és államtalanítás A gazdaságossági és fenntarthatósági szempont: Ki és hogyan jusson hozzá a szolgáltatásokhoz? Ki és hogyan szolgáltasson? Ki döntsön?  A jóléti mix: család és helyi közösség – voluntáris szektor – piaci szektor – állam  A fizetőképes keresletnek a piacra terelése  Az állam által finanszírozott szolgáltatások célzottá tétele, ill. a szolgáltatások fizetővé tétele  Vásárló és szolgáltató szétválasztása  Az „érdekeltek” bevonása a szolgáltatási rendszert érintő döntésekbe (a nagy adófizetők és a felhasználók)

Lehetőségek  Az állami költségvetés tehermentesítése  A menedzsment kultúra és az olyan üzleti értékeknek a szociális szolgáltatásokra való kiterjesztése, mint amilyen a vállalkozó-szellem, a kockázatvállalás, a fogyasztóközpontú szemlélet  Választási lehetőségek nyújtása – vonzó politikai cél Veszélyek  A szociális szolgáltatások nem megelőzik, hanem erősítik a társadalom kettészakadását  „A szolidaritást” kezeljük áruként  A szociális szakma alapleveivel, értékeivel nincs összhangban Piacosítás és államtalanítás

Az önállóság elősegítése Az állampolgárság = jogok + kötelességek  Önállóság = öngondoskodás „Út a munkába” (welfare to work) A közösségi ellátások előtérbe kerülése, a bentlakásos gondoskodás szigorú feltételekhez kötése  Önállóság = Autonómia Kapcsolat a felhasználói csoportok mozgalmaival

Lehetőségek  Mind a szociális szolgáltatások, mind a felhasználók aktivizálása  Vonzó politikai cél a választópolgároknak Veszélyek  Konfliktusok a szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések körül  Túl nagy hangsúlyt adunk a felhasználó „megjavítására”, szemben a feltételek megjavításával  Ha nincs többletforrás, nem sokat ér az autonómia Az önállóság elősegítése

Értéket a pénzért  A szolgáltatások minőségével (kimeneteivel) kapcsolatos elvárások A minőségfejlesztés pillérei: 1.Együttműködés (integráció) 2.Az állampolgárok beleszólási joga a szolgáltatásnyújtás valamennyi fázisában 3.Az állami alkalmazásban álló szociális szakemberek szerepének átalakítása  A szolgáltatások gazdaságossága 1.Gazdaságosság: kevesebbet kevesebbért 2.Hatásosság: ugyanazt kevesebbért 3.Hatékonyság: többet vagy ugyanannyit kevesebbért

Lehetőségek  Csökken az elfogadhatatlan minőségű szolgáltatás iránti tolerancia  Megnő a felhasználók érdekérvényesítési esélye  Választási lehetőségek nyújtása (informált döntés lehetővé tétele)– vonzó politikai cél Veszélyek  A költségeket nagyon nehéz valóban kimutatni  Nem biztos, hogy kapcsolat van az input, a folyamat és az output között  A költség és a minőség közötti összefüggés problémái: Mi a jó kimenetel? És ha nem érhető el? (lásd: QALY)  A minőség pénzbe kerül, a költség és minőség között egyenes arányosság van.  A felülről szabályozás és a bizalmatlanság az önkormányzatokkal szemben Értéket a pénzért

A felhasználók érdekérvényesítési esélyeinek növelése Politikai elem, a demokráciát érinti. Tartalma:  A felhasználók részvétele a szolgáltatásról szóló döntésekben és azok értékelésében (pl. közvetlen kifizetések, voucher, a szolgáltatáscsomagok összeállítása a felhasználó joga)  Információ (ágazati portál, benchmarking, fogyasztóvédelem)  A közösségi kezdeményezések, önsegítés támogatása

Lehetőségek  A felhasználók érdekérvényesítési esélyeinek növelése önmagában is érték, jó kormányzati cél lehet Veszélyek  A szűkülő erőforrások mellett a felhasználók a szolgáltatásokról szóló döntésben való részvétellel szociális jogaik szűkítését legitimálják, és ezért a felhasználók nem szívesen vesznek részt a döntésekben  Ha elegendő az információ, akkor a fizetőképesek elhagyják a kevésbé igényes szolgáltatásokat, ahol csak a legelesettebbek maradnak - szegregáció A felhasználók érdekérvényesítési esélyeinek növelése

Menedzserizmus Cél: a jó kormányzás alapelveinek érvényesítése: hatékonyság, átláthatóság, fenntartható fejlődés 1.A szolgáltatások szakmai sztenderdjei, protokolljai (folyamatok és/vagy eredmények leírása) 2.Csak olyat, ami működik! (bizonyítékokon alapuló gyakorlat) 3.A monitorozó rendszer fejlesztése 4.Beruházás a humán erőforrás fejlesztésbe: kompetencia alapú képzés, szakemberek regisztrációja, továbbképzése, stb. 5.Informatikai rendszerek a folyamatok áttekinthetővé tételéért (tevékenység-adminisztráció), a tervezés, döntéshozás, innováció támogatására, ill. a felhasználói döntés elősegítésére

Lehetőségek  Jó minőségű döntések  Átlátható, a szükségleteknek megfelelően tervezhető, fenntartható szolgáltató rendszer  Innovatív, nyitott, rugalmas, tanuló szervezetek  Felhasználó-központú működés Veszélyek  Növekszik a rendszer komplexitása (egyre nehezebb irányítani), túl sok szempontot kell egyszerre figyelembe venni (politikai, szakmai, gazdasági)  A problémák megoldására tett erőfeszítések következtében folyamatos a változás a rendszerben, ami káoszt okoz  A technikai elemekre tett hangsúly és a szakmai munka deprofesszionalizációja  Megnő a bürokrácia és az is drága  A vezérfonalak absztrakt kategóriákkal dolgoznak, és nem segítik elő az egyedi, bonyolult, bizonytalan és gyakran értékdilemmákat tartalmazó esetek megfelelő kezelését, pedig ezekben az esetekben a legnagyobb a műhibák előfordulási lehetősége (magas szintű kockázat)  Ellentmondásba kerülhet a felhasználók érdekérvényesítési esélyei növelésének követelményével  A „számok bűvölete” (a statisztika problémái) Menedzserizmus

Következtetések 1.Nem lehet nem változtatni. 2.Akkor is muszáj változtatni, ha előre látjuk, hogy a jövőbeni rendszer sem lesz minden rendszerek legjobbika. 3.A problémákat előre érdemes látni, de nem érdemes kikerülni.

Köszönöm a figyelmüket.