Szociokulturális hátrányok hatása a fiatalok életpályájára

A gyermekszegénység és gyermekjólét dimenziói (az EU Munkabizottság javaslata) A. Anyagi jólét: olyan tényezők, amelyek a gyermekek háztartásainak anyagi erőforrásaihoz kapcsolódnak jövedelem, anyagi depriváció, lakhatás, munkaerő-piaci kapcsolódás. B. A gyermekjólét nem anyagi dimenziói, amelyek a gyermek fejlődése során szükséges erőforrásokhoz való hozzáférés, illetve a fejlődés különböző fázisaiban mért kimenetekhez kapcsolódnak: iskola, egészség, kockázatos társadalmi viselkedésminták, társadalmi részvétel, kapcsolatok, családi környezet, lakóhelyi környezet.

A gyermekek szegénységi rátája (az ekvivalens medián jövedelem 60 százaléka alattiak), EU-27, 2006–09 (%)

A gyermekek anyagi depriváltsága, EU-27, 2006–09 (%)

A gyermekek súlyos anyagi depriváltsága, EU-27, 2006–09

Túlzsúfolt lakásban élő gyermekek, EU-27, 2006–09

A szegénység által veszélyeztetett csoportok Magyarországon Gazdasági aktivitás Iskolai végzettség Demográfiai mutatók Terület és település Etnikai hovatartozás

Jövedelmi szegénység gyerekszám szerint

Gyermekszegénység és foglalkoztatás

A szegénységi kockázat területi/települési alakulása

33 LHH kistérség

A gyerekek megoszlása a különböző jövedelmi kvintilisek között, % OMNI LHH 1. kvintilis 57,0 83,9 2. kvintilis 18,3 9,4 3. kvintilis 14,1 5,1 4. kvintilis 6,0 1,6 5. kvintilis 4,6

Nincs munkajövedelem a háztartásban – gyerekszám (gyerekes háztartások) OMNI LHH 1 gyerekes 58,5 35,8 2 gyerekes 14,6 22,6 3-x gyerekes 26,8 41,5 Összesen 100,0

LHH depriváció, % Szinte minden hónapban kifogytak a pénzből 63,9 Nem jutott elég pénz - élelmiszerre 46,4 - rezsire 56,9 - felnőtt ruha 74,3 - gyerek ruha 53,8 - gyógyszerre 35,1 - hitelekre 27,7

LHH: nyomor a cigány családokban nem cigány Vezetékes víz a lakásban nincs 31,1 6,5 Szinte minden hónapban kifogytak a pénzből 93,2 55,6 Nem jutott elég pénz - Élelmiszerre 66,7 38,0 - Gyerek ruházatára 73,3 45,4 - Gyógyszerre 26,9 Teljes mértékben szegénynek tartja magát 71,1 22,9

LHH:Romákkal kapcsolatos attitűdök a gyerekesek között Nem fogadná el, hogy egy cigány ember közeli hozzátartozója legyen 48,8 Közeli barátja legyen 39,9 A szomszédjába költözzön 36,4 Munkatársa legyen 18,2 A településére költözzön 17,4

Hátrányos megkülönböztetés a roma gyerekesek körében, % OMNI LHH Igen, gyakran 10,3 11,1 Igen, előfordult 48,3 46,7 Soha nem volt ilyen 41,4 42,2 Összesen 100,0

Gyerek jól-lét index 9 21 Lakás Ország Egészség Szubj. Kapcsolat   Ország Egészség Szubj. Kapcsolat Anyagi Magatartás Oktatás Lakás 1 Hollan-dia 2 7 4 9 6 Dánia 3 5 10 15 12 11 Ausztria 26 8 19 22 HU 23 25 16 21 28 Litvánia 27 24 29 Málta 14

Európai Unió EU 2020 stratégia prioritásai: az „intelligens, fenntartható és a kirekesztéstől mentes növekedés” Kiemelt céljai: a foglalkoztatás növelése a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások növelése a fenntartható környezet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése ; a szegénységi küszöb alatt élő európaiak számának 25%-kal csökkentése

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve (2010) Stratégiai keretdokumentum - prioritást élvező politikai területek: küzdelem a gyermekszegénység, beleértve a szegénység generációk közti átörökítése, valamint a családokon belüli szegénység ellen, külön figyelmet fordítva a nagycsaládokra, az egyszülős családokra és az eltartottakat gondozó családokra, valamint az intézetekben élő gyermekeket érintő szegénységre

A gyermekszegénységet csökkentő politikák A családok rendelkezésére álló jövedelem emelése (foglalkoztatás, szociális transzferek) A családok kiadásainak csökkentése (költségek átvállalása: étkezés, iskolaszer, utazás, iskolai programok stb.) A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák

Gøsta Esping-Andersen: A Child-Centred Social Investment Strategy, 2002 „Azok a politikák, amelyek egy ún. második esélyt biztosítanak, jóval költségesebbek és jóval kevésbé hatékonyak, mint azok a beavatkozások, amelyek a gyermekek jól-létének növelését biztosítják.”

Gyermekek napközbeni ellátása, 2009 3 éves és fiatalabb: 27,5% 4 éves: 92,8 % 5 éves: 96% DE Bölcsődével, óvodával (illetve bölcsődei, óvodai jellegű szolgáltatást nyújtó intézménnyel) nem rendelkező települések száma: 922 25 fősnél nagyobb óvodai csoportok aránya: 30,2% Korai iskolaelhagyók aránya: 11,2%

Foglalkoztatás és iskolai végzettség (15-64 évesek) alapfokú iskolai végzettségűek 27,2% foglalkoztatott (EU27: 48,1%) Középfokú iskolai végzettségűek 63,3% foglalkoztaott (EU27: -8%) Felsőfokú végzettségűek 79,5% (EU27: 84,1%)

Gøsta Esping-Andersen: Towards the Good Society, Once Again? (2002) A szegénység, családi erőforrások hiánya, bizonytalan szociális helyzet komolyan akadályozza a gyermekek fejlődését és későbbi produktivitását. A gyermekkori hátrányok kivetülnek a teljes életciklusra. Az új politikának nemcsak az oktatási és képzési lehetőségeket kell bővíteni, hanem azt is biztosítani kell, hogy mindenki szociális helyzetétől függetlenül kihasználhassa ezeket a lehetőségeket. Az oktatási célú közkiadások bővítése során fontos szempont, hogy a humán tőkébe történő beruházás az előnyös szociális hozadéka mellett gazdasági hatékonyságnövelő tényező, jelentős egyéni és társadalmi haszonnal.

’A politikusok gyakran mondják, hogy mi, gyerekek vagyunk Európa jövője. De mi most élünk. A gyerekkorunk ma van, nem holnap vagy azután.’

tauszkati@gmail.com