Hatodik előadás

A gondolkodás

Fogalma: A legmagasabb szintű megismerési folyamat, közvetett megismerési forma, mely a fogalomrendszerre és a beszédre épülve összefüggések megértését, problémahelyzetek megoldását teszi lehetővé a gondolkodási műveletek felhasználásával.

Jellemzői: A gondolkodás nem igényli a közvetlen tapasztalást, a képi megjelenítést, így az érzékileg nem adottra is kitágítja a megismerés határait. Például: végtelen fogalma, a fény terjedési sebessége, devalválódás stb. Elképzelhetetlen, de átgondolható.

közvetve tárja fel mindazt, ami érzékileg nincs, vagy nem is lehet adva

összevethetővé teszi a viszonyokat, így tárja fel a közvetlen érzéklet számára megragadhatatlan tulajdonságokat

értelmezhetővé teszi az érzéklet számára megragadhatatlan oksági kapcsolatokat

a gondolkodás bár elszakad a közvetlen tapasztalattól, kialakulásának forrása mégis a cselekvéshez kötött tapasztalás a cselekvés a gondolkodás első megjelenési formája valamennyi gondolkodási művelet először, mint gyakorlati művelet, mint cselekvés jön létre később azonban megelőzve a cselekvést annak szervezője, szabályozója lesz

a gondolkodás képződménye a fogalom, ami megjeleníthető a II a gondolkodás képződménye a fogalom, ami megjeleníthető a II. jelzőrendszer felhasználásával a fogalom a dolgok lényege a fogalom nyelvi kifejezése a szó

Az első és második jelzőrendszer összefüggése: az aktuálisan észlelt autóbusz az autóbusz emlékképe (a 8-as, amivel reggel utaztam) az autóbusz képzete (a busz, ami lehet csuklós, távolsági) az autóbusz fogalma (tömegközlekedési eszköz)

A gondolkodás fajtái: asszociatív megértő problémamegoldó

Asszociatív gondolkodás nincs meghatározott célja intuitív formában jön létre eredménye mégis valamilyen következtetés, magyarázat nem minden gondolkodás-kutató tartja valódi gondolkodásnak

Megértő gondolkodás a megértés a dolgok lényegének, alapvető összefüggéseinek a feltárása Kelemen szerint: - lényegkiemelés - rendszerbe sorolás - összefüggések feltárása eredménye a fogalom, a dolgok lényege fogalomalkotás menete

A fogalom lehet: köznapi tudományos konkrét absztrakt

A problémamegoldó gondolkodás probléma az a helyzet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni, de az elérés útja számunkra még rejtve van (pl. zár kinyitása, rejtvény, iskolai feladat)

A megértő és problémamegoldó gondolkodás különbsége a megértés inkább magyarázó jellegű (ismeretszerzés) a problémamegoldás inkább kutató jellegű (alkalmazás)

Nyolc aranypénz közül egy biztosan hamis Nyolc aranypénz közül egy biztosan hamis. Az aranyat könnyebb fémmel pótolták. A hamis pénz kiszűrésére egy érzékeny kétkarú mérleg és két mérési lehetőség áll a rendelkezésére. Oldja meg a problémát!

Megoldás: 8 – 2 3 – 3 pénz kerül a mérleg serpenyőibe ha egyensúlyban marad a mérleg, akkor a maradék két pénz közül az egyik hamis, ha nem, a könnyebb oldalon lévő 3 közül az egyik az a második mérés sémája ugyanez

A problémamegoldás folyamata Fázisok Lénárd Ferenc szerint: ténymegállapítás a probléma módosítása megoldási javaslat kritika mellékes mozzanatok érzelmi elemek feladás, újrakezdés, megoldás

Egy kereskedő 30 FT-ért csodanaptárt árul Egy kereskedő 30 FT-ért csodanaptárt árul. Három gyerek összedobja rá a pénzt, fejenként 10 - 10 Ft-ot, és meg-veszik. A kereskedő később rájön, hogy a naptárt máshol 25 Ft-ért árulják, és visszaad az egyik gyereknek 5 Ft-ot. Ő nem tudja igazságosan szétosztani, ezért úgy dönt, hogy vesz 2 Ft-ért egy karamellát, 1 - 1 Ft-ot pedig mindenki visszakap. Probléma: 3x9=27+2 Ft-ért karamellát vett, az összesen 29 Ft. Hol van a 30. Ft?

Megoldás: A karamellát a 27 Ft-ból vette, tehát nem +2 Ft, hanem –2Ft. Másképpen: 2x9=27, 27–2=25, vagyis 25+2+3=30 Ft. Gondolja végig, a megoldás során hogyan jelentek meg a fázisok?

Fázisok Pólya György szerint: a feladat megértése tervkészítés a terv végrehajtása a megoldás ellenőrzése

Helyettesítse számokkal a betűket úgy, hogy a művelet igaz legyen! CSAK +OKOS DOLOG

Megoldások: 48 48 48 48 9547 9745 9745 9547 +2725 +2527 +6567 +6765 12320 12320 16360 16360 45 45 Ami nem cserélhető: 9748 9847 1, 4, 9 és a 0. +3837 +3738 13630 13630

A problémamegoldás formái diszkurzív (következtető) intuitív (ötletszerű ráeszmélés) próba – szerencse (gyakorlati cselekvésben kivitelezett problémamegoldás)

Sémák gátolják és segítik a problémamegoldást

Mert ezt szoktuk meg! beállítódás

Oldja meg! Egy mekk kétharmad részéig van kütyüvel és ez háromnegyed azóta, hány azótás a mekk? Ha támaszkodhatunk a mindennapi tapasztalatainkra a feladat egyszerűbbnek tűnik:

Egy kanna kétharmad részéig van mézzel és ez háromnegyed liter, hány literes a kanna?

A megoldás sémája: kétharmad rész háromnegyed liter egyharmad rész háromnyolcad liter háromharmad rész kilencnyolcad liter, vagyis a kanna egyegész egynyolcad literes

Így már nyilvánvaló: kétharmad rész háromnegyed azóta egyharmad rész háromnyolcad azóta háromharmad rész kilencnyolcad azóta, vagyis a mekk egy egész egynyolcad azótás

Kérdés: mi a mekk? (egy tároló) mi az azóta? (egy mértékegység) mi a kütyü? (valamilyen anyag)

A szöveg bármilyen szimbó-lummal helyettesíthető! (pl. X-szel) kétharmad X= háromnegyed egyharmad X= háromnyolcad háromharmad X= kilencnyolcad, vagyis:

A gondolkodás leggyakoribb műveletei analízis szintézis absztrahálás általánosítás konkretizálás rendezés analógia

A gondolkodás gondolkodási műveletekben valósul meg: cselekvés szintjén képi szinten konkrét fogalmi szinten absztrakt fogalmi szinten

Köszönöm a figyelmüket!