A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6. Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13. A makroökonómia mutatói Czagány László február 20. Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás február 27. Gazdasági növekedés március 6. Munkanélküliség és infláció I. március 13. Munkanélküliség és infláció II. március 20. Zárthelyi dolgozat I. március 27. A nyitott gazdaság április 10. Az aggregált kereslet I. Nagy Benedek április 17. Az aggregált kereslet II. április 24. Az aggregált kínálat május 8. A fogyasztás május 15. Zárthelyi dolgozat II.

MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ II. PÉNZ ÉS INFLÁCIÓ Mi a pénz? A pénz mennyiségi elmélete A seigniorage Infláció és kamatlábak A nominális kamatláb és a pénzkereslet Az infláció társadalmi költségei A hiperinfláció A klasszikus dichotómia

1. Mi a pénz? a) A pénz fogalma, funkció b) A pénz fajtái Olyan eszköz, ami bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására. funkciói: Vagyontartási Értékmérő Forgalmi eszköz b) A pénz fajtái Papíralapú pénz Árupénz (arany; aranystandard)

c) A papíralapú pénz kalakulása Yap-szigeti mészkőérme, a „fei” aranyrög aranyérme állami aranybizonylat fedezet nélküli papírpénz d) A pénzmennyiség befolyásolása és mérése pénzkínálat: rendelkezésre álló pénzmennyiség Monetáris politika Nyíltpiaci műveletek szabályozó: JEGYBANK

M1 M2 M3 Hogyan mérhető a pénzmennyiség? készpénz (bankjegy, érme) látraszóló betétek M3 + rövid lejáratú betétek + hosszú lejáratú betétek

2. A pénz mennyiségi elmélete a) Tranzakciók és a mennyiségi egyenlet Tranzakcióktól a jövedelemig: b) A pénzkeresleti függvény és a mennyiségi egyenlet : Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség egyenlete Pézpiaci egyensúly esetén:

lehetséges magyarázata c) Konstans forgási sebesség „M” meghat. Ha „V” konstans: Nominális GDP d) Pénz, árak, infláció Az infláció egy lehetséges magyarázata Ha „Y” és „V” adottság, akkor: másképpen: M(%) + V(%) = P(%) + Y(%)

3. A seigniorage „inflációs adó” M nő  P nő Az állami kiadások fedezésének módjai: adók kivetése hitelfelvétel pénzkibocsátás seigniorage: A pénzkibocsátásból származó bevétel következmény: M nő  P nő „inflációs adó” akik fizetik: a pénz birtokosai

4. Infláció és kamatlábak a) Nominális kamatláb, reálkamatláb nominális: amit a bank fizet… reál: amennyivel a vásárlóerő nő… A reálkamatláb a nominális kamatláb és a (várható) inflációs ráta különbsége. Képletben: , illetve: b) A Fisher-hatás Fisher-egyenlet: Fisher-hatás: Az inflációs ráta 1%-os növekedése 1%-kal növeli a nominális kamatlábat.

5. A nominális kamatláb és a pénzkereslet a) A pénztartás költsége r A pénz reálhozadéka: Más vagyon reálhozadéka: A pénztartás költsége: b) A kibővített pénzkeresleti függvény Eddig: Immár:

6. Az infláció társadalmi költségei a) Várt infláció cipőtalpköltség étlapköltség relatív árak instabilitása torz adórendszer tervezési nehézségek b) Nem várt infláció adós nyer, hitelező veszít fix nyugdíjak túlzott kockázatkerülés a nagy infláció ingadozó infláció

„ÓZ” The Wonderful Wizard of Oz L. Frank Baum William Jennings Bryan William McKinley „ÓZ”

7. A hiperinfláció a) A hiperinfláció költségei felduzzadt cipőtalpköltség követhetetlen árváltozások az árak információs funkciója megszűnik adóbevételek reálértéke zuhan a pénz „elhordásának” költsége b) A hiperinfláció okai a pénzkínálat túlzott emelkedése bankóprés (pl. háború idején) seigniorage-hiperinfláció-költségvetési hiány spirál

8. A klasszikus dichotómia a) A makroökonómia változói Nominálisváltozók: Reálváltozók: reál GDP tőkeállomány relatív árak stb. árszínvonal inflációs ráta pénzbérek stb. b) A klasszikus dichotómia A reálváltozók és a nominális változók elméleti szétválasztása Egy példa: A pénz semleges!

Ez az előadás nem jöhetett volna létre, ha sohasem él… Irving Fisher (1867-1947)