Atipikus foglalkoztatás trendjei és tendenciái Magyarországon és Szlovákiában empirikus vizsgálatok tükrében Budapest, 2014. május 22. (ISBN: 978-963-9559-54-7)

Bevezető gondolatok Felsővezetői kihívások 2014 Elkötelezett alkalmazottak és elégedett vásárlók Csak az tud jól bánni ügyfeleivel és vevőivel, akivel jól bánnak

Napjaink foglalkoztatási kihívásai Globális 200 millió munkanélküli a világon 2012-ben 4 millióval nőtt a munkanélküliek száma Erősebb foglalkoztatás az export iparágakban Új munkahelyek követelményei sokszor hiányoznak Különösen nehéz a helyzet a fejlett országokban „Elveszett generáció” megjelenése a fiatal munkanélküliség miatt EU és VB programok Forrás: Global Employment Trends 2013, ILO

Napjaink foglalkoztatási kihívásai Magyarország (1) 4 millió 78 ezer foglalkoztatott 400ezer munkanélküli (10,8%) Magyarországon 2013-ban valamelyest csökken a munkanélküliek száma 55%-os foglalkoztatási ráta Magasabb foglalkoztatás az export iparágakban Új munkahelyek követelményeit sokszor nehéz teljesíteni Különösen nehéz helyzetben vannak az elmaradott régiók Fiatalok körében igen magas a munkanélküliség Jelentős növekedés a közfoglalkoztatás területén Kormányprogramok Újdonság a magyarok külföldi mobilitása Forrás: KSH és TÁRKI, 2013

Foglalkoztatás Befolyásolók 5

Atipikus foglalkoztatás Fogalma Napi munkaidő hossza (részmunkaidő, rugalmas munkaidő-beosztás, munkakörmegosztás) Az alkalmazás időtartama (napszámos munka, bandamunka, segítő családtag, határozott idejű munkaviszony, egyszerűsített munkaviszony) A munkavégzés helye (távmunka, bedolgozói jogviszony) A jogviszony kettőnél több alanya miatt atipikus jellegűnek tekintett munkaviszonyok (munkaerő kölcsönzés) Szociálisan védett” foglalkoztatás (közmunka, közhasznú munka, stb.) Forrás:Nacsa, 1997

Projekt bemutatása Felmérések Közösen a Jövő Munkahelyeiért projekt (2012-2014) Cél: Foglalkoztatás tipikus és atipikus fontossága Résztvevők: Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem GTK TTI Menedzsment és HR Kutató Központ Kutatás részei Elméleti tanulmány Felmérések Egyének (200-200 fő Komárom-Révkomárom) Vállalatok (Szlovákia/n=55 és Magyarország/n=230) Zárás (konferencia és összefoglaló tanulmány)

Projekt bemutatása Helyszínek

Vállalatok Hipotézisek teljesülése (n = 274) H11: A munkaadók leginkább létszám és bércsökkentéssel reagálnak a válságra Részben igaz H12:A magyar és szlovák cégek nem homogén módon reagálnak a foglalkoztatás terén a válságra. Igaz H13: A válság elhárítási reakcióiban a személyi jellegű megoldások helyett inkább a hosszabb távú intézkedések a jellemzőek. H14: Az atipikus foglalkoztatás se Magyarországon, se Szlovákiában nem kedvelt forma.

Vállalatok Hipotézisek teljesülése (n = 274) Külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok jóval nagyobb arányban hajlamosak és hajlandók külföldi munkavállalókat foglalkoztatni A külföldi és a vegyes vállalatok jóval nagyobb hajlandóságot mutatnak a kölcsönözött (és nagyrészt külföldi) munkaerő alkalmazására, mint a hazaiak. Az „atipikusok” iránti attitűdök nem elsősorban a vállalati méretekkel, nem is a tulajdonosok nemzeti hovatartozásával stb. függnek össze, hanem a gazdasági várakozásokkal

Munkanélküliek Hipotézisek teljesülése (n = 400) H21: Válaszadóink életkora meghatározza az atipikus formák iránti attitűdjeiket Részben igaz H22: Az álláskeresők kényszerből fogadják el az atipikus formában történő munkavégzést Igaz H23: Az atipikus formában történő munkavégzés rontja a normál formában történő elhelyezkedés esélyét H24: A nők (főképp kisgyermekes anyák) és a pályakezdők preferálják elsősorban az atipikus formákat Nem igaz H25: A közfoglalkoztatás rendelkezik a legalacsonyabb preferenciaszinttel

Figyelembe kell venni az új álláshelyek nettó hatásait is Következtetések Jelentős felvilágosító munka elvégzése szükséges az atipikus munkavégzési formák terén A munkanélküliek a szomszédos országokban is hajlandóak lennének munkavégzésre Oly sokféle az atipikus formákkal kapcsolatos kérdés, hogy azok együttes kutatása külön ajánlott Figyelembe kell venni az új álláshelyek nettó hatásait is

Köszönöm a figyelmüket! Dr. Poór József egyetemi tanár, (CMC) HSZOSZ elnöke e-mail:poorjf@t-online.hu mobil:+36-20-464-9168 13