A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe

A többszörösen összetett mondat mint konstrukció 1. Egy havas novemberi éjjelen, 2. amikor a hegyek között éles szél süvöltözött, 3. és a fenyőfák dideregve csapkodtak kopasz gallyaikkal, 1. azon a mély hegyi úton, 4. amely a nizsderi várnak kanyargott, 1. egy bozontos fejű vak ember bandukolt, kezében szíjat tartva, 5. amely egy kis fekete kutya nyakába volt erősítve. (Krúdy) _______ 1 _______ ↑ ↑ ↑ ↑ 2 3 4 5

A többszörösen összetett mondat mint konstrukció 1. A költő olyan, 2. mint a kisgyerek, 3.vagy mint az első ember a lapályon: 4. két lábra állni próbál, 5. hogy ne fájjon apró mivolta, 6. ne födje berek, 7. de lássa messziről, 8. mi közeleg, 9. mily isten fénylik a teljes tájon, 10. mily csönd szivárog, 11. hogy üreget vájjon alánk, 12.míg eltölt a gond és képzelet. (József A.)

A többszörösen összetett mondat mint konstrukció .

A félév anyagának vázlata 1. A szövegtan fogalma, tárgya kialakulása, története tudomány-rendszertani helye (Szikszainé:17—37.) 2. A szöveg mibenléte (38—55.) 2.1. A textualitás összetevői 2.1.1. Szövegértékűség 2.1.2. Szövegösszefüggés (56—75.) 2.2. A szöveggrammatika (141—165.) 2.3. A szövegszemantika (166—205.) 2.4. A szövegpragmatika (206—247.) 2.5. A szöveg szerkezete (248—280.) 3. Szövegtipológia (281—302.) 4. Szövegelemzés (408—415.)

Követelmények Kollokvium Szóbeli: tételek az előadás anyagából Kötelező olvasmány: Szikszainé Nagy Irma 2006: Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest – a kijelölt részek

A szövegtan = a szöveg tudománya 1.1. A szövegtan fogalma A szövegtan = a szöveg tudománya „A szövegtan tudományosan rendszerezett […] ismeretanyag a szövegről” (Deme László 1980: A szövegtan, a szövegismeret és a szövegszemlélet az anyanyelvi nevelés rendszerében. Magyar Nyelvőr, 332.)

A szöveg tudományának különböző elnevezései Szövegnyelvészet (text linguistics) Szövegelmélet (text theory) Szövegtudomány (science of texts) Szöveggrammatika (text grammar) Diszkurzuselmélet (theory of discourse) Diszkurzusgrammatika (discourse grammar) Textológia (textology) Szövegtan

1.2. A szövegtan tárgya A szövegtan mint tudományág tárgya: a szöveg A gyakorlatban: ezt elemzik, az elemzés eredményéből vonnak le következtetéseket az elméleti szövegfogalomra nézve. Az elméletben: a szöveg általános fogalmát igyekszenek leírni, empirikus kutatások eredményeinek és gondolkodási műveleteknek a segítségével.

1.3. A szövegtan kialakulása Az ókortól kezdve több tudományág foglalkozott a szöveggel, ezek alkotják a szövegtan előzményeit: az antik retorika, szövegkritika a középkori „ars dictandi” a hermenautika (szövegmagyarázat) a homiletika (egyházi szónoklattan) a stilisztika a poétika a modern nyelvelméletek és nyelvtudományi ágak (a strukturalizmus, a transzformációs generatív grammatika, a beszédaktus-elmélet, valamint az antropológiai nyelvészet, a szociolingvisztika stb.) a kommunikációelmélet

1.3. A szövegtan kialakulása A szöveggel való foglalkozás kb. 2000 éves – de a kutatásnak inkább az anyaga volt a szöveg, nem a tárgya A szövegtannak mint (nyelvtudományi) diszciplinának nemcsak anyaga, hanem kutatási tárgya is a szöveg Közvetlen forrásai a mondatnál nagyobb nyelvhasználati egység Chomsky és követői (mondatlánc, szöveg) a kommunikációelmélet, a beszédtettelmélet, a szemiotika és a pragmatika hatására: szövegközpontú nyelvszemlélet

1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani helye A szövegtan mint tudomány besorolása összetett feladat: Nem kizárólag nyelvészeti tudományág: A szöveg nem csak nyelvi lehet A nyelvi szöveget sem csak nyelvészeti szempontból lehet vizsgálni ↓↓↓ Interdiszciplináris tudomány: a nyelvészet is csak más tudományágak érintésével vizsgálhatja Multidiszciplináris tudomány: több tudományág eredményeit integrálja

1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani helye A szövegtan a többi tudományhoz hasonlóan: nem egységes, nem lezárt. De mint új tudományág és mint határtudomány (interdiszciplina)még kevésbé az: Nem egységes: sokféle „iskolája” van, különböző elméleti háttérrel, kutatási szempontokkal. Nem lezárt: sok a még feltáratlan területe, terminológiai tisztázatlansága, ingadozása

1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani helye A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében Szövegtan: szövegszint (Viszonyítási pont:) Mondattan: mondatszint Szintagmatan: szintagmaszint Lexikológia: lexémaszint Morfológia: morfémaszint Fonológia: fonémaszint

2. A szöveg mibenléte A szöveg szó jelentése „1. Írásban vagy nyomtatásban rögzített mondanivaló, ill. az ezt alkotó, kifejező mondatok összefüggő egésze, rendszerint hosszabb sora. 2. Olyan vers, amelyet rendszerint könnyű műfajokban megzenésítésre szántak, ill. megzenésítettek, vagy az ilyen műfajú dallamhoz írt vers (a dallammal ellentétben) 3. (ritka) Beszéd folyamán elhangzó, összetartozó mondatok együttvéve, elmondott beszéd mondatai. a/ (argó, bizalmas) Sok a ~! sokat fecseg(sz), ne fecsegj annyit, unom már, annyit beszél(sz).” (ÉrtSz.)

2. A szöveg mibenléte A szöveg szó etimológiája (1835) „Nyelvújítási származékszó: a sző ige v-s tőváltozatából alkották -g képzővel […] Jelentéstani alapja a sző igének 3., ‘kigondol, tervez’ jelentése volt. Mintájául a latin texere ‘sző’: textus ‘szövet; szöveg’ összefüggés szolgálhatott.” (TESz) álmokat, ábrándokat, terveket, ill. összeesküvést, cselt, ármányt sző textus: a magyarban főként ‘bibliai szöveg’ jelentésű

2. A szöveg mibenléte Mi szöveg? (Mi számít szövegnek?) A szövegjelleget általában intuitíve felismerjük. Kivétel: a határesetek, pl.: tartalomjegyzék értelmetlen gyerekmondóka verseskötet értelmetlen verse asszociációs szó-, ill. mondatsor töredék felkiáltás, parancs, vezényszó felirat mondás Szikszainé: szöveg, nem szöveg, antiszöveg, effektusszöveg, álszöveg, agrammatikus szöveg, töredékes szöveg

2. A szöveg mibenléte Mi egy szöveg? (Hol a szöveg határa?) Általában ezt is meg tudjuk állapítani intuitíve. Kivétel pl.: dialógusok számozott versek sora szótár szócikksora Szövegkomplexum pretextus – textus – poszttesztus Pl.: törvény, levél, jegyzőkönyv Szövegegész – részszöveg – szövegrész(let)

2. A szöveg mibenléte Mi a szöveg? (Mi a szövegfogalom lényege?) a/ Elhatárolása a mondathalmaztól mondathalmaz: a mondatok önmagukban teljesek nem utalnak az előzményre redundáns elemek (Szikszainé: 47—48.)

Mi a szöveg? b/ Viszonya a szövegmondathoz szövegmondat – közlési alapegység, a szöveg alapegysége (nyilatkozat (utterance), megnyilatkozás) szövegmondat – szöveg – kommunikáció

Mi a szöveg? c/ Kapcsolódása a language szintjeihez langue (nyelv) parole (beszéd) szöveg ? szöveg (rendszer)mondat szövegmondat (nyilatkozat – utterance ↑ megnyilatkozás) szintagma lexéma morféma fonéma

Mi a szöveg? d/ Az egyes elméleti kereteken belül szemlélve („szövegdefiníciók”) Kommunikáció-központú: a kommunikáció alapegysége „A szöveg nyelvi formába öntött objektivációja az egyéni pszichikai tartalom egy részletének, olyan terjedelemben és megformáltságban, amely elegendő ahhoz, hogy adott helyzetben a kifejezés és/vagy tájékoztatás és/vagy befolyásolás feladatát ellátva a teljesség és lezártság érzetét is felkeltse.” (Deme László: A szöveg alaptermészetéről. 1979. 59).

Mi a szöveg? A továbbiak: beszédaktus-elméleti, szemiotikai, szemantikai, pragmatikai stb., másféle dominanciákkal Definíció: nincs. Magyarázat: „A szöveg – hasonlóan a szó, a mondat vagy a jel fogalmához – a nyelvtudomány nyitott, heterogén megközelítéseket lehetővé tevő, nem definiálható alapfogalma, amelynek heurisztikus funkciója van.” (Kocsány Piroska: Szövegnyelvészet versus szövegelemzés. 1992. 145.)

2.1. A textualitás Szövegjellemző Összetevői: szövegértékűség (szövegjelleg) ~ szövegszerűség, szövegiség (Szabó Z.) szövegösszefüggés ~ szöveg-összefüggőség (Petőfi S.J.)

2.1.1. A szövegértékűség Egy nyelvi produktum szövegként való elfogadása a szövegalkotó és/vagy a szövegbefogadó által. A szövegértékűség kritériumai egyes szerzőknél különbözőek (Isenberg, Lotman, Beaugrande—Dressler, Schveiger) Általános jellemző: a szövegterjedelemtől független

2.1.1. A szövegértékűség A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők (Szikszainé) Belső sajátság Tartalmi folyamatosság: egységes téma Teljesnek és lezártnak találjuk Mondatai tartalmilag és grammatikailag kapcsolódnak Szerkezeti egységei egymásra épülnek Stilárisan egynemű Formailag/akusztikusan elkülönül Külső sajátság A nyelvi kommunikáció egységének tekinthető

2.1.2. Szövegösszefüggés A szövegmondatok sorát megszerkesztetté tevő nyelvi és nem nyelvi sajátosságokból fakadó összefüggés-hálózat, amelynek következtében a mondatsort egységesnek, folyamatosnak, tehát szövegnek érzékeljük. Nyelvi jellegű Nem nyelvi jellegű összefüggés ↓↓↓ szövegösszetartó erő (szövegszervező erő)

2.1.2. Szövegösszefüggés Nyelvi jellegű összefüggés A szomszédos mondatok között legalább egy elem ismétlődik, ill. korreferenciális (ugyanazon valóságdarabra vonatkozó) viszonyokban jelentkezik Nem nyelvi jellegű összefüggés Fogalmak kapcsolódása és referenciális vonatkozása szituáció előismeret, világismeret Referenciális azonosság v. vonatkozás: Helyettesítendő (szubsztituendum) Helyettesítő (szubsztituens – Harweg)

2.1.2. Szövegösszefüggés A szövegösszefüggés szintjei-fajtái Pragmatikai szintű összefüggés: koherencia jelentések és kontextus kapcsolata → koherens szöveg Szemantikai szintű összefüggés: kohézió nyelvi jelek és jelentésük kapcsolata → kohezív szöveg Szintaktikai szintű összefüggés: konnexitás nyelvi jelek kapcsolata a grammatika által → konnex szöveg + szerkezeti konnexitás, akusztikus, vizuális, intertextuális, stilisztikai kohézió

2.1.2. Szövegösszefüggés A szövegösszefüggés foka, erőssége Koherens: erős a kapcsolódás Inkoherens: nincs vagy nagyon gyenge a kapcsolódás Átmenetek majdnem nem koherens kevésbé koherens majdnem koherens stb.

2.1.2. Szövegösszefüggés A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint Forikus elemek: utaló elemek Szövegen kívülre: exofora Szövegen belülre: endofora Anafora: amire visszautalunk: antecedens Szövegen belülre Deixis: rámutató funkció (helyre, időre, személyre stb.) Szövegen kívülre Katafora: amire előreutalunk: posztcedens

2.1.2. Szövegösszefüggés A szövegösszefüggés hatósugara Lineáris: láncolatos grammatikai-szemantikai összefüggés Globális: a szöveg nagyobb egységeire vagy egészére kiható, általában szerkezeti- szemantikai-pragmatikai összefüggés A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint Pontszerű utalás: egyetlen elemre, pl. egy szóra utal Foltszerű utalás: több elemre utal, ha névmás, mindig magas hangrendű

2.1.2. Szövegösszefüggés A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint Egyirányú: előre-vagy visszautalás, ill. rámutatás Kölcsönös: összefonódik az előre- vagy visszautalás (pl. egyeztetéssel) A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint Teljes: a helyettesítő teljesen lefedi a helyettesített fogalmát (pl. névmás) Részleges: a helyettesítő nem teljesen fedi le a helyettesített fogalmát (pl. rész-egész viszony)

2.2. Szöveggrammatika A szöveggrammatika fogalma A mondat- és szöveggrammatika szétválasztása A szövegkonnexitás A szövegkonnexitás eszközei

2.2. Szöveggrammatika A szöveggrammatika fogalma Kétféle jelentés: A mondategységen és a szövegmondaton túlmutató mondatgrammatikai eszközök vizsgálata A szövegmondatok és a nagyobb szövegegységek között működő szöveggrammatikai eszközök vizsgálata A kapcsolat természete: lineáris

2.2. Szöveggrammatika A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása A nehézségek oka: az eszközök sokszor azonosak: pl.: mutatónévmások (az) a kapcsolatok hasonlóak: mellérendelés, alárendelés A mondat- és a szöveggrammatika érintkezési pontjai Egyeztetés A diákok elmentek kirándulni. Két napot töltöttek a Bükk-fennsíkon. Névmásítás Az a film lesz ma műsoron, amelyik tegnap is ment. Ez szól a húszas évek Írországáról. az – mondaton belüli utalás (általában) ez – mondatok közötti szövegutalás (általában)

2.2. Szöveggrammatika A szövegkonnexitás = grammatikai szövegösszefüggés A szöveggrammatikai eszközök funkciója: létrehozni determinálással helyettesítéssel/utalással a korreferenciát az elő-, ill. utóinformáció és a determináns, ill. forikus elemek között

2.2. Szöveggrammatika Determinálás: határozottá tevés determináns: főnevet vagy főnévi csoportot határozottá tevő elem (pl.: határozott névelő) Helyettesítés/utalás: fogalmi jelentésű szó helyettesítése jelentésbeli egyenértékűség alapján Proformák: helyettesítő elemek (pl. névmások) Pronomen: főnév vagy főnévi csoport névmási helyettesítője Proadjektivum: melléknév melléknévi mutató névmási helyettesítője Proadverbium: határozószó névmási határozószói helyettesítője Proverbum (igemás): az igének általános jelentésű igei helyettesítője Promondat: a mondat (ált.) módosítószói helyettesítője

2.2. Szöveggrammatika A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei (a tankönyv szerint) Névelők Proformák Egyeztetés: ragozás, jelezés Egyenes idézés

2.2. Szöveggrammatika 1. Névelők Határozott névelő: az előzetes közlésre, vagy általánosan ismert, vagy a közös előismeretekben szereplő dologra utal – utaló szerepű Határozatlan névelő: az információátadás új elemét jelzi Névelőtlenség: általában hasonló a funkciója, mint a határozatlan névelőé De: tulajdonnevek esetében határozottságot jelöl!!

2.2. Szöveggrammatika 2. Proformák – helyettesítők pronominalizáció – helyettesítés A fogalomszók és proformák egybekapcsolódása hozza létre az izotopikus folytonosságot. A proformák „üres” elemek, csak a szövegmondatban töltődnek fel jelentéssel (az ante- vagy posztcedens jelentésével)

2.2. Szöveggrammatika A proformák fajtái Névmások Főnévi névmások Személyes névmás Pisti átment a barátjához. Útközben ø vett egy fagyit. Pisti átment a barátjához. Ma ő volt soron, holnap Zoli jön hozzájuk. Mutató névmás Jancsi 50 pontot ért el távolugrásban. Ezzel ő lett az első. Megfutamodni? Azt nem! Birtokos névmás Kérem vissza a tollat! Az enyémet! Határozatlan névmás A két gyerek közül az egyik zeneiskolába jár. A másik már évek óta teniszezik.

2.2. Szöveggrammatika Általános névmás Ma angol, magyar és fizika órám lesz. Mindegyikre tanultam. Melléknévi névmás Nézd, de szép táska. Ilyen kell nekem is! + Névmási határozószó Már öreg a számítógépem. Újat kell venni helyette. + Sorszámnév Kati volt János második felesége.

2.2. Szöveggrammatika Proverbumok Már megint nem értél haza időben! Még egyszer ne csinálj ilyet! (tesz, művel stb.) Promondatok – Örülnék, ha jönnél segíteni! – Hogy?!

2.2. Szöveggrammatika 3. Egyeztetés Ragozás Jelezés 4. Egyenes idézés alany és állítmány egyeztetése: igei szám, személy határozott tárgy és határozott igeragozás Jelezés igeidőjelek birtokos személyjelezés 4. Egyenes idézés A mondat [=Bajnai Gordoné] így hangzott: „Magyarországban bíznak külföldön, minket emlegetnek bezzeg-országként„.