A Klauzál-család katonatagjai Készítette: Halasi Petra és Kovács Szabolcs a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola tanulói

Klauzál Gábornak, az első független felelős magyar minisztérium földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterének mindmáig nincs modern és részletes életrajza, noha az újabb történeti kutatások következtében végre kezdi elfoglalni azt a helyet, amely a magyar történeti Pantheonban megilleti.

Az apa: Johann Clauzal / Klauzál János Klauzál Gábor esete azért is különösen érdekes, mert – ahogy ez nevéből is látszik – egy nem magyar származású család tagjaként került be az első magyar kormányba. Még érdekesebbé teszi ezt az a tény, hogy édesapja még csak nem is magyarországi születésű volt, s még nem Klauzálként, hanem Clauzalként látta meg a napvilágot.

Klauzál Gábor édesapja, Johann Clauzal von Schlanikovit1747. augusztus 3-án született, Eupenben. Tizenöt évesen, január 1-jén állt be kadétként (hadfi vagy hadapród, tehát tisztnövendék). Először a Poroszország elleni hétéves háborúban ( ) került a harctérre. Katonai pályáját nehéz évről-évre és hónapról-hónapra követni, ugyanis a katonai pályafutását rögzítő, a nyugdíjas tisztek adatait tartalmazó könyvben. E kötetből tudjuk, hogy kadétként öt év négy hónapig, őrmesterként (azaz tiszthelyettesként) hat hónapig, zászlósként három év, két hónap öt napig szolgált. Ezután kapta meg az alhadnagyi rangot. Ezt követően lett főhadnagy. Ekkor érezhetően lelassult a karrierje. Még főhadnagy volt, amikor november 9-én feleségül vette a Csongrád megyei nemesi családból származó Babarczy Ágnest, aki ekkor 17 éves volt.

1801-ben e rangban áthelyezték a szintén magyarországi kiegészítésű, 32. sorgyalogezredbe. (Ez az alakulat volt később Budapest háziezrede, Mint az eddigiekből is látszik, katonai pályájának nyugalmaztatásáig terjedő 46 év, 5 hónap és 18 napnyi idejéből 44 évet, 1 hónapot és 28 napot töltött magyarországi kiegészítésű alakulatnál, azaz félig-meddig magyar nyelvi környezetben. A cs. kir. hadsereg vezényleti nyelve ugyan a német volt, de a tiszteknek érintkezési szinten tudniuk kellett a legénység nyelvén is, hiszen a tisztnek kellett „kezelnie” a legénység lelki és egyéb problémáit is. Meghalt május 30-án Vácott, de Pesten, a Kerepesi úti temetőben temették el.

A testvérbáty: Klauzál József Johann Clauzal és Babarczy Ágnes házasságából három lány és négy fiú született. A fiúk közül a legidősebb, Klauzál József január 21-én született Péterváradon ben hadapródként lépett be a cs. kir. hadseregbe, s a bécsi hadmérnöki akadémián tanult. Még ebben az évben – nyilván a kiújuló háborúkkal összefüggésben fellépő tiszthiány miatt – november 1-jén alhadnaggyá nevezték ki huszárezredbe. Itt viszonylag rövid ideig szolgált), mert március 1-jén Pest megye ajánlatára felvették a magyar királyi nemesi testőrségbe. Még ebben az évben az I. Ferenc királyt és császárt kísérő nyolcfőnyi testőrkülönítmény tagja volt, emellett futári szolgálatot is teljesített Frankfurtban. Rövidesen, november 18-án elhagyta a testőrséget, s főhadnagyi rangban sorgyalogezred főhadnagya, 1824-ben pedig alszázadosa lett. Innen 1829-ben főszázadosi rangban áthelyezték a cs. kir. 16. határőrezred állományába, ahonnan november 1-jén nyugállományba helyezték. Megnősült, két gyermeke született, s Nagyszebenben telepedett le.

Mészáros Lázár hadügyminiszter június 5-i felterjesztésére István nádor június 19-én nevezte ki a szerveződő Honvédelmi (majd Hadügy-) Minisztérium katonai elhelyezési és mozdítási osztályának főnökévé. Gyakorlatilag ez az osztály töltötte be a magyar vezérkar szerepét, Klauzál József kinevezésében nyilván szerepe lehetett öccsének, a kormánytag Klauzál Gábornak Tevékenységének részleteiről nem sokat tudunk.

Mindenesetre, Mészáros elégedett lehetett Klauzál József működésével, mert egy hónap múlva, július 18-án honvéd őrnagyi rangot kapott. Mészáros már augusztus 30-án kérte Batthyány Lajos miniszterelnököt, hogy küldje utána a táborba Klauzál őrnagyot, „hogy mindent ne köllessen magamnak írni”. Szeptember 2-án megismételte, „legjobb szeretném, ha Klauzál májor úr jöhetne ide.” Mészáros a sikertelen támadást követően, szeptember 29-én elhagyta tábort. Klauzál még maradt néhány napig,) Október 5-én Mészáros Lázár hadügyminiszter kinevezte a délvidéki csapatok főszállásmesteri törzsének vezetőjévé (azaz vezérkari főnökké), de Klauzál ezt a beosztást vagy egyáltalán nem, vagy csak rövid ideig töltötte be.

Október 15-én már részletes tervezetet nyújtott be az Országos Honvédelmi Bizottmánynak Pest megerősítéséről. Ennek alapján az OHB október 27-én a munkák felügyeletével és irányításával őt bízta meg. December 28-án Klauzált Pest város körülsáncolásával bízták meg. Ugyanezen a napon arra utasították, hogy „tegyen rögtön intézkedést az iránt, hogy a budai sáncokra a szükséges mennyiségű ágyuk felrakassanak, úgyszinte a tüzérség és a szükséges fedezet kiállíttassék.”

Klauzál januárjától Szegeden tartózkodott, s itt a délvidéki szerb- osztrák erők által fenyegetett város erődítési munkálatait vezette. Valószínűleg az április 14-én a magyar országgyűlés által kimondott függetlenség és trónfosztás hatására kérte nyugalmazását, amit május 3-án, május 1-jétől számítandó hatállyal, meg is kapott. Ennek köszönhetően a szabadságharc leverését követően ugyan hadíróság elé állították Pesten, azonban – miután csak fegyveres lázadásban, nem pedig felségárulásban találták vétkesnek – „csupán” rang- és nyugdíjfosztásra ítélték 1850-ben. További sorsa egyelőre ismeretlen.