A csapdázás, befogás fogalmai “A csapda az emberi beavatkozástól függetlenül működő öntevékeny szerkezet, emberi lelemény alkotta, automatikusan mûködő, önálló, külön kis mechanizmus, amely úgy van összeállítva, hogy minden részecskéje közreműködjék egyetlen célja elérésében: abban, hogy villámgyors mozdulattal a legmegfelelőbb pillanatban fogja meg a tőrbecsalt állatot.” (Korompay Bertalan 1983)
A csapdázás, befogás fogalmai Csapdázás: ált. ragadozó állatok elfogása ill. megölése önműködő eszközzel Ölő csapdák: csapó- és tányérvasak, horgok, hurkok, dorongcsapdák stb. Élvefogó csapdák: ládacsapdák, műkotorékok, tompított lábfogó vasak, stoppolt hurkok, vermek stb Befogás: haszonvad élve történő elfogása önműködő vagy távolról kioldható eszközökkel Hálók, karámok, befogó udvarok, kábító anyagok („altatótáp”, kábító fegyverek)
A csapdázás, befogás célja kontroll (pl. ragadozó gyérítés); védelem (pl. fácántelep védelme a ragadozóktól, vaddisznó befogás a károsított területeken); hasznosítás (pl. élőnyúl értékesítés); telepítés (pl. vadfajok be- ill. visszatelepítése, vadászkertek feltöltése, vérfrissítés, tenyésztés törzsanyag megszerzése, áttelepítések a tenyészkertből a vadászkertbe stb.); vadegészségügyi beavatkozások (főként zárttéri állományokban: vizsgálat, beteg állat kezelése, oltás, agancslevágás stb.); ismeretszerzés (pl. fajok előfordulása, jelölés: létszámbecslés, tulélés, hasznosítási arány, mozgás stb.)
A csapdázás, befogás szükségessége gazdasági haszon (pl. prémvadászat, élővad-értékesítés); kármegelőzés: ragadozók kártételének és a vadkárosításának csökkentése (a gyérítés egyetlen legális, sűrűségfüggő módja); sok esetben az egyetlen lehetőség (nehezen vadászható területek, ill. fajok: pl. nádas, lápok, mocsarak nagyterületű kukoricás, lakott vagy védett területek, kistestű menyétfélék, vaddisznó, védett fajok)
A csapdázás, befogás előnyei Az önkioldó módszerek embertől függetlenül működnek, ezért munkaidő-takarékosak, tehát egy ember sok (100-200) csapdát üzemeltethet. A csapdák számának növelésével nő a hatékonyság. Változatos eszközpark miatt a legcélszerűbbet lehet választani. Hosszú élettartamúak, ezért a nagyobb beruházás megtérül (költséghatékony). Szinte nincs megoldhatatlan feladat (minden fajra és minden élőhelyre van csapda). Éjszaka is használható. Lényegesen kisebb zavarást jelent, mint a vadászat. Lehet szelektív és „állatbarát”.
A csapdázás jogi feltételei: nemzetközi természetvédelmi egyezmények 1979-ben elfogadott “Berni egyezmény az európai flóra és fauna, valamint élőhelyei védelméről”(röviden: Berni Egyezmény vagy Konvenció) előírásai a meghatározóak. Mind a hazai, mind az európai uniós szabályozás erre épül. Magyarország 1990-ben csatlakozott az egyezményhez. A Berni Konvenció IV.Függeléke ismerteti az elpusztítás, befogás és az egyéb formában történő kihasználás tiltott eszközeit és módszereit, külön-külön részletezve ezeket emlősök és madarak esetében.
Berni Egyezmény: Az elpusztítás, befogás és. az Berni Egyezmény: Az elpusztítás, befogás és az egyéb formában történő kihasználás tiltott eszközei és módszerei: hurkok; csaliállatként használt vak vagy megcsonkított élő állatok; magnetofonok; elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök; mesterséges fényforrások; tükrök és más fénylő eszközök; a cél megvilágítására szolgáló eszközök; éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök; robbanóanyagok (kivéve a bálnavadászatot); hálók (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák); csapdák (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák); méreg és mérgezett vagy kábító csalétek; gázosítás és kifüstölés; félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkező lőfegyverek, amelyek több lőszer befogadására alkalmasak, mint ami két ismétléshez szükséges; repülőgépeket felhasználó módszerek; mozgásban lévő gépjárművek.
Az Európai Unió szabályozása (a 79/409/EEC Az Európai Unió szabályozása (a 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vadmadarak védelméről és a 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vadflóra és -fauna konzervációjáról), A Berni Egyezményre épülnek. Pontosan meghatározzák azokat az okokat és feltételeket is, amelyek megléte esetén a szabályozástól időlegesen el lehet térni (derogáció). Ilyen ok lehet például a természetes vadállományok és élőhelyük védelme, a nagymértékű gazdasági károk kiküszöbölése vagy a humán- és állategészségügyi problémák kivédése. Abban az esetben tehát, ha például valamely ragadozófaj túlszaporodása az előbbi veszélyek valamelyikét hordozza, alkalmazni lehet pl. tiltott eszközöket is a faj visszaszorítására. Mindezt azonban csak valódi veszélyhelyzetekben, időlegesen és szigorúan ellenőrzött körülmények között lehet megtenni.
A csapdázás jogi feltételei: hazai szabályozás “A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról” szóló 1996. évi LV.törvény (Vadászati törvény), és a törvény végrehajtására kiadott 30/1997. és 11/2000. FVM rendeletek szabályozzák a vadászat eszközeit és módszereit, valamint a vadászható fajokat és vadászidényeiket.
A csapdázás jogi feltételei: hazai szabályozás Az LIII/1996. Törvény a természet védelméről (Természetvédelmi törvény ) és a 13/2001. KöM rendelet szabályozza a védett fajok körét és a velük való bánásmódot, az elejtésükért járó büntetéseket és az általuk okozott károkért járó kártérítést. Figyelembe kell még venni a XXVIII/1998. Állatvédelmi törvényt is, noha ez a törvény alapvetően a más jogszabályokban nem kezelt kérdéseket szabályozza, tehát a vadfajokra nem vonatkozik, mivel azt a Vadászati törvény rendezi. Ugyanakkor az Állatvédelmi törvény szellemét a vadgazdálkodásban is alkalmazni kell.
A Vadászati törvény szabályai 28. § (1) “A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.” 29. §: (1) „Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.”
A Vadászati törvény szabályai 30. § (1) „A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani. (2) „Humán- vagy állat-egészségügyi indokok alapján a vadászati hatóság - a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - engedélyezheti nem élvefogó csapda, illetve - a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó szabályok figyelembevételével - szelektív méreg alkalmazását.” 68.§ tiltja az élőcsali használatát.
A Vadászati törvény szabályai A Vadászati törvény végrehajtási rendelete (30/1997. FVM rendelet) szól a csapdák kezeléséről is. Eszerint: “A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.” “Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább tizenkét óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított legkésőbb két órán belül, szakszerűen, kíméletes módon meg kell szabadítani, és gondoskodni róla.”
A Természetvédelmi törvény szabályai Csak védett fajokra vonatkozik. 43. § (1) „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. (2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj
A Természetvédelmi törvény szabályai (2) Az NP igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj a) állományának szabályozásához; b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; c) egyedeinek mesterséges szaporításához; d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához; e) egyedének élőállat-gyűjteményben történő tartásához; f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez; g) állományai közötti mesterséges géncseréhez; h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához; j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; l) egyede fészkének áttelepítéséhez; m) egyedének háziasításához.”
Munka és balesetvédelem a befogáskor, csapdázáskor: veszélyek Az élő állatok veszélyesek függetlenül a méretüktől. Számos betegség terjed állatról emberre (zoonózisok). Az eszközök, a terep veszélyeket hordoznak. A használt vegyszerek (pl. kábító anyagok) veszélyesek stb. A csalianyag is veszélyforrás. Tehát a elfogott állat és az elfogó biztonságára is ügyelni kell!
Munka és balesetvédelem a befogáskor, csapdázáskor: szabályok Eszköz-, anyag-, technológia-, faj- és terepismeret. A használati utasítások betartása. Ne szégyellj tanácsot kérni! Egy trapper nem trapper. Mindig legyen elérhető segítség, nagytestű állatokkal egyedül nem szabad dolgozni! Tilos: hősködni, kiabálni, kapkodni, betegen, fáradtan ittasan dolgozni! A legkisebb sérülést is komolyan kell venni! Az orvost alaposan tájékoztatni kell! A higiénés szabályokat be kell tartani! Fő a józan paraszti ész!