4. nap Segesvár

A Segesvári Fedett Lépcső

A fedett , más nevén diáklépcső 1642- ben épült A fedett , más nevén diáklépcső 1642- ben épült. Akkor 300 foka volt, és a J. Haltrich középiskolába járó gyerekek védelmére fedték be. Az 1849-es átalakítási munkálatok nyomán csupán 175 lépcsőfok maradt.

A Segesvári Kolostor

A Kolostor temploma az Óratorony mellett látható. Valamikor a XIII A Kolostor temploma az Óratorony mellett látható. Valamikor a XIII. században épült és a XIX. század végén lebontott dominikánus kolostor temploma volt. Helyére a Municipiumi Tanács épületét emelték.

A hajdani kolostorból csupán egy folyosó maradt meg, az északi oldalán A hajdani kolostorból csupán egy folyosó maradt meg, az északi oldalán. A templom jelenlegi kinézetét 1677-ben érte el. A gótikus építménynek három egyforma magasságú hajója van. A templom méretei 44,5 m hosszú és 12,6 m széles.

Belsejében egy 1440-ben Iacob mester által készített bronz keresztelőmedence van, és egy 1570-ben, Toma kőfaragó mester által készített faragott kő ajtókeret. Az oltár és az orgona faragásait Johann West készítette, míg festményeit Jeremias Stranovius. Orgonája ma is működik.

A reformációkor a templom belső képeit el kellett tüntetniük A reformációkor a templom belső képeit el kellett tüntetniük. Ezért a templomot keleti faragásokkal és szőnyegekkel takarták le. Ma a 35 darab XVI. és XVII. században készült szőnyeg hatalmas értéket képvisel és az evangélikus templom ékessége.

A Segesvári Óratorony

Az Óratorony Segesvár legmagasabb tornya, 64 m magas és a XIV Az Óratorony Segesvár legmagasabb tornya, 64 m magas és a XIV. században építették. 2.3 m vastag falai biztonságos teret biztosítottak a lőszerraktáraknak a vár levéltárának és kincstárának is. Az Óratorony bejáratát kellőképpen megerősítették, 3 kapu védte.

A harmadik emeletén látható, kb A harmadik emeletén látható, kb. 3 méterre kihajló konzolok a torony erőd hatását keltik. Az ötödik emelet pedig 1.4 méterrel beljebb húzódik és nyitott erkély veszi körül. Felette 4 kistorony látszik, amelyek hírül adták, hogy a településen bíróság működött. A torony teteje 34 m magas, színes zománcos cserepek fedik, két kupola, egy aranyozott gömb és egy meteorológiai oszlop látható, amelynek végén egy kakas forog jelezve a szél irányát. Ha a kakas nyugat felé néz, a segesváriak tudják, hogy eső várható.

Az óraszerkezet eredetileg fából készült Az óraszerkezet eredetileg fából készült. Az 1676-os nagy tűzvész jután a faszerkezetet fémre cserélték. 1677-ben renoválták a tornyot, akkor jelentek meg a fából készült szobrok is. A 0,80 m magas alakok a lenti városnak a hét napjait mutatják, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság szimbólumai látszanak.

Jobb oldalon egy dobos üt minden negyed óra elteltével Jobb oldalon egy dobos üt minden negyed óra elteltével. Az igazság istennője kezében mérleget tart, az igazság bekötött szemű istennője kardot emel a magasba. Két figura a nappalt és éjszakát szimbolizálja.

1556-ig az első emeleten a polgármesteri hivatal működött 1556-ig az első emeleten a polgármesteri hivatal működött. 1899-től a toronyban a Történelmi múzeum kapott helyet.

A Segesvári Vártemplom

Más néven Hegyi templom. A XIV-XVI. sz. között épült a Várdomb tetején Más néven Hegyi templom. A XIV-XVI. sz. között épült a Várdomb tetején. A templom az erdélyi gótikus építészet remeke, stílusában a kolozsvári Szent Mihály templomhoz és a brassói Fekete templomhoz hasonlít. Itt választották erdélyi fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt. Különösen szép a gótikus hálóboltozat, a faragott szentségtartó és a Segesvár környéki erődtemplomokból idekerült oltárok.

Érdemes külön megkeresni a hajó jobb oldalán lévő padot díszítő címereket (köztük Mátyás királyét és Báthory Istvánét), valamint a hajó bal oldali falán a Sárkányölő Szent Györgyöt és az Utolsó Ítéletet ábrázoló freskókat.

Készítette: Balogh Ádám Árva Péter Varga Balázs Adonyi János Varga István