Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ókori Mezopotámia művészete
Advertisements

Hieroglifák.
3. Ismerkedés a vízórával
Ókori mezopotámiai régészeti leletek
TOLL, SZÍN ÉS VASTAGSÁG.
Mesélő képek Fehér Ágnes FOK III/6.
A képek és szövegrészek forrása
Mezopotámia Folytatás.
Az írás története Az írás előzményei és az írásrendszerek.
A falu bemutatása Készítette: Szlovicsák Valéria 8.c
Mezopotámiai régészeti leletek
Sumér, az első civilizáció
Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek
Ancient Babylon MUSIC : BONNY M – RIVERS OF BABYLON.
Mielőtt elkezdenénk !!! A politikában: Ki irányít kit? Milyen típusú kormány van hatalmon? Mi köze van a törvényeknek a háborúhoz? A gazdaságban: Milyen.
Az írás története I. Írásrendszerek Készítette: Urbán Gabriella 2003.
Az írás története I. Írásrendszerek Készítette:Platthy Zsuzsa 2003.
Rejtélyek és megfejtőik
Az írásfajták kialakulása
Sumér, az első civilizáció
Kνωσός Knósszosz.
Ókori Kelet Összefoglalás.
A számírás története.
Ókori Egyiptom művészete
Készítette: Szalay Zoltán
Perzsáktól származó régészeti leletek
„Az Ókori-Kelet” kis államok - nagy örökség
A baloldali kék egyenesnek melyik a folytatása? Nézd különböző távolságokból!
Az égei civilizáció.
A kezdet kezdetén Az ősember számoláshoz az ujjait használta, ennek latin neve digitus. Később a számoláshoz köveket, fonalakat és egyéb eszközöket használtak,
Az ember tragédiája 20/B.
Számrendszerek, számolás, számírás fejlődése
AZ ÍRÁS A mezopotámiai ékírás.
AZ ÍRÁS Ókori Hellász írása.
AZ ÍRÁS Ókori Róma írása.
Kisázsia Ezen a területen alakultak ki a legelső civilizációk.
Ókori Kelet.
A tudás szentélye a könyvtár
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
és segíteni az embereket, akik hozzá akarnak férni ezekhez.
EGYIPTOM.
Történelem vizsga képei
Könyvtártörténet dióhéjban
Hellász története A korai civilizációk.
Számrendszerek kialakulása
A személyi számítógépek és az írás
Az informatika öt forradalma
Milétoszi filozófusok
A nyelvi jel és jelrendszer
Írástörténet Napjainkban divatos metafora a "Gutenberg galaxis" búcsúztatása. A multimédiás kommunikáció, a "digitális írásbeliség" megjelenésével sokan.
Ikarosz és a repülés.
Az egyiptomi írás.
Mezopotámiai lakáskultúra
Az első betűírások A főníciai írás.
Gondolattérkép Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe. In: TaníTani, 2001/ sz. pp: Összeállította: Marton Eszter.
A pherisztorikus kor jellemzői
Készítette: Szalay Zoltán
MÉDIAISMERET Közlési rendszerek
Városállamok- Birodalmak
Az első civilizációk: Mezopotámia. Dél-Mezopotámia egykor és ma.
A számírás kialakulása. A ‘sok’ fogalom kifejezése Egy, kettő, sok: egyes szám, kettes szám (duális), többes szám (arab, orosz, vogul) ter felix = háromszorosan.
5. évfolyam – 2. téma Ókori Kelet.
Könyvtártörténet dióhéjban
Szerkesztette:Balogh Krisztina
A papír másik oldala I. rész Összeállította: az Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr A projektet támogatta: a FM Zöld Forrás PTKF/359/2014.
Az írás története I. Írásrendszerek Készítette: Urbán Gabriella 2003.
Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek
Készítette: Szigethy Barna 5.a.
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek A mezopotámiai, egyiptomi, krétai, azték, maja, kínai,és japán írás rövid története Készítette: Platthy Zsuzsa 2003. Urbán Gabriella 2003.

AZ ÉKíRÁS - Kr.e. 3100 körül A Tigris és az Eufrátesz völgyében alakult ki. Sumér (Ur, Uruk) akkád, amorita, (Babilon) perzsa birodalmak követik egymást a térségben. - Az írásrendszerük a képírástól (sumérok) a betűírásig (perzsák) fejlődött. Urbán Gabriella 2003.

ékírás RENDSZERE - alappiktogrammák (kb.1500 db.), - a képeket kombinálva fogalmakat fejeztek ki, - szótagokból szavakat építenek… 1. sor: ökörfej 2. sor: nő 3. sor: nő+hegyek= rabszolganő (nő a hegyekből) változás jellege: a képszerűséget elveszíti, egyszerűsödik, elfordul. Urbán Gabriella 2003.

ékírás balra: agyagtábla szöveggel és pecséthengerrel készült jellel. jobbra: különböző hegyű írópálca, pl. kör alakú jeleket a számok írásakor használtak. ANYAGA Puha agyagba kihegyezett nádpálcával ék alakú lenyomatokkal képezték az írásjeleket: innen az elnevezés. Pecséthenger: aláírás helyett. Urbán Gabriella 2003.

agyagtábla gazdasági számadásokról Urbán Gabriella 2003.

ékírás Írás iránya: kezdetben fentről le; jobbról balra - írás irány elfordul 90 fokkal balra: írás jobbról balra, sorok fentről lefelé haladóak - az ábrák stilizáltak lesznek - az eredeti képek felismerhetetlenek Feltételezett ok, az írás gyorsulásával az író kéz eltörölte a jeleket, ezért fordították el az agyagtáblát. Urbán Gabriella 2003.

ékírás Ékírásos emlékek: - agyagtáblák (Gilgames eposz is), téglák - pecséthengerek - sztélék (emlékkövek) Sztéle: domborművel díszített, oszlopszerű feliratos emlékkő Leghíresebb Hamurappi babilóniai uralkodó törvényoszlopa Urbán Gabriella 2003.

MEGFEJTŐK ékírás 1802 Friedrich Grotefend 13 óperzsa ékírásjelet fejtett meg fogadásból 1775-1853. Hivatalnok típus. Egyetlen kilengése egy fogadás: 27 esztendősen görög latin szakos tanárként fogadásból fejti meg néhány persepolisi felirat rossz másolata alapján. Támpontja az állandóan, sűrűn ismétlődő jelcsoportok mint állandóan visszatérő szófordulatok jelenléte a feliratokon. Pl. a temetőben minden fejfán rajta van a „Nyugodjék békében” felirat, ez évszázadokon keresztül nem változik. Hipotézise: ilyen fordulatok lehetnek pl. X király, Z fia Y király, X fia stb. Urbán Gabriella 2003.

Henry Creswicke Rawlinson A behisztuni szikla feliratát fejtette meg, amelyet Dareiosz két és fél ezer évvel ezelőtt vésetett a sziklába 1810-ben született. Kiváló orientalista. Katona, sportember. 1837 nyaktörő mutatvánnyal csigasoron leereszkedett Behisztun környékén egy sziklafalról (56 m magasból) csak azért, hogy egy kőbe vésett feliratot lemásoljon. ( a felirat óperzsa változatát)1846-ban a londoni Ázsiai Társaságnak benyújtotta a felirat tökéletes változatát és a fordítást. Ez tekinthető az ékírás megfejtésének. Urbán Gabriella 2003.

A felirat …Te, aki a jövő napjaiban ezt a feliratot olvasni fogod, amelyet én véstem a szik-lába, és ezeket az embere-ket [látod], - ne törölj és ne pusztíts el belőlük semmit! Legyen rá gondod, amíg ivadékaid élnek, hogy ezek sértetlenül fennmaradjanak! Korabeli rajz Rawlinson teljesítményéről. Urbán Gabriella 2003.

A behisztuni szikla A behisztuni szikla előtt szoborcsoport áll, hozzáférhetetlenül, ég és föld között. A Nagy Király (Dareiosz) íjára támaszkodik és jobb lábával a leterített Guamatára, a mágiusra tapos, aki el akarta orozni tőle az orzágát.. Mögötte íjjal, tegezzel és lánzsával két perzsa előkelőség áll. Előtte béklyóba vert kézzel, nyakuknál összekötve kilenc „hazug király”. Az emlékmű alján és oldalán a király személyének és magasztalásának leírása szerepel óperzsa, elámi és babilóniai nyelven. Urbán Gabriella 2003.

Egyiptomi írás - Az kr.e. III. évezred elején alakult ki a birodalom, vele együtt a közigazgatáshoz nélkülözhetetlen írás. A hieroglif írás: képírás jellegű, valósághű ábrák, de rendszere bonyolult: szóírás, de bizonyos jeleket szótagok, mássalhangzó-csoportok, hangok jelölésére is használtak. ( hieroglífia: istenek írása) Egyiptomi falfestmény hieroglifikus feliratokkal Urbán Gabriella 2003.

alkalmazkodik a beszélt nyelvhez piktogrammák stilizált rajzok jelkombinációk Urbán Gabriella 2003.

az olvasni, írni tudás kiváltság és hatalom volt Írnokszobor az olvasni, írni tudás kiváltság és hatalom volt az írnokok voltak az írás mesterei ők tanították az írást Urbán Gabriella 2003.

VÁLTOZATAI - hieroglif írás: díszírás (pl. Halottak könyve) - hieratikus írás „papi írás” - demotikus írás kr.e. VII. sz. Figyeljük meg a változás tendenciáját! További kérdések: melyiket, mire írták? Urbán Gabriella 2003.

Technikai jellemzők - mindenre írtak (hieroglif írást gyakran vésték: kőre, fára, elefántcsont-ra), - papirusz: egyiptomi találmány, tussal, nádtollal, madártollal; Milyenek a papirusz tulajdonságai? Hogyan készül? (a demotikust: csak erre írták: összevonásokkal, egyszerűsítésekkel: könnyed, hajlékony írás) Urbán Gabriella 2003.

Demotikus írás papiruszon Hieratikus írás papirusztekercsen, és az írnokok kellékei: írónád, deszkatábla, tintatartó és papiruszvágó. Urbán Gabriella 2003.

A hieroglifák megfejtője: Jean-Francois Champollion A rosette-i kőlap - kartus (cartouche) - írás iránya: felülről lefelé, hasábok jobbról balra; majd jobbról balra vízszintesen; végül buszrtofedon irányban; (a figurák az iránnyal szembenéznek) 1779 Napoleon egyik katonája találta Rosette mellett sáncásás közben. Hiába van görög nyelven is szöveg, nem volt egyszerű a megfejtése. A fáraók nevét körülvevő névgyűrűk igazították el először Champolliont. Ld. még Ceram: A régészet regénye c. munkáját Urbán Gabriella 2003.

Ptolemaiosz kartusa, körülötte a névgyűrű. Champollion jegyzetei. (balra) 10 évig gyűjtötte az anyagot. jobbra: kartusban: Ptolemaiosz (Ptolemys) neve. Champollion jegyzetei Urbán Gabriella 2003.

Urbán Gabriella 2003.

Titokzatos jelek Kr.e. 1600. Minosz király palotája Kréta szigetén agyagtáblák hieroglifákkal („lineáris A” írás), - legnevezetesebb a phaisztoszi korong 45 féle jel (mai napig nem tudták megfejteni titkát) egyszerűbb változat: („lineáris B”) 135 jel - megfejtője: Michael Ventris (1922-1956) építész Urbán Gabriella 2003.

A phaisztoszi korong A korong fényképe és rajza. Urbán Gabriella 2003.

Az azték és maja írás 1519-ben Cortez partra száll a Mexikói-öbölben; 1540-es években a Yucatán-félszigeten máglyát raknak az azték és maja könyvekből, kódexekből; 4 maja (Drezdában, Párizsban, Madridban) és néhány azték, 8 mixték kódex maradt. Magas civilizáció a 3-15, századig. Amerika felfedezése után a spanyol hódítók elpusztították. Urbán Gabriella 2003.

Írástechnikai jellemzők Írófelület: szarvasbőr, fügefaháncs, agávé-papír (10 m-es csíkok). Összehajtogatták leporellószerűen, fatáblák közé fogták, ez a kódex. Urbán Gabriella 2003.

Azték hieroglifa (fogalomjelek) fenti ábrák megfejtését az "Írásrendszerek" c. bemutatóban alul: azték hónapnevek. Urbán Gabriella 2003.

Maja írás A drezdai maja kódex két lapja Urbán Gabriella 2003.

Kínai írás Előzmények: Kr.e.18. sz. jóscsontok. Képírás - 4 ezer éve nem változott. (Ma: fogalomírás.) A jelkészlet: 44 ezer körül van: 1500 jellel már nem analfabéta 3000 jel: újságot olvashat 4-5000 jel: regény, folyóirat olvasásához. Az írás biztosítja az kultúra egységét. Urbán Gabriella 2003.

Kínai jóscsont Urbán Gabriella 2003.

Urbán Gabriella 2003.

Kínai írásjelek régen és ma nap hegy fa középpont mező határ kapu A jelek megőrizték eredeti képírásjellegüket. Urbán Gabriella 2003.

Írásjelek erő erő+víz=folyó szó erő+szó=bírálat víz c=erő alapfogalom a= víz b=szó d= erő+víz= folyó e= erő+szó = bírálat erő+szó=bírálat víz Urbán Gabriella 2003.

Írástechnikai sajátosságok Írófelület: bambuszrúd, selyem, Papír ( Kr.u. 105.) Íróeszköz: nádtoll, nyúlszőrecset, lágyabb finomabb formák a könyvnyomtatást 868-ban már ismerték Urbán Gabriella 2003.

Japán írás Erős kínai hatás: IV. sz.-tól kapcsolatban állnak, IV. V. sz. átvették a kínai fogalomírás jeleit is. A japán alapvetően más: ragozó nyelv. A kínai jelek segítségével szótagírást alakítottak ki. Urbán Gabriella 2003.

Hiragana VIII-IX. sz. a kínai fűírás jeleiből bármely szó leírható vele, de a ragok, névutók, igekötők írására használják 71 jel Urbán Gabriella 2003.

Katakana XI. sz. a hiragana egyszerűsített jeleiből; önmagában ez is elég lenne az íráshoz; 71 jel Urbán Gabriella 2003.

Kanji A kínai írásjelek neve, a fogalmak leírására általában ezt használják. 1958. írásreform: 3-4 ezer kanji jel helyett 1853 db. (iskolai célokra, könyvekben, újságokban). Urbán Gabriella 2003.

Technológiai jellemzők Íróeszköz, írófelület: ecset, tus, papír. Irány: jobbról balra, függőlegesen szedett sorok, 1942. rendelet: balról jobbra, vízszintesen. Japán írógép fényképe, tartalmazza az összes íráshoz szükséges kb. 2000 jelet Urbán Gabriella 2003.

Felhasznált irodalom Kéki – Köpeczi Bócz: Az írás története Gondolat Bp. 1971. Kéki: Az írás története Vince kiadó Bp. 2000. Georges Jean: Az írás, az emberiség emlékezete Ceram: A régészet regénye Gondolat Bp. 1975. Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története Széphalom könyvműhely 2001. Jakó Zsigmond- Radu Manolescu: A latin írás története Európa Bp. 1987. Urbán Gabriella 2003.