ÉNEK ÉS ZENE ISTEN DICSŐSÉGÉRE Énekeljetek új éneket az Úrnak… áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását minden nap! (Zsoltár 96,1-2)

ÉRZELMEINK A ZENE TÜKRÉBEN A zene és az érzelem kapcsolata Mi a zene, mi az érzelem? A Britannica megfogalmazása: A szubjektív élmények, a kifejező magatartás és a neurokémiai folyamatok szintézisével létrejövő rendkívül összetett jelenség. 1.) Az érzelmeinket zenében is kifejezhetjük = bánat/ öröm. 2.) A zene hat az érzelmeinkre: a) A bánat, fájdalom = enyhül, örömre változhat. b) Felkavar, extázisba ejt, sőt lázadást szít, szexorgiákba taszít stb.

A ZENE EREDETE A ZENE EREDETE A zene az ember legősibb kifejezési formája, amely érzelmeink mélyebb rétegeibe hatol, és arra kényszerít, hogy egész lényünkkel reagáljunk rá.  Mezopotámia (Folyóköz; Tigris és az Eufrátesz között)

Hangszerek Húros hangszerek (Chordofon) Sumer ezüstlíraEgyiptomi líraGörög líra A líra sumer nemzeti hangszer Úr városában Kr. e. kb. 4. évezredből. Zenélő íj Afrikai lant

Hangszerek Fúvós hangszerek (Aerofon ) Csontfurulyák Aulosz Sófár Gibu: fuvolaszerű cső Salmei: kettősfuvola

Hangszerek Ütős hangszer (Idofon; Membrafon) Fadob Marakas Tontag Rituális dob Dobszett

ÓKORI ZENEKAROK, HANGSZEREK  Nebukadneccar (zenekara): Trombiták, sípok, kettős oboák, lírák… (Dániel 3,2)  Bibliai Jubál: Citerák, fuvolák. Tőle származik a kinnor, ugabot, sófár (1Mózes 4,21)  A templomi szolgálat zenekara: Harsonák, lantok, fuvolák, citerák, cintányérok A templomi zenekarok, énekesek lévitákból álltak Zikurat Nebukadneccar palotakertje Mezopotámia Istar kapu

A ZENE MINT A KAPCSOLATTEREMTÉS ESZKÖZE  Kapcsolatteremtés az állatvilágban:  Kapcsolatteremtés az emberi társadalomban: HázasságCsaládBarátságSport Üzlet Itt vagyokSzeretlekKépzeld el…

A ZENE HATÁSA Yehudi Menuhin: Yehudi Menuhin: „A zene titokzatos rezgéseinek segítségével képesek vagyunk közvetlenül megosztani érzéseinket mások érzéseivel, és a zene szavak nélkül is képes összekapcsolni az érzést a gondolattal.” Ábrahám Maslow: Ábrahám Maslow: „A zene az emberi élmények csúcsa.” Manfred Clynes: Manfred Clynes: „A zene akkor nyújtja a legtökéletesebb élményt, ha egy teljes zenei cikluson végigvisz bennünket.” DÚR MOLL Konszonáncia Disszonáncia A zene az agy jobb féltekében születik meg, a beszédközpont pedig a bal féltekén található. ZeneBeszéd

LÉTEZIK-E SEMLEGES ZENE?  A zenei hangok önmagukban semlegesek  A zene, mint a kommunikáció formája, a jónak és rossznak egyaránt közvetítője (klasszikus zene, könnyűzene: jazz, pop-rock, népdal, stb.) Egy zenei darab a megírásával elveszti semlegességét, mert valaminek kifejezője lett. Közlendő információt hordoz, amely befolyásolja érzelmeinket, cselekedeteinket pozitív vagy negatív irányban.  A zene célirányú hatása miatt nem semleges 1.) Oszkár-díjjal jutalmazott kiváló filmzenék. 2.) A munkahelyeken alkalmazott zene hatása az ügyfelekre. 3.) Zeneterápia az egészségügyi ellátásban. 4.)A zene koncentráló képességet befolyásoló hatása.

LÉTEZIK-E SEMLEGES ZENE?  Vélemények a zene hatásáról: Plátón: „A népszerű dallamok és ritmusok változása társadalmi változásokhoz vezetnek. Bizonyos stílusú zenének társadalmat felborító hatása van.” Arisztotelész: „A zene jellemformáló hatású.” Németh László: „A zene sajátos ritmikájával (matematika), finoman adagolt feszültségeivel és feloldásaival a gondolkodás mintegy megkerülésével hatol a lélekbe. Lázít, békít, szomorít vagy lelkesít.” Biblia: A harcra buzdító trombitaszó (például Jerikó elfoglalása)  Fontos tudnivaló: A zenei hatások függetlenek a zene szövegétől. Még akkor sem változik meg, ha keresztyén szöveget ültetünk rá.

A ROCKZENE ÉS ANNAK VESZÉLYEI  A rockzene sajátos kultúrát és szemléletet tükröz 1.) Diszharmónia, bántó disszonancia, rendszertelenség és primitív felépítés. 2.) Felszínes szöveg, rengeteg ismétlődés, amely néha kusza és zavaros, sőt extázishoz vezethet. 3.) Hajszoló ritmus, kibírhatatlan hangerő!  Ezeknek eredménye a) Eltompulhat az ésszerű gondolkodás. b) Felszabadul a gátlástalan pusztítási ösztön. c) Őrjöngés, rombolás, öngyilkosság, gyilkosság (rock- koncertek).

KERESZTYÉN BIBLIKUS ZENE ÉS ÉNEK  A szöveg 1.) Aminek szövege Istenről vagy Jézus Krisztusról szól! De ez nem jelenti azt, hogy egy szöveg nélküli zene „világi” zene. (A Szentírásban találkozunk szent instrumentális zenével.) 2.) A zsoltárokban igaz értékeket képviselő szövegeket találunk. Példa: Példa: „Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy…” (Zsoltár 23,1-4) Példa: Példa: „Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet…” (Zsoltár 103,1-3)

 A szerzők 1.) Biblikus a zene, ha hívő keresztyén írta.  De vannak világi zenére írt keresztyén énekek! 2.) Ki nevezhető keresztyén zeneszerzőnek, zenésznek?  Aki keresztyén zenét játszik, aki az Urat dicséri, aki nem akarja, hogy megtapsolják, stb. Néhány megállapítás: Ha ez így igaz, akkor;  Mit tegyen az, akinek munkahelye egy szimfonikus zenekarban van?  Egy hívő asztalos csak templomi padokat készíthet?  Egy hívő orvos csak hívő embereket gyógyíthat?

A zene válsága A zene válsága egyformán vonatkozik a  Komoly és könnyűzenére  A világi és hív ő zenére Jellemzése:  Csendűző, unaloműző!  Kereskedelmi rádiók tévék „szórakoztató” zenéje.  Dübörgő zene lakásban, utcán, tereken, autókban.  Fiatalok fülét süketté teszik a walkmenek fejhallgatói.

A ZENE LÉLEKTANI ÉS GYÓGYÍTÓ HATÁSA  Lélektani hatás általában 1.) Zeneterápia: Egyiptom, Kína, India, Perzsia, Görögország. 2.) Középkorban hárfások, lantosok, trombitások gyógyítottak. 3.) Napóleon rendeletére katonai kórházban alkalmazták. 4.) V. Fülöp spanyol királyt depressziójában Farinelli énekes kezelte.  Lélektani hatás a Bibliában 1.) Amikor Saul királyt a rossz szellemek gyötörték, Dávid hárfázott. „És valahányszor megszállta Sault Istennek az a rossz szelleme, fogta Dávid a lantot, és pengette a kezével. Saul ilyenkor megkönnyebbült, jobban lett, és a rossz szellem eltávozott tőle. (1Sám 16,23) 2.) Példák: Elizeus (2Kir 3,15); Jósafát (2Krón 2.21.); Jerikó; Énekelt Mózes, a zsoltárosok, énekelt az Úr Jézus, énekeltek az angyalok!

ISTENT DICSŐÍTŐ, MAGASZTALÓ ÉNEK ÉS ZENE „Isten nyelve a csend. Igéjét is azért adta, hogy az áldott csendbe vezessen bennünket. A csendben tapasztalhatjuk meg azt, hogy Isten maga is zenél, mégpedig különös hangszereken.” (Bolyki L.) „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny” (Zsolt 19,1) Plejádok - Fiastyúk Galaxis A madarak éneke Hurrikán Hullámok Villámlás

ISTENT DICSŐÍTŐ, MAGASZTALÓ ÉNEK ÉS ZENE Keresztyén rockzene  Keresztyén rockzene Helytálló ez a megfogalmazás?  Milyen zene dicsőíti Istent? „…ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róma 12,2) 1. Ami nem az ösztönök kielégítésére sarkall. 2. Ami harmóniát, nyugalmat, békét, gyógyulást és örömet okoz. 3. Amely nem a maga dicsőségét hirdeti, hanem a Mindenható, szerető Istent dicsőíti. 4. Amelynek szövege egyértelmű, érthető, gondolataival örömet szerez, igaz megoldást kínál a problémákra, és az egyetlen Valakire mutat: JÉZUS KRISZTUSRA! Bemutató: 1. Jubal 2. Élet Gyülekezet, Debrecen 3. Golgota

ISTEN A SZERETET „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16) Milyen zenével szerezhetsz tehát örömet Istennek? Ezt neked kell eldöntened!