A családsegítők világa Mózer Péter „Nincs társadalom, mely virágzó és boldog lehetne, ha tagjainak nagyobb része szegény és nyomorult.” (Adam Smith)

Miről lesz szó? Egy survey felmérés tanulságai: 1. 1.A felmérés módszertana, célok 2. 2.Főbb kutatási adatok ismertetése 3. 3.Levonható társadalompolitikai konzekvenciák

Survey felmérés módszertana A „Családsegítést nyújtó szervezetek vizsgálata” című kutatás a TÁMOP kiemelt program keretén belül (III. pillér, kutatásvezető: Mózer Péter) készült. Az adatfelvételre 2011 januárjában és februárjában került sor, méghozzá úgy, hogy a kérdezőbiztosok maguk is szakmabeliek (a szociális módszertanok munkatársai), míg a megkérdezettek az adott szolgálat vezetői voltak. A tervezett mintanagyság 346 intézményt foglalt magában, amiből a kérdezés során 333 interjú valósult meg.

A felmérés eredeti célkitűzése annak vizsgálata, hogy a családsegítő szolgálatok a szociális szolgáltatási rendszeren belül, valamint egyéb jóléti szolgáltatások között mennyire lennének képesek koordináló (kapu) funkció betöltésére. Ennek értelmében a kérdőív struktúrája sem kimondottan az ügyfélkörre koncentrált, hanem az alábbi dimenziókra: 1. 1.technikai ellátottság (PC, internet, szkenner, nyomtató stb.); 2. 2.dokumentációs rendszerek; 3. 3.személyi feltételek (szakdolgozók, technikai személyzet, önkéntesek); 4. 4.szervezeti forma (gazdasági keret, szakmai kapcsolatok); 5. 5.nyújtott szolgáltatások típusai és jellemzői; 6. 6.szociális problémák percepciója, valamint szolgáltatási-hiányok feltérképezése; 7. 7.intézeten kívüli együttműködési formák, a különböző jóléti és nem-jóléti intézményekkel való kapcsolattartás feltérképezése; 8. 8.szakmai fórumok szerepe.

A családsegítést nyújtó szervezetek

Ki az „átlagos” ügyfél? ~ középkorú, 8 általánost végzett, községben élő álláskereső. KSH OSAP 2009 é letkor 18 é v alatt é v k ö z ö tt é v k ö z ö tt é v k ö z ö tt é v felett 12 ö sszesen 100 h á ztart á st í pus p á r gyerekkel 35 párpár 15 egysz ü lős ht. 14 egyed ü l é lő 25 egy é b ht. 11 ö sszesen 100 gazdas á gi aktivit á s akt í v 16 á ll á skereső 36 akt í v kor ú inakt í v 20 nyugd í jas 17 eltartott11 ö sszesen 100 Forrás: OSAP adatbázis, 2009 (saját számítás) A családsegítést végző szerveztek ügyfeleinek iskolai végzettsége (2009, %)

Szakmai stáb A szolgálatok többségében teljes munkaidőben foglalkoztatott, főiskolát végzett nők dolgoznak. Végzettségüket tekintve majdnem felüknek szociális munkás diplomával rendelkeznek.

Tevékenységek, szolgáltatások Legnagyobb arányban (24 és 22 százalékban) az információnyújtás és tanácsadás, továbbá az esetkezelés jelent meg a nyújtott szolgáltatások között. A szolgáltatások 16 százaléka pszichológiai tanácsadásból áll, 11 százalékot viszont a kliensek számára végzett ügyintézési munkálatok tesznek ki.

Észlelt problémák és rá adott válaszok

Az adott probléma kezelése és súlyossága közötti összefüggés

A családsegítést nyújtó szerveztek intézményi kapcsolatainak gyakorisága a nyújtott tevékenységek („ügyek”) szerinti megoszlása alapján (%)

Mely „ügyekben” jellemző az együttműködés? Amikor együtt vesszük számba az együttműködés különböző mutatóit és azt, hogy egy-egy ügy során mennyi intézménytípus, -rendszer mozgósítódik, megállapítható, hogy a családsegítést nyújtó szervezetek elsősorban az intézményi elhelyezés, az álláskeresési ügyek során, valamint a segélyezés területén, a pénzbeli ellátások igénylésekor, illetve a szociális ügyintézés közben tartanak fenn kapcsolatot más intézményekkel. Ezek azok az „ügyek”, amelyek az esetek számottevő részében „előhívják” (kikényszerítik) az együttműködést. Másképpen megfogalmazva: úgy tűnik, hogy amikor közös munkáról beszélünk, azoknak egy része a közszolgálati (elsősorban a jóléti) intézményrendszerben való tájékozódást segíti. Másik fele pedig a hozzáférés, az igényjogosultság megszerzésének egyik csatornája.

Összegzés: főbb megállapítások Az intézményrendszer duális szerkezetű Az ügyfélkör: többségük aktív korban lévő szegénységben élő család A szakdolgozók: magasan kvalifikált szakemberek Nyújtott szolgáltatások: egyéni esetkezelés; információszolgáltatás; ügyintézés Együttműködés: Helyi szervezetekkel (PH, gyerjo, munkaügy), általában 2-5 településre kiterjedően, az ügyfelek harmadát bevonva, intézményelhelyzés; álláskeresés; szociális ügyintézés (főként: segélyezés) eseteiben.

Összegzés: észlelt problémák és a rá adott válaszok Súlyos problémák: Társadalmi és gazdasági működésből fakadó feszültségek! Kezelés: Kapcsolati nehézségek, krízishelyzetek. A lényeg a probléma beazonosítása!

Akkor mit is látunk a survey felmérés adataiból? A családsegítést végző szerveztek, egy duális struktúrában, jellemzően a szűkebb (mikro)térség igazgatási és szociális szolgáltatási rendszerébe bekapcsolódva végzik munkájukat. A tevékenységük döntően az egyéni problémák kezelésre koncentrál, melyben nagy szerepet kap az információnyújtása és az ügyintézés.

Levonható társadalompolitikai konzekvenciák

Társadalmi feltételek életesélyek

Gazdasági válság

Zavar az ellátórendszerben

Társadalompolitikai irányok jogosultságok megszűntetése represszív szegénypolitika központosítás

Nem egy doboz, amibe mindent be lehet pakolni!

Szervezeti – szabályozási változás Humánerőforrás-allokáció Segélyezési rendszer átalakítása esetmenedzser

Új szolgáltatási csomag tartalma Lakhatási problémák kezelése Aktiválási politikákban való részvétel

Arra a kérdésre, hogy „Milyen olyan tevékenységre lenne szüksége a környéken élőknek, amit nem nyújt a családsegítő” a 333 intézményvezetőből 300 válaszolt, átlagosan 2,6 hiányzó szolgáltatást jelölt meg. Talán nem véletlen, hogy a leginkább hiányolt szolgáltatás az adósságkezelés.

Az együttműködés csak célcsoportok mentén lehet elképzelni! -Megváltozott munkaképességűek; -Fiatalok; -Képzetlenek, iskolázatlanok (tartós mn); -kisgyermeket nevelő szülők; -szenvedélybetegek; -lakásprobléma, rezsihátralékosok.

Egy elképzelt rendszer sémája: Munkaügyi és szociális szolgáltatások horizontális kapcsolódása közép szint kistérség település Szolgált atások Munkaügyi kirendeltség Szocpol Tanács INTEGRÁLT SZOLGÁLTATÁSOK esetmenedzser Aktiválási politikák Ü G Y F E L E K Munkaügyi központ

Szakmai, intézményi kapcsolatok Középszint megerősítése esetmendzser Prioritások A kapu és a támogató funkció erősítése!

Ehhez alapvető változásként szükséges a segélyezési rendszer átalakítása