Az ókori Mezopotámia művészete

Uruk romjai és rekonstrukciója A Tigris és az Eufrátesz folyamközének ókori története különböző népek egymást váltó uralmát mutatja (sumérek, akkádok, amoriták, asszírok, babilóniaiak, médek, perzsák stb.) A különböző hatalmak tovább örökítik egymás kulturális örökségét

1. Építészeti példák

a/ Fejlett városépítészet: Ur városának alaprajza A sumérek városai nagy hatást gyakorolnak a terület későbbi kultúráinak építészetére A fallal kerített településben ugyancsak fal övezte a palotát és a templomot

Ur városközpontjának alaprajza, templomok és paloták együttese A városközpontban udvarok övezték a holdistennő templomát, a zikkurátot Az i. e. III. évezred végén épült templomot és a palotát az i. e. 600 táján épült fal keretezte

Ur romjai a zikkuráttal

b/ Zikkurát („toronytemplom”), Ur, i. e. 2000. előtt.

Ur zikkurátja (akkádul zikkuratu: „magas templom”, sumérül hurszag-galam-ma: „lépcsőzetes hegység”) a legkorábbiak egyike volt és a legépebben maradt meg

Alapterülete 62,5 x 43 m, magassága 30 m körül lehetett

Aszfaltba ágyazott égetett téglából épült

A szintek oldala valószínűleg különböző színűre voltak festve

A szinteket termőföld borította, talán növények nőttek rajta

7 lépcsősor vezetett fel a legfelső, kék csempével borított szentélyhez

Az uri zikkuráthoz hasonló toronytemplomok emelkedtek Mezopotámia más városaiban is

c/ Babiloni Istár-kapu, i. e. 570. k. Az újbabiloni birodalom virágkorában épült kapu a város északi kapuja volt. A pártázatos lezárású építményen boltíves nyílás vezet a város központja felé

A felvonulási út a Marduk-szentélyhez és a zikkuráthoz („Bábel tornya”) vezetett Az út két oldalán a királyi palota és a híres függőkert (Szemirámisz) emelkedett

A kék mázas téglával borított falakon mozaikszerűen kialakított állatok domborművei, bikák és kígyósárkányok (mushussu) A ma Berlinben látható kaput téglánként rakták össze a német régészek évtizedek munkájával

A kapu mögött nyíló felvonulási út két oldalát oroszlánok őrizték

2. Szobrászati példák: Alabástrom női fej Urukból, i. e. 2800 k. Sumér istennő vagy papnő, egy templom romjai közül került elő Falhoz kötődhetett, hátulról nincs kidolgozva, sík Szemöldöke bitumennel, szemei berakással készülhetett Fején bitumen vagy fém vagy igazi paróka lehetett

a/ Bikafejes hárfa Urból, i. e. 2500. k. Sumér királysírból került elő (1927, Woolley), párhuzamba állítható Tutanhamon gazdag sírleleteivel A halott királyt szolgáival (így muzsikusaival) temették el, ez egyedül álló Mezopotámiában

Egy muzsikus nő csontjai mellett találták meg A hangláda felületét kagylóból és színes kövekkel kirakott mozaik díszítette A hangszer elején aranyból vert bikafej van lazúrkő szemmel és szakállal A húrokat arany szegekkel rögzítették

b/ Gudea, Lagas királya italáldozatot mutat be, i. e. 2120. Lagas városának királya a kiemelkedőbb sumér királyok egyike volt Több őt ábrázoló szobrot állíttatott a templomokban (fogadalmi szobrok)

Diorit kő az anyaga Frontális, zárt körvonalú, szimmetrikus Leegyszerűsített, tömbszerű, de ünnepélyesen kiegyensúlyozott, nyugodt ábrázolás Festetlen (talán csak a szeme volt befestve) Ékírásos felirat a ruháján

Gudea egy másik, ülő szobra

Sumér ékírásos tábla, i. e. 2000. k.

c/ Lamassu (kapuőrző démon), i. e. 8. sz. Az asszír királyok palotáit (Dúr-Sarrukín) különös lények őrizték A több mint 4 m magas alabástrom szobrok, furcsa összetett lények: ember, bika, oroszlán, sas (evangélista szimbólumok János apokalipszisében)

Az ajtófélhez kapcsolódó szobrok két irányból voltak nézhetőek (előröl és oldalról), ezért 5 lábuk van

Szakállas emberarcát 4 bikaszarv és tollas fejék díszíti A szemek már plasztikus kialakításúak