Szubjektív jóllét fogyasztási és ökológiai korlátok mellett Dr. Csutora mária Dr. Zsóka ágnes

Előzmények Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt, 2009-2011. NTNU és hat magyar kutatóintézet együttműködése Egyik résztéma a fenntartható fogyasztás egyéni tudatosságon alapuló és társadalmilag determinált tényezői One More Awareness Gap? The Behaviour-Impact Gap Problem, Journal of Consumer policy 2012/1 Csutora M., Zsóka Á. (2014): May spirituality lead to reduced ecological footprint? Conceptual framework and empirical analysis, World Review of Entrepreneurship, Management and Sustainable Development, Vol 10, No. 1, 88-105, Meglepően nagy nemzetközi visszhang (New York Times, State of the World, 57 hivatkozás) Pl. http://www.nytimes.com/roomfordebate/2012/07/30/responsible-shoppers-but-bad-citizens/individual-actions-just-dont-add-up-to-environmental-change

A fenntartható jóllét fantomkereke és effektív lapátjai Gazdaságon kívüli tényezők

New York Times: http://www. nytimes Folk wisdom is naïve and historically uninformed. they almost never drive policy or legislation in the straightforward way suggested by the metaphor of “voting with our dollars.” Change is e the result of pressure from advocacy groups, experts, some segments of business and other constituencies Juliet Schor is a professor of sociology at Boston College once a person is reusing grocery bags and driving a hybrid car, maybe it is time to look into solar panels for the roof. Zem Joaquin is the founder of Ecofabulous.com. If you want to guide consumer behavior, go through the price mechanism. Don’t just “vote with your dollars.” Vote. Gernot Wagner, an economist at the Environmental Defense Fund Growing consumer awareness, combined with campaigns by nonprofits, has proven capable of motivating major multinational corporations to change (often in the face of failed government regulation). Dara O'Rourke, an associate professor of environmental science, policy and management at the University of California, Berkeley

Új kutatás: OTKA. Szubjektív jóllét fogyasztási és ökológiai korlátok mellett (2012-2015) Milyen stratégiák léteznek a magyar társadalomban arra, hogy a válságból fakadó fogyasztáscsökkenés mellett szubjektív jóllétüket megvédjék?

Kutatási kérdések Hogyan élték meg a különböző társadalmi csoportok a gazdasági válságot? Milyen alkalmazkodási stratégiák alakultak ki? Hogyan érintették ezek az alkalmazkodási stratégiák a szubjektív jóllétet?

A kutatás lépései 1. fázis. Kvalitatív kutatás. Rendszertérképezés. A különböző homogén csoportok alkalmazkodási stratégiájának feltárására.

Példa (Sedlacko, 2011)

A rendszertérkép elemei Változók: a háttérben álló tényezők, amelyek változásáról legalább annyit tudunk mondani, hogy jobb/rosszabb, kisebb/nagyobb, ritkább/gyakoribb irányba változott. Nyilak (kapcsolatok). Ha a két változó ugyanabban az irányban változik () jel a nyíl mellett, ha az egyik változó növekedése esetén a másik csökken () a nyíl mellett.

Cafeteria Megszűnése (jövedelem -) Tömeg- Közlekedésre Fordított összeg (-) Jóllét     Válság hatása Életstílus változás Jólléti változás

Olykor létrejönnek pozitív hatások is Cafeteria Megszűnése (jövedelem -) Tömeg- Közlekedésre Fordított összeg (-) Jóllét        Fittebb vagyok   Többet gyaloglok

VALÓS változásokat tüntessünk fel, ne elméleti, elképzelt logikai kapcsolatokat. Hogyan hatott a válság az Ön vagy családja életére?

Válság Hatása 3. Válság Hatása 1. Jóllét Életstílus változás 3 Válság Hatása 4. Válság Hatása 2.

Lehetnek közbülső változók. Lehetnek hurkok. Lehetnek késleltetések. Lehet harmadik változó, amely illuzórikus kapcsolatot eredményez.

2. Fázis: egyszerűsítés Általában túl sok a változó belőlük, így fontos a leglényegesebbek kiemelése. Sok tényező összefoglalható egy „ernyőváltozó” alá Feladat: az előbbi rendszertérkép egyszerűsítése oly módon, hogy ne maradjon több, mint 7 lényeges változó.

Melyik az igazi kérdés? Jövedelem – szubjektív jóllét összefüggése Easterlin paradoxon, Veenhoven, aspirációs elmélet (Kasser, Knopp& Matos), Inglehart és a posztmodern értékrend, Magyarországra: Lelkes, Takáts Jövedelem – ökológiai lábnyom összefüggése (nemnövekedés elmélet Kallis, happy degrowth Nørgård), Ökológiai határok- szubjektív jóllét Lenzen & Cummins, Constanza, Kocsis Tamás (2012)

GDP/ fő és a boldogok aránya Forrás: World Values Surveys; GDP per capita from United Nations Statistics Division— National Accounts. Idézi: Constanza et al. (2009): Beyond GDP

Income and subjective wellbeing Unhappy deprived Happy materialists Subjective wellbeing income

Nettó háztartási jövedelem és elégedettség- Mo. 2010

A pénz hiánya boldogtalanná tesz ≠ A pénz tesz boldoggá tesz Hamis regressziós egyenes Szubjektív jóllét Boldog magas jövedelmű Boldog közepes jövedelmű Deprivált és boldogtalan Ökológiai lábnyom Forrás: Csutora(2012) Happy sustainability as lifestyle, Scorai Proceedings, Bregenz, 2012.

Életsílus választás és szubjektív jóllét Egy főre eső jövedelem Deprivációs zóna Nem deprivációs jövedelmi szint Boldog nem anyagias, kisebb ökológiai lábnyom Boldog anyagias, nagy ökológiai lábnyom

Empirikus kutatás hipotézisei A: Létezik a boldog nem anyagias csoport is a társadalomban. B: Ezen csoport szubjektív jólléti szintje eléri a magas jövedelmű anyagias csoportét, miközben ökológiai lábnyoma lényegesen alacsonyabb.

Empirikus kutatás 2010. Reprezentatív felmérés ,1013 válaszadó. Kérdőív lekérdeztetését a TÁRKI végezte. A kérdőív: ökológiai lábnyom komponensek, szubjektív jóllét, környezettudatosság (Eurobarométer alapján) életmód demográfiai kérdések

Ökológiai lábnyom számítás hibrid módszerrel BOTTOM-UP Élelmiszerlábnyom bottom-up, étrend alapján Energialábnyom, bottom-up, háztartási energia számla alapján (elektromos és fűtési) TOP-DOWN Közlekedés: mindkét módszerrel top-down jobb eredményt adott Kis tételek: top-down, kiadási szerkezet és országos adatok alapján Ökológiai lábnyom

A klaszterelemzés eredménye

Kutatási eredmények I. Az élettel való elégedettség és a boldogság is ellentmondásos viszonyban van a jövedelemmel. A rossz anyagi helyzet boldogtalanná és elégedetlenné tehet, de a magasabb jövedelem nem feltétlenül tesz boldogabbá és elégedettebbé. A gyermekek száma a boldogság megbízhatóbb mutatója, és ugyanez igaz a prioritási sorrendben a legfontosabbaknak tekintett elemekre. A szeretet, a család, a karrier és az önmegvalósítás relatív fontossága nagyban befolyásolja az egyén érzékelt boldogságát. A boldogtalan emberi kapcsolatok sokkal erősebb negatív hatást gyakorolnak a boldogságra (és az elégedettségre is!), mint a pénz hiánya vagy a munkanélküliség.

Kutatási eredmények II. A boldogság skála két végén levők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak –merőben eltérő okokból. A nagyon boldog emberek belső motiváltságból környezettudatosak; ez tükröződik magas jövőbeli cselekvési hajlandóságukban is. A nagyon boldogtalan embereket a pénzügyi korlátok teszik szerénnyé, de ha tehetnék, másképp élnének, többet fogyasztanának - jövőbeli cselekvési hajlandóságuk az átlagosnál alacsonyabb. A környezettudatos attitűd nem egyenlő a kis ökológiai lábnyommal és az alacsony fogyasztással – a magasabb jövedelem túlkompenzálhatja a tudatos hozzáállást. A vallásosság szoros korrelációt mutat a fenntartható életmóddal: a magukat vallásosnak tartó emberek több környezettudatos tevékenységet végeznek. A mélyen vallásos emberek egyértelműen boldogabbak, mint a kevésbé vagy egyáltalán nem vallásos emberek.