Kreatív probléma megoldási módszerek KKV-k számára Magyar Dániel Győr, 2012. április 13.

Az innovációs ügynökség A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta  3 megyei jogú városban, 1-1 irodával, szombathelyi központtal Győr - Kezdetben 2, ma 8 fővel  Szombathely Nonprofit és részben profitorientált tevékenységi kör  Zalaegerszeg

Szolgáltatásaink Innovációs felmérés, audit Innovációs projektfejlesztési tanácsadás Pályázatírás - forrásszerzés Pályázatmenedzsment és -kríziskezelés Szakmai utak, találkozók, rendezvények szervezése Klaszterszolgáltatások Képzési és mentorálási programok Innováció népszerűsítése, innovációmarketing Technológiai lehetőségek promóciója Innovációs folyamat végigkövető menedzselése Innovációs járulék elszámolásával kapcsolatos tanácsadás Innovációs folyamatokhoz kötődő szolgáltatás közvetítése

Korábbi projektek

Az innovációs folyamat Innovatív ötlet Piacképes termék vagy szolgáltatás Piaci és beszállítói partnerkapcsolatok Tanácsadás Finanszírozás Iparjogvédelem Műszaki (K+F) segítség TUDÁS – KREATIVITÁS – EGYÜTTMŰKÖDÉS – JOG – ERŐFORRÁS

Kreativitás A kreativitás létrejöttének nélkülözhetetlen elemei (Rogers): Konkrét eredmény: a képzelődés még nem kreatív folyamat, amíg nem testesül meg (pl. kimondott szó, leírt vers, festmény, újítás) Eredeti produktum: az alkotás a személy és az anyag sajátos kölcsönhatásának terméke Nem szűkíthető le bizonyos területekre

Kreativitás fogalma: Korábban elszigetelt tapasztalatok közötti kapcsolatok megtalálása, amelyek új gondolkozási sémák formájában, új tapasztalatokként, elképzelésekként vagy produktumokként jelennek meg.

A kreatív folyamat egy új termék születése az egyén és a vele kapcsolatba kerülő anyagok, események, emberek és körülmények sajátos, egyedi kölcsönhatásából. (Rogers) A kreatív embernek eredeti gondolatai (képzetei stb. vannak), melyeket képes mások számára közvetíthető formában megvalósítani, s ezeket a produktumokat bizonyos mértékig elterjeszteni, hogy ily módon hozzájáruljon az emberek - széles értelemben vett - jólétéhez. (Klein)

A kreativitás tényezői: Könnyedség (fluency): az a képesség, hogy meghatározott körülmények között szavakra, kifejezésekre, gondolatokra, asszociációkra emlékezzünk. Hajlékonyság (flexibility): az elraktározott információk átalakíthatósága – spontán és alkalmazkodó Eredetiség (originality): az a készség, hogy a dolgokat másként lássuk – szokatlan ötletek Elaboráció: képesség, hogy adott információkból felépítsünk egy struktúrát Szenzitivitás: problémafelfogás, nyitottság Átfogalmazás (redefinition) : képesség, hogy egy tárgyat, vagy annak egy részét másképp interpretáljunk, mint korábban

A kreatív egyének Előnyben részesítik a komplexitást Pszichodinamikájuk komplexebb és differenciáltabb Ítéleteik függetlenebbek Öntudatosabbak és dominánsabbak Védekeznek az elnyomás vagy korlátozás ellen

A kreatív ember gondolkodásmódja Guilford az intelligencia fogalmát igyekezett gazdagítani. Az intelligencia négyféle eleme: Megismerő-képesség (megértés és emlékezés) Divergens gondolkodási képesség (a gondolatok különböző irányokba kalandoznak) Konvergens gondolkodási képesség Értékelési képesség (az ismeretek és hipotézisek ellenőrzése és azok között választva döntés) Ezek közül elsősorban a divergens gondolkodási képességek képezik a kreatív gondolkodás alapját. Guilford kreativitásdefiníciója: „Divergens gondolkodás a problémamegoldásban.”

Intelligencia - kreativitás A kreativitás fogalma a ’60-as években jött „divatba”, mintegy az intelligencia kiegészítőjeként. Az intelligens ember gondolkodása nem feltétlenül eredeti, viselkedése nem feltétlenül önálló, nem biztos, hogy jó humorú, ötletes stb. Bizonyos szint fölött az intelligencia mértéke már nem befolyásolja lényegesen az alkotások létrejöttét.

Az alkotás folyamata Előkészület: a váratlan felfedezéseket nagyon is alapos előkészítés előzte meg (pl. Einstein relativitás elmélete) Lappangás (vagy inkubáció): egy időszak, amikor nem foglalkozunk a kérdéssel - aludjunk rá egyet! (nem azonos az alkotó gyötrődéssel) Ötlet: az igazi ötlet felvillanása – „heuréka” (Archimédész, Kekulé benzolgyűrűje) Kidolgozás: szükség van arra, hogy az ötletet valamilyen részletességgel kidolgozzuk, hogy mások számára is érthető, elfogadható legyen

Guilford „Intellektus-struktúrájának” elsődleges képességei 1.Probléma-érzékenység A kreatív egyének meglátnak olyan problémákat, amelyeket a nem kreatívak nem látnak. 2. Fluencia A kreatív emberek nagyszámú ötletet produkálnak. 3. Új ötletek A kreatív embereknek szokatlan ötleteik vannak. 4. Rugalmasság A kreatív emberek változatos megközelítésmódot alkalmaznak. 5. Szintetizálás A kreatív emberek nagyobb és teljesebb gondolati körökbe rendezik gondolataikat. 6. Analízis A kreatív emberek lebontják a „szimbolikus struktúrákat”, hogy újakat alkossanak. 7. Komplexitás A kreatív emberek nagyszámú, egymással összefüggő gondolattal tudnak dolgozni. 8. Értékelés A kreatív emberek könnyen meghatározzák az új ötletek értékét.

A konvergens és divergens gondolkodáshoz hasonló a vertikális és laterális gondolkodás megkülönböztetése: vertikális laterális Lépésről-lépésre halad (pl. téglafal) Ugrásszerűen éri el az eredményt Szelektív (elválasztja a helyest a helytelentől) Alternatívák után kutat Bizonyít, válaszokat ad Új és új kérdéseket tár fel Igyekszik a gondolkodás tárgyához szorosan közel maradni Szívesen fogadja a véletlen jelenségeket, semmi nem irreleváns a számára Zárt eljárás, mindig elérhető minimális eredmény Nyílt folyamat, nagyobb a rendkívüli eredmények valószínűsége, de nem garantálja a minimális eredményt

A ceruza felemelése nélkül húzz 3 (4) egyenest, amelyik átmegy az ábra mind a kilenc pontján!

Az ötletek kialakulását segítő módszerek A részek újra összerakása: a problémákat részekre, független változókra bontja Tulajdonságlista: a kérdéses tárgy főbb tulajdonságainak elkülönítése, felsorolása, majd ezeknek a tulajdonságoknak minden lehetséges módon történő módosítása Ellenőrző lista: olyan tevékenységeket, változtatásokat sorolnak fel, amelyekkel esetleg javítani lehet egy terméken, szolgáltatáson stb. (lehet speciális vagy általános)

Erőltetett kapcsolatok: két vagy több, egyébként független tárgy, fogalom között többféleképpen is „erőszakosan” kapcsolatot létesíthetünk (asszociatív kapcsolatteremtés) A nevetségesség felhasználása: a felmerülő problémák közül válasszuk a legnevetségesebbet – „tulajdonképpen van benne valami” Módosítás: apró módosítások a megfogalmazásban, a külalakban lényeges különbséget jelenthetnek (különösen pl. reklám, iparművészet) Friss szem: egy közönséges tárgy, szokatlanul alapos, közeli vizsgálata sok-sok mindeddig figyelmen kívül hagyott tulajdonságot hoz felszínre.

Példák, módszerek 98%/2% Futószalag megalkotása Kutyafuttató gép Vágjuk fel a tortát! IX Véletlen szavak módszere

Kakukktojás Préri Cipőkanál Tök Vas

Kreativitás fejlesztő gyakorlat Új ötletek, tökéletesítés: Valami (be)helyettesítése Valami mással való kombinálása Valami adaptációja Valaminek a módosítása vagy megnagyobbítása Valami új célra való felhasználása Valami kiküszöbölése Valami visszájára fordítása, ill. újszerű átrendezése Alex Osborn, Bob Eberle: SCAMPER

Köszönöm a kreativitást!