Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban Budapest, 2009. április 21.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

Esélyteremtés lehetőségei a közoktatásban Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Salgótarján, május 27.
Az akadálymentesítés szakmai háttere, indokoltsága Horváth Péter SZMM Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára Budapest, június 7.
TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
A referencia intézmények szolgáltatói szerepe
A sajátos nevelési igényű gyermekek, és a pedagógiai szakszolgálatok finanszírozása 2010-ben Előadó: Dr. Gergőné Babina Jusztina- igazgatónő Egységes Pedagógiai.
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
A hátrányos helyzet kezelésének középiskolai modellkísérletei Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium Tamási június 4.
3. alprojekt A hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésére létrehozandó.
Záró Konferencia Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon TÁMOP /
Előadó: Faragóné Bircsák Márta
T UDATOS INNOVÁCIÓ VAGY MÓKUSKERÉK ? Locsmándi Alajos Budapest, szeptember 25.
Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása az egyenlő esélyű hozzáférés tükrében Budapest, június 17. Szentkatolnay Miklós.
A TÁMOP pályázat bemutatása. A támogatás célja -A befogadó közoktatási rendszer megteremtése -A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012
TÁMOP Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Befogadó intézmények Sárbogárdon
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
A tanácsadói tevékenység koordinálása Páll Viktória Ec-Pec Alapítvány.
NFT I NFT II Hosszú távú cél: az életminőség javítása Általános cél: Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése specifikus.
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
Az informatika szükségessége és lehetősége a hazai és az Európai Uniós fejlesztési célkitűzésekben Dr. Köpeczi-Bócz Tamás.
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
1 Óvodapedagógiai konferencia Sopron, május.
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
Foglalkoztatási Programok Osztálya – osztályvezető
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére.
1 Közoktatás fejlesztési elképzeléseinek háttere 2007.
Tájékoztató a Társadalmi Megújulás Operatív Programról.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások Dömötör Monika, gyógypedagógiai tanár szeptember 8.
Patrónus program és ezzel együtt az IPR bevezetése 2007/ 2008-as tanévtől a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyenlőségének biztosítása céljából.
Pályaorientációs program SNI tanulók számára Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pécs.
Az Esélyegyenlőség és az ESZA alapelveinek érvényesítése Európai Unió Magyarország -Budapest Európai jogfejlődés Luxemburgi és Lisszaboni folyamat.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Egyensúlyban a világgal TÁMOP A konzorcium tagjai Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) NCA-ÖNSZ-08-C-0070 A Társadalmi Megújulás Operatív Programról: a HEFOP.
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4/08/2. – A kompetencia.
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
1 A kompetencia alapú oktatás jövője a NFT II. tükrében Debrecen, Február 20. Hámoriné Váczy Zsuzsa, OKM.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, és a pedagógiai szakszolgálatok finanszírozása 2008-ban Előadó: Dr. Gergőné Babina Jusztina- igazgatónő Egységes Pedagógiai.
1 Mégis, kinek az érdeke? Szakvélemények, tantárgyi felmentések a nevelési tanácsadó, a szakértői bizottság és az iskolák szemszögéből Fehérvári Katalin.
„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd.” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Integráló iskolák a közoktatásban
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
TÁMOP /1/B Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Csomópont - Ifjúsági Információs Pont kialakítás Álláskereső klub.
Integráció és inklúzió
TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –a szobi innovatív intézményekben.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Az együttnevelés mint intézményi innováció
Közoktatás-fejlesztési programok 2007-ben Új Magyarország Fejlesztési Terv Hámoriné Váczy Zsuzsa OKM Balatonfüred, november 14.
A Somogy Megyei Önkormányzat Fejlesztési Terve és a kompetenciaalapú oktatás TÁMOP Kaposvár,2009.augusztus 26.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakiskolai programban Kapcsáné Németi Júlia.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
VÁLTOZÁSOK címszavakban.
Előadás másolata:

Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban Budapest, április 21.

Amire fókuszálunk…  Előzmények, következmények, jelenségek  Integráció, együttnevelés  A „dupla” átmenet  Vízió, jövőkép

Látunk-e tovább az orrunk hegyénél?

Előzmények, következmények 1990: a Miniszterek Tanácsa határozatot fogadott el a közös oktatási integrációs politikáról 1993: a Közoktatási törvény paragrafusaiban fellelhető az együttnevelés csírája 2003: a Fogyatékos Emberek nemzetközi éve 2003: a Közoktatási törvény karakteres integrációs, együttnevelési törekvéseket fogalmaz meg 2004: csatlakozás az Európai Unióhoz

Az EGYMI AmbienteTrendEleganceEGYMI + „33. § … (az EGYMI létrejöhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából.” „34. § … a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. „36. § … pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.”

Pedagógiai szakszolgáltatások (34. §.)  a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;  b) fejlesztő felkészítés;  c.) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;  d.) a nevelési tanácsadás;  e.) a logopédiai ellátás;  f.) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;  g.) a konduktív pedagógiai ellátás;  h) a gyógytestnevelés. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

Két flakon kell a csodás hajhoz? …

Ismertebb modellek  Kéttanáros modell  Egyéni és kiscsoportos fejlesztésre épülő modell  Konzultációs modell  Utazótanári modell

2004. május 1.

NFT I-II. HEFOP  Az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása során a munkanélküliség megelőzése és kezelése  A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem  Az egész életen át tartó tanulás  Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP  Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek ((1) hatékonyság, (2) hozzáférés, (3) egész életen át tartó tanulás)  Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével ((1) a kompetencia alapú oktatás (2) újszerű megoldások és együttműködések kialakítása, (3)az eltérő oktatási igényű csoportok integrációjának támogatása)

Az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata  Mo-on a munkanélküliség meghaladja a 8 %-ot  Elsősorban a fiatal korosztályt és pályakezdőket sújtja  Okok: a képzési rendszerben keresendők  Tények: az iskolázottság színvonala és a munkanélküliségi ráta között fordított arányosság van A tanulatlan ember veszélyeztetettsége nagyobb Csehné Papp Imola: Az oktatás és a munkaerőpiac, Új Pedagógiai Szemle 2008/10

Oktatástervezési nehézségek  Mennyiségi prognózisok  A társadalmi igények alakulása  Nincs stratégiai tervezés Csehné Papp Imola: Az oktatás és a munkaerőpiac, Új Pedagógiai Szemle 2008/10

Axióma vagy csapda?  Az oktatás különféle szintjein mindig voltak hátrányos helyzetűek  Tudják-e, tudták-e kezelni az iskolák, a pedagógusok a helyzetet?  A tanulók egy része az iskola befejezése előtt elhagyja az iskolát (általános és közép) később sem folytatják esélytelenség a munkaerőpiacra bekerülésnek Mayer József: Az első, a második és az n-edik iskolai esély, Új Pedagógiai Szemle 2006/12

Az iskola „áldásos„ hatása  Az alap- és középfokú oktatásból való lemorzsolódás okai családi okok tanulmányi kudarcok Mayer József: Az első, a második és az n-edik iskolai esély, Új Pedagógiai Szemle 2006/12

Az évfolyamismétlés az iskolai kimaradás „előszobája” 1. táblázat Évfolyamismétlők az alapfokú oktatásban (%) Évfolyam Összesen Forrás: OM Oktatásstatisztikai tájékoztatók. 1990/1991–1999/2000, 2000/2001 becslés, OM KIR-STAT adatgyűjtés 2001/2002–2004/2005. tanévek. 1990/1991 4,82,82,52,84,23,82,80,42,8 1991/1992 4,52,62,32,54,23,62,80,52,8 1992/1993 4,32,32,02,13,6 2,60,52,6 1993/1994 4,52,11,81,93,33,22,60,42,5 1994/1995 4,32,21,61,73,2 2,50,52,4 1995/1996 4,01,91,61,73,13,22,40,52,3 1996/1997 3,92,01,51,62,83,12,50,52,2

1997/1998 3,91,91,51,72,93,02,50,62,3 1998/1999 4,01,81,51,62,93,12,30,52,2 1999/2000 3,91,91,41,52,82,92,40,52,2 2000/2001 4,01,91,41,52,72,92,40,52,2 2001/2002 4,21,91,41,52,62,92,50,62,2 2002/2003 4,11,91,3 2,82,92,60,72,2 2003/2004 3,91,51,1 2,62,3 0,61,9 2004/2005 3,91,61,01,12,62,32,50,61,9

Akik az iskolában vannak…  Átlagos képességű – részképesség zavaros, lassan tanuló  Akcelerációban előre futó, koraérett– iskolaéretlen, „retardált”, lassan fejlődő  Jól igazodó, könnyen kezelhető - nehezen kezelhető, rossz magatartású, antiszociális beállítottságú  Tehetséges - sajátos nevelési igényű

Megoldási javaslatok  Prevenciós programok kialakítása.  Rugalmas oktatásszervezés működtetése.  Az iskola menedzsmentjének feladata a partnerkapcsolatok kialakítása, az igazgató elkötelezettségének erősítése stb.  A tanárok számára módszertani továbbképzések, „érzékenyítő” tréningek biztosítása.  A családok fokozatos bevonása a tanulók oktatásába.  Tanulók esetében a tanulás ösztönzése, az ehhez szükséges motiváció kialakítása.  A munkába állásra és a munkavállalók társadalmába történő beilleszkedést elősegítő programok működtetése. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány KOMP-program Dobbantó

CÉL  hogy az egyes tanulók az önmagukhoz képest a lehető legmagasabb fejlettségi szintet érjék el ahhoz, hogy be tudjanak lépni a nyílt munkaerőpiacra,  hogy az attitűdváltás megtörténjen a programban részt vevő (speciális) szakiskolák munkatársai körében,  hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlősége megvalósuljon a munkaerőpiacon.

Mit üzen számunkra?  Nem elég a iskola befejezéséig eljuttatnunk tanulóinkat, hanem már most fel kell készítenünk őket a nyílt munkaerőpiacra!  Tudatosabbá kell tennünk a kompetencia alapú gondolkodást! Saját magunkban Tanulóink tevékenységében  Ki kell dolgozni az iskolák közötti átmenetet!  Fel kell készülni a szakiskoláknak is, nemcsak a befogadásra, hanem a sajátos nevelési igényű tanulók szakmaszerzésére és munkába állítására is.  A változó világban mindannyiunk adaptivitására szükség van!

Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? Ahhoz, hogy egy iskolarendszer hatékonyan működjön 3 dolog elengedhetetlen! (McKinsey Megfelelő emberek váljanak tanárrá. Eredményes oktatókká képezzék őket. A lehető legjobb oktatást kapjon minden gyermek.

Köszönöm a figyelmet!