Ernest Renan és a nemzet Lélek és amnézia Ernest Renan és a nemzet

Ernest Renan (1823-1892) Sokoldalú francia tudós, de elsősorban vallástörténész, Forráskritikát és a filozófiát egyesítette életművében, Párizsban papi szemináriumot látogatott, 1852-ben doktorált, 1862-ben College de France tanára, héber, káldeus és szír tanszék professzora, a názareti Jézust „páratlan férfiúnak” titulálta – skandallum, felfüggesztették állásából, 1883-tól a College de France vezetője, Főbb művei: A kereszténység eredetének története (1863-1882), Jézus élete (1864), Szellem és reform (1871) 1903-tól már köztéri szobrot kapott,

Mi a nemzet? (1882) A Római Birodalom, illetve Nagy Károly birodalmának felbomlása óta Nyugat-Európa nemezetekre bomlott, A nemzet meglehetősen új jelenség a történelemben, A Római Birodalom jóval közelebb áll, ahhoz, amit hazának nevezünk – jólétet teremtett, a háborúknak véget vetett,

Mi a nemzet? (1882) Az azt követő államok fúziói voltak a különböző népeknek, A germánok erőszakossága volt az az öntőforma, ami ránehezült a következő népekre, Az emberek köztikülönbségnek semmi szerepe nem volt az etnikumnak,

Mi a nemzet? (1882) „A felejtés, mi több a történelmi tévedés alapvető tényező egy nemzet kialakulásában, ezért, hogy a történelemtudomány fejlődése gyakorta veszedelmes a nemzetiségre nézve.” A Habsburg-ház nem olvasztotta össze a népeket, Szent István Birodalmában nem kerültek közelebb a népek, az oszmán törökök vallásilag osztották meg őket,

Mi a nemzet? (1882) „Egy nemzet lényege az, hogy minden egyén sok közös jeggyel rendelkezzék, és hogy mindenki sok mindent elfelejtsen.” A modern nemzet egyazon irányba konvergáló tények sora által létrehozott történelmi eredmény Hol egy uralkodó tette ezt meg, pl. Franciaország A tartományok közvetlen akarata, pl. Svájc, Németalföld, Általános szellem, pl. Itália, Németország,

Mi nem a nemzet 1. A faj, etnikum, Etnikai meggondolásoknak semmi szerepe nem volt a nemzet kialakulásában, A tiszta faj agyrém 2. A nyelv egyesülésre hív, de nem kényszerít, rá, 3. A vallás sem elégséges, 4. Az érdekazonosság sem az, a Zollverein nem haza, 5. A földrajz sem elegendő,

Mi a nemzet? „A nemzet: lélek, szellemi alapelv. Ezt a lelket, ezt a szellemi principiumot két dolog alkotja, mely azonban voltaképpen egy. Az első a múltban gyökeredzik, a másik a jelenben. Az egyik: emlékeke gazdag örökségének birtoklása, a másik: jelenlegi egyezés, vágy arra, hogy közösen éljünk, annak szándéka, hogy a továbbiakban is kamatoztassuk az osztatlanul kapott örökséget.”

„az vagyunk, ami ti voltatok: az leszünk. Ami ti vagytok…” A nemzeti emlékekben a gyász becsesebb, mint a győzelem, mert a kötelességekre figyelmeztet, közös erőfeszítésre ösztönöz,

A nemzet tehát egyetlen roppant szolidaritás, lényeges része az ősök áldozata,a jövőben mi fogunk meghozni. Feltételezi a múltat, de a jelen foglalata is folytatni kívánjuk a közös életet, „Egy nemzet léte mindennapos népszavazás, mint az egyén léte az élet folytonos igenlése..”

„Egészséges szellemű és melegszívű emberek hatalmas csoportja megalkotott egy erkölcsi tudatot – ezt nevezzük nemzetnek.” A nemzetek nem örökkévalóak – európai konföderáció lesz,

Ami még A francia forradalom adta Rennanak is az új határt, Közös akarat és tudatosan választott történelmi tradíciók (örökölt múlt), A szelekció, a felejtés épp oly fontos, mint az emlékezés, Mindennapos népszavazás a nemzeti lét, A rousseaui társadalmi szerződés modellje – közakarat konstruálta közösség nála a nemzet,

Akit még … Ádám Péter: Még egyszer a renani nemzetfelfogásról. Holmi 678-685. o. Ernest Gellner: A nacionalizmus és a komplex társadalmak kohéziójának két formája. In: Eszmék a politikában. Szerkesztette: Brettner Zoltán – Deák Ágnes. Pécs, 1995. 188- 211. o. Ludassy Mária: Ernest Renan időszerűsége. A nemzet mint akarat és szolidaritás. Holmi, 1994. 8. sz. 1175-1177.