Minimálbér és minimáljövedelem az Európai Unióban Andor László Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa 2014. április 25., Budapest

Minimálbér (euróban, havonta) Forrás: Eurostat *

Minimálbér (Vásárlóerő-paritáson) Forrás: Eurostat *

Minimálbér a 2012-es havi átlagbér százalékában kifejezve Forrás: Eurostat *

A minimálbér és az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatási rátája (2012) Forrás: Eurostat; a csillaggal jelölt adatok 2011-re vonatkoznak *

A minimálbér és a nemek közötti bérszakadék (2010) Forrás: Eurostat; a nemek közötti bérszakadék a női és a férfi munkavállalók keresete közötti különbség *

A minimálbér és a Gini-együttható (2012) Forrás:Eurostat; Gini-együttható: az alacsonyabb értékek alacsonyabb egyenlőtlenséget mutatnak *

Minimálbér Németországban 8,5 euró óránként (>< FR: 9,53 euró óránként) Lépcsőzetes bevezetés 2015. január 1. és 2016. december 31. között Jelenleg is vita folyik a bevezetés részleteiről: Megkülönböztetés: alacsonyabb minimálbér a fiataloknak Tartós munkanélküliek visszavezetése a munkaerőpiacra: a tartósan munkanélküliek egy hosszabb kezdő időszak alatt alacsonyabb bért kapjanak >< a tartós munkanélküliek a minimálbért kapják az első naptól, de a foglalkoztatásuk járjon ösztönző támogatással *

Minimálbér Franciaországban · 9,53 euró óránként (>< DE: 8,5 euró óránként) - Minden 18 év feletti alkalmazottra vonatkozik a magánszektorban. · Kiigazítás Minden évben január 1-én, a fogyasztói árindexnek megfelelően (a dohányárút kivéve) + az óránkénti minimálbér vásárlóereje növekedésének a fele (a kormány dönthet további emelésről) Év közben, ha a fogyasztói árindex az előző minimálbérhez képest legalább 2%-kal emelkedik Alacsonyabb bér: szakmunkástanulók, 18 év alatti és 6 hónapnál kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező alkalmazottak A magas minimálbérért a munkáltatókat a társadalombiztosítási járulékok befizetése terén kompenzálják *

Minimáljövedelem és az Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 Stratégia célja legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből az évtized végére Az EU sajnos távolodik ettől a céltól: 2008 óta 6,6 millióval többen élnek szegénységben vagy kirekesztettségben, 2012-ben összesen 123 millióan A 2013-as Foglalkoztatási Jelentés és az Éves Növekedési Jelentés első alkalommal egy szociális eredménytáblát is tartalmazott, melyből többek között kiderült, hogy nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek a centrum és a periféria között A válság hatása a szegénységi mutatókra többek között a nemzeti szociálpolitikák és a bevezetett reformok függvénye is volt. Egy minimáljövedelem-rendszer bevezetése/átalakítása része lehet a reformoknak

A szociális transzferek (a nyugdíj kivételével) hatása a munkaképes korú lakosság szegénységi kockázatának csökkentésére, 2008-2012 Social transfers play an essential role in providing support to both those that are without jobs, and those that are transitioning into the labour market (and may face low paying jobs). Their impact in reducing the risk of poverty of those of working age varies greatly across EU countries, from less than 25 % of the risk of poverty before social transfers in Bulgaria, Romania, Greece, and Italy, to more than 50 % in Belgium, Ireland, the Scandinavian countries, Hungary, the Netherlands and Austria. These variations reflect differences in levels of poverty before social transfers, in levels of spending, and in the design of taxes and benefits. During the crisis, the impact of social transfers has increased in nearly half of EU countries, including some of those worst hit by the crisis. Forrás: Eurostat; EU-SILC (2012, adóév: 2011). A csillaggal jelölt adatok 2011-re vonatkoznak *

A minimáljövedelem-rendszerek kiterjedése tagállamonként különböző 1. csoport (AT, BE, CY, CZ, DE, DK, FI, NL, PT, RO, SI, SE): egyszerű és átfogó minimáljövedelem-rendszerek, általában lefedik a szükséges anyagi forrásokkal nem rendelkező embereket 2. csoport (EE, HU, LT, LV, PL, SK): egyszerű és nem kategóriákra bontott minimáljövedelem-rendszerek, szigorúbb jogosultsági feltételekkel 3. csoport (ES, FR, IE, MT, UK) : különböző, egymást gyakran átfedő rendszerek komplex együttese, melyek általánosságban lefedik az elegendő anyagi forrásokkal nem rendelkező emberek többségét 4. csoport (BG, IT, EL) korlátozott, részleges kiterjedésű rendszerek, melyek a rászorulók szűk rétegét fedik le The design of MI schemes varies widely among Member States. In terms of comprehensiveness (i.e. the extent to which MI schemes are non-categorical, thus applying to those on low incomes in general, rather than to specific subgroups), four ‘broad’ groups of countries can be distinguished: Group 1 (AT, BE, CY, CZ, DE, DK, FI, NL, PT, RO, SI, SE) is characterised by relatively simple and comprehensive MI schemes, generally open to those without sufficient means to live in dignity. Group 2 is smaller (EE, HU, LT, LV, PL, SK). It has simple and non-categorical MI schemes accompanied by more restricted eligibility conditions. Group 3 (ES, FR, IE, MT, UK) is characterised by a complex set of different and often categorical schemes that sometimes overlap but generally cover most of those with insufficient means. Finally, there is a small group of countries with limited, partial or piecemeal arrangements only covering narrow categories of people (BG, IT, EL). Source: Commission Staff Working Document of 20.02.2013 on Follow-up on the implementation by the Member States of the 2008 European Commission recommendation on active inclusion of people excluded from the labour market – Towards a social investment approach *

Fontos szempontok a minimáljövedelem-rendszerek kialakításánál Elégséges összeg a megélhetéshez A rászorulók megfelelő körét fedje Az igénybe vétel lehetőségének megteremtése Ösztönözzön a munkára Challenges identified in the 2013 SWD on the implementation of the AI recommendation – published in the SIP – references at end of presentation and on page 3 of the guidance note Almost all Member States have some sort of minimum income scheme – IT some regional schemes – no in EL; development ins IT that could go in the development of a minimum income scheme at national level. Variation in comprehensiveness of the scheme (overlaps, scattered) *

Hangsúly a szociális beruházásokon Az Európai Bizottság a szociális beruházási megközelítésre alapozott iránymutatásával segíti a tagországokat a szociális rendszerük átalakításában: A szociális juttatásoknak összhangban kell lenniük az emberek szükségleteivel egész életük során A társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő juttatások és szolgáltatások működtetése Hatékonyabb szociális kiadások a megfelelő lefedettség és a fenntartható jóléti rendszer biztosítása érdekében

A minimáljövedelem a Szociális Beruházási Csomagban A Szociális Beruházási Csomag felszólítja a tagországokat: "Referencia költségvetések felállítására, melyek biztosítják a megfelelő megélhetést, figyelembe véve a fogyasztási mintákat, a megélhetés költségeit, a különböző élethelyzeteket és a háztartások típusait az Európai Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság által meghatározott módszertan alapján. A haladáshoz szükséges lépéseket a Nemzeti Reformprogramoknak kell tükrözni."

Referencia-költségvetések A referencia-költségvetések áruk és szolgáltatások listája és az ezekkel járó becsült havi vagy éves költségek, melyeknek egy adott méretű és felépítésű család számára elérhetőnek kell lenniük a jólét egy meghatározott szintjén A referencia-költségvetések általában az egyedi körülményekre szabottak: figyelembe veszik a háztartás összetételét, a lakhatási környezetet, a kort, stb. A referencia-költségvetések hatékonyabban tükrözik a fogyasztási mintákat és a megélhetés költségeit, mint az olyan minimáljövedelem-rendszerek, amelyek egyszerűen a medián háztartás bevételének százalékos értékeként vannak meghatározva (pl. annak 50-60%-án) Possible approaches to developing reference budgets Expert-based (data-driven, looks at consumption patterns) Focus group approach (based on self-assessment, negotiation) Others *

A 2013-as Európai Szemeszter: országspecifikus ajánlások 2013-ban 19 tagország kapott szegénységgel és társadalmi befogadással kapcsolatos ajánlást az Európai Bizottságtól: A szociális juttatások kiterjedtsége (8 ország) Hozzáférés jó minőségű szociális szolgáltatásokhoz (3 ország) A szociális támogatások hatékonyabbá tétele (10 ország) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatósága (6 ország) A gyermekszegénység elleni küzdelem (5 ország) Romák/bevándorlók integrációja (10 ország)

A minimáljövedelem és a minimálbér közötti kapcsolat Egy jól működő szociális rendszer biztosítja a munkanélküliek megélhetésének segítését és újraképzését. Ennek része lehet a minimáljövedelem. A minimálbérek és a minimáljövedelem meghatározásánál fel kell mérni a kettő közötti kapcsolatot, figyelve arra, hogy ezek összegei (és az azok közötti különbség) ösztönözzenek munkára A szegénység elleni politika nem alapulhat kizárólag a minimálbéren, a vitában a minimáljövedelem-rendszereknek is figyelmet kell kapniuk A megfelelően meghatározott minimálbér és minimáljövedelem segíthet mérsékelni a gazdasági visszaesést, fenntartva a keresletet, és ezáltal növelve a foglalkoztatottságot A minimálbér szintjének meghatározásánál tekintettel kell lenni annak foglalkoztatási és versenyképességi hatásaira is

Köszönöm a figyelmet! *