Deviancia Minden tünet kialakulásánál szerepet játszik: akut feszültség: pl. elmagányosodás, családi viszály, férfi-nő kapcsolatok problémái, életpályával kapcsolatos feszültségek, iskolai kudarc. szocializációs folyamat zavara: harmonikus családi háttér és kortárskapcsolatok hiánya. eltérő norma és értékrendszerrel felépülő szubkultúra, deviáns szubkultúra Ez minősíti a kultúrát is, nemcsak az egyedet.

Deviancia elméletek: Dürkheim anómia elmélet: az anómia a tárasdalmi normák meggyengülésének az állapota. Ez a gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel.  minősítési elmélet: az emberek viselkedését nem maguk minősítik, hanem társaik, a környezetük. A címkék arra kényszerítik az embert, hogy ezek után olyan is legyen. Megerősíti a környezete ebben, és így deviánssá válik. Stigmatizálja, megcímkézi az embert. Nemcsak az emberek, hanem a társadalmi intézmények is stigmatizálnak. pl. a szegény szó is egy minősítés, tehát egy címke, ami kialakítja az előítéletes viszonyulást másokban.  

Deviancia elméletek: Mertoni anómia elmélet: minden társadalomban van egy cél, amit szeretnének elérni az emberek, ami felé orientálódnak. Pl. Amerikában a legfontosabb a siker. Ezt a sikert a társadalom csoportjai más-más módon tudják elérni. Merton azt mondja, vak aki csak normaszegő módon tudja elérni a csillogást. Valamiféle módon kezelni kell a devianciát. Nem mindegy hogy hogyan. Merton a vagyon elleni bűnözést (a célokat elfogadja, de meg nem engedett eszközöket alkalmaz) és a neurotikus, alkoholistát, kábítószer-fogyasztót, elmebeteget és öngyilkost emeli ki (nemcsak az eszközöket, hanem a célokat is elutasítja).

Szociális kompetencia az egyik kritériuma a jól tisztázott érték-, szokás-, normarendszere az iskolának. Vétkeseket nem kereső iskola: ahol mindenki értékes, fontos, jól érezheti magát. ahol képes együttműködni gyermek a gyermekkel és gyermek a tanárral. ez egy idea, mert az iskolák tényleges működését a bürokrácia jellemzi.

A normarendszer kialakításánál a gyermeki szükségleteket, igényeket kell figyelembe venni. Hogyan lehet elfogadhatóvá tenni a kívánatost. Csak akkor lehet elérni, hogy ez a kívánatos legitimizálódjon, ha normarendszert alakítunk ki. Kialakult egy normatív rend. Nagyon fontos eleme a jutalmazás, amivel megerősítjük a gyereket. Szankcionálás  mindkettőnek vannak hivatalos formális és informális formái az iskolákban. A hivatalos mindig a felnőtt felől érkezik. Az informális nagy része pedig a társadalomból.

A szankcionális normarendszer: megbüntetik a gyermeket kizárás valamiből, amiben nem kötelező részt venni (szegregáció erősítése) levegőnek nézik, amivel szintén az ellenkezőjét érik el.

Informális normarendszer: a közvéleményben fog leginkább megnyilvánulni. A közvéleményben ítéletek sűrűsödnek. Ellene szinte lehetetlen védekezni, így elszenvedi inkább. Az informális rendszer tipizálni, kategorizálni fogja a gyermeket, és ezekből szinte lehetetlen kikerülni.

Problémás gyerek: akit a közvélemény az elején beskatulyázott Problémás gyerek: akit a közvélemény az elején beskatulyázott. Lehet hogy a gyerekek körében népszerű, de az biztos, hogy a tanárok körében népszerűtlen. Ez is azt bizonyítja, hogy nem jól működik a konszenzus.   Osztályközösségek: azon belüli társas kapcsolatok. Az osztály belüli társas kapcsolat a szociometria.

Formális normarendszer vizsgálat: egyszerűbb dokumentumelemzést alkalmazzuk. Elemezzük az iskola szankciórendszerét a házirendtől a naplóban szereplő beírásokig. Szubkultúrák elmélete: a társadalmon belül vannak olyan csoportok, amelyek más kultúrát képviselnek, ami más norma és értékrendszerű. Fogalmát elsősorban a bűnözéssel kötik össze, pl. megélhetési bűnözés. Deviancia, mint a szocializáció zavara: A szocializáció során nem alakult ki egy konform, normakövető magatartás, ezért az egyén deviánssá válik. Zavar van a szocializáció folyamatában.