MRNB Kommunikáció az egyetemen Pécs, április 14.
A fels ő oktatás piros illetve fekete pontjai (a japán fels ő oktatási modell bemutatása) El Ő adó: pencs nóra penoaab.pte Kommunikáció az egyetemen-Pécs, 2007.április 14.
Az előadás felépítése: A kommunikáció jellemzői Problémák a felsőoktatásban Az ázsiai minta-Japán Megoldások a problémákra Táblázatok, összegzések Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
1) A kommunikáció jellemzői egyezményes, közös jelrendszerben folyik szándékos feltétele, hogy a közlés tartalma elérje a másik személyét az a közlést megértse, azt a jelentést idézze fel magában, amelyet a közlő kommunikálni szándékozott dinamikus, kétirányú folyamat Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
2) Problémák a felsőoktatásban az egyetemek története, kialakulásuk első megrázkódtatások- az ipari forradalom és a felvilágosodás hatására a munkanélküliség problémája 90-es években új törvényi szabályozás ,,kollektív autonómia’’- állam és piac fragmentálódás (a felsőoktatás különböző szegmensei egymástól függetlenül működnek, nem alkotnak rendszert) Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
atomizálódás (minden intézmény, azon belül minden kar csak a saját munkájával törődik, tevékenységét nem illeszti nagyobb egységbe, a felsőoktatás egészébe) balkanizálódás (mindenki más rovására próbál támogatáshoz jutni, létét fenntartani, teret nyerni) közvetítő szervezetek (primer, szekunder, tercier szervezetek) primer: hatalmában áll a forrásallokáció szekunder: tanácsot ad és koordinál tercier: vitákat és konzultációkat szervez a felsőoktatás finanszírozása többszektorúság, hierarchiák Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
3) Az ázsiai minta-Japán az oktatási rendszer a II. világháború után amerikai minta szerint alakul át egyetemek:1877 Tokiói Egyetem, az oktatás merev struktúrája miatt, diáklázadás Tokióban, újítások(ba, ma,doktori képzések) junior college: a 60-as 70-es években stabilizálódik a helyzete, 92%- ban lányok tanulnak ott, óvodapedagógusi,művészeti,nyelvi,titkárnői,társadalomtudományi képzés, 2-3 éves műszaki főiskola: éves korig járnak ide, műszaki és tengeri szakmákra képeznek felsőfokú szakképző iskola: 1-2 éves, műszaki jellegű post-secondary intézmények: ezek ténylegesen sem számítanak a felsőoktatási intézmények körébe magánoktatás (a kulcs a családokban keresendő) diplomások helyzete a munkaerőpiacon (egyetlen munkahely egy életen át, a munkahelyek csak frissen végzetteteket vesznek fel) esélyegyenlőség, nők-férfiak Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
állami illetve magánfelsőoktatás finanszírozási rendszerek reformok egy életen át tartó tanulás nyitás a társadalom felé a nemzetközi kapcsolatok szélesítése a magán intézmények szerepének növekedése
Shikoku University-Shikoku Bunkyo University-Kanto
a második sportpálya az első sportpálya diák szakszervezet a humán fejlesztés intézetének laboratóriuma irodalomtudományi kar kávézó északi előadóterem/épület külföldi tanulmányok kara könyvtár tudományos és kulturális tőzsdeközpont előadóterem japán íjász terem úszómedence tenisz pálya az informatikai és műszaki tudományok kara információs oktatási központ az egyetem aulája tornaterem déli előadóterem/épület adminisztrációs iroda
Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
6) Megoldások a problémákra a többszektorú intézmények könnyebben reagálnak a változásokra minden országnak meg kell őriznie a felsőoktatásának sajátosságait egalitáriánus-pluralista felfogás helyett a meritokratikus-pluralista kisebb léptékű változtatások, vagy akár radikálisak is Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
Köszönöm szépen, hogy meghallgatták az előadásom! Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.
Felhasznált irodalom: Emőkey András (2005): A mesterképzés pedagógiája, Budapest Szaktudás Kiadó Hrubos Ildikó (1999): A felsőoktatás dilemmái a tömegessé válás korszakában, Budapest: Oktatáskutató Intézet Hrubos Ildikó (1999): A japán felsőoktatási modell, Budapest: Oktatáskutató Intézet Kommunikáció az egyetemen-Pécs, április 14.